Zárt ülés

a nyilvánosság teljes kizárásával tartott ülés. A képviselőház - ha az elnök, a miniszterek valamelyike, vagy tiz tag kivánja - Z.-sé változik át. Ezen ülésben legelőször is azt kell eldönteni: van-e elegendő ok Z. tartására? Z.-ben más kérdésben nem szabad határozatot hozni és azért arról nem is vezetnek jegyzőkönyvet (házszabályok 171. §). A főrendiház házszabályai nem említik a Z.-t. - Z. a polgári biróságoknál a teljes tanácsülés, továbbá az, melyen a fölött határoznak, kizárják-e a nyilvánosságot valamely ügy tárgyalásánál vagy sem. A büntető ügyeket, az alsó és felső biróságoknál, mind Z.-ben kell előadni, melyben a királyi ügyészség sem lehet jelen; e szabály alól kivételt csak a királyi törvényszékek mint felebbviteli biróságok által felülvizsgált ügyek előadása képez, mely nyilvános (büntető ügyviteli szabályzat 92. §). Ez utóbb említett ügyeket (ugyszintén azokat, melyekben a járásbiróság nyilvános tárgyalás után határozott) a felső biróságnál is nyilvános ülésben adják elő (büntető ügyviteli szabályzat 157. §).

Zárt virágzat

(növ.), l. Centrifugális.

Zárvamagzók

(növ., zárvatermők, utómagvasak, Metaspermae, magrejtősek, fedettmagvuak, angiospermae), a nyitvamagzók ellentéte, tulajdonképen az egy- és kétsziküek egyesítése, Endlicher rendszeréből származik. A Z. az olyan növények, melyeknek a magva nem tobozban terem, hanem a petéjök zárt magrejtőben (l. Termő és Gyümölcs), vagyis termőlevelekből alakuló, köröskörül zárt térségben fejlődik a virágnak középpontja körül. A Z. tehát a virágzó növényeknek nagy serege s az egy- és kétsziküek osztályára válik.

Zarzuela

(spany.), ó-spanyol eredetü, énekes és zenés drámai mű, leginkább egy vagy két felvonásból. Legközelebb áll a francia operettehez. Spanyolországban most is nagyon kultiválják, főleg az ugynevezett kis szinházakban. V. ö. Huszár Vilmos, A modern spanyol szinház (Nemzet 1896).

Zastrow

Adolf, porosz tábornok, szül. Danzigban 1801 aug. 11., megh. Berlinben 1875 aug. 12-én. 1819. a porosz hadseregbe lépett; 1839. három évre Törökországba ment; 1848. mint őrnagy a schleswig-hosteini seregben működött; 1850. visszatért Poroszországba, mint kapitányparancsnok; 1852. Stralsundban parancsnok és 1863. ezredes és altábornagy lett. Mint a 11-ik hadosztály parancsnoka, részt vett 1866. a königgrätzi csatában és azután a VII. hadtest vezénylő tábornoka lett. Mint ilyen a francia háboruban Spicheren és Metz mellett kitüntette magát. 1872-ben nyugalomba vonult. Munkái: Geschichte der beständigen Befestigung (3. kiad. Lipcse 1854); Carnot und die neuere Befestigung (Berlin 1846). Lefordította Vauban Traité de l'attaque des places et de la défense c. művét (u. o. 1841).

Zászló

póznára erősített, rendesen négyszögletes szines kelmedarab (selyem), mely katonailag egy csapatnak legbecsesebb tábori jelvénye. Olyan zászlókat, melyek szövete külön mozgó keresztfára van szegezve, keresztlobogóknak nevezzük. A IX. sz. óta a Z.-kat már mai alakjukban találjuk a hadseregeknél. A hadi Z. a hajdankori tábori jelképekből (labarum stb.) keletkezett és eredeti célja a menetirány kitűzése volt, mihez képest többnyire elül is vitték. Minden rendezett csoportnak megvolt a maga Z.-ja. A seregek nagyságát a Z.-k mennyisége szerint itélték meg. Volt még ezeken kivül a seregnek egy fő Z.-ja (ném. Banner, franc., banniere, olasz. bandiera), melyet a főparancsnok előtt tűztek a földbe és meneteken előtte vittek més mely régente olyan nehéz s nagy volt, hogy külön kocsin kellett tovaszállítani. Amagyar hadi Z.-kon a legújabb korig többnyire száz Mária képe, a németországiakon pedig a XII. sz.-ig szt. Mihály alakja volt látható. A császári sas a német-római birodalmi Z.-kra csak Rőtszakállu I. Frigyes idejében (1152-90) került.

A közös hadseregbeli gyalogezredeknek rendszerint egy-egy fehér Z.-juk (törzs-Z., Leibfahne) van. A közös hadseregbeli 4., 39., 41. és 51-ik gyalogezredek azonban a régi sárga Z.-ikhoz fűződő dicsőséges hadi tetteknek emlékezetéül törzs-Z. helyett kitüntetésül sárga Z.-t hordoznak. A törzs-Z. előlapján szűz Mária képe, hátlapján pedig a császári kétfejü sas van, ez utóbbi a sárga Z.-nak mindkét lapját is fedi. Ugy a fehér, mint a sárga Z.-nak szélei vörös, ezüst, fekete és arany szinü pártázattal vannak díszítve. A 14-ik számu dragonyos ezred nagy éremmel és «Kollin» feliratu szalaggal ékesített lovas-Z.-t visz magával. A landwehr-zászlóaljak Z.-i általában a közös hadseregbeli fehér Z.-khoz hasonlóak, csakhogy lapjuk egyik oldalán a zászlóaljat kiállító tartománynak címere, a másik oldalon pedig a császári sas van. A magyar királyi honvéd gyalogság fehér selyem zászlójának előoldalán a királynak a magyar szent koronával födött aranyhímzetü I. F. J. névjele, hátsó oldalán pedig a magyar államnak két ezüstszövetü angyal által tartott, szines himzetü címere van beszőve. A hat első magyar kir. honvédkerületbeli ezredek Z.-inak három külső széle vörös-fehér-zöld, a VII. magyar királyi honvédkerületbeli (horvát-szlavon) zászlóaljaké pedig vörös-fehér-kék pártázattal bir. A régi katonai igazságszolgáltatásban a Z.-nak az a külön szerepe jutott, hogy a katonát vele meglökve, becstelenné hirdették s később csak a Z.-nak feje fölött való lobogtatásával rehabilitálták. A Z.-nak megfordítása hegyével lefelé, a lázadásnak és a Z.-nak lehajtása a megadásnak jele volt. A várak megadásuk előtt fehér Z.-t vonnak fel. A genfi konvenció vöröskeresztes fehér zászlója a sebkötöző helyeket és kórházakat veszi oltalmába. L. még Szertartás.

A Z. (l. Magyar zászló) védelmére szolgálnak az 1879. XL. t.-c. (kihágási törvény) 36. és 37. §-ai, amelyek mint az állam elleni kihágást 15 napig terjedhető elzárással és 200 forintig terjedhető pénzbüntetéssel büntetik azt, aki olyan Z.-t tűz ki vagy (nyilvánosan) használ, árul v. másként terjeszt, amelynek kitűzése vagy használata azon okból, mert azok az állam és törvényes intézményei iránt ellenséges irányzatok jelzéseül szolgálnak, miniszteri rendelet által tiltva van; és két hónapig terjedhető elzárással és 300 forintig terjedhető pénzbüntetéssel bünteti azt, aki az ország, a társországok v. az osztrák-magyar monárkiának nyilvánosan kitűzött címerét v. Z.-ját, ugyszintén azt, aki a polgári v. katonai hatóságok által, ezen minőségük jelvényeül nyilvánosan használt Z.-t v. címert meggyalázó szándékból bemocskolja, megrongálja v. leszakítja. - Ország Z.-ja, l. Koronázási jelvények. - Tengerészeti Z., l. Lobogó. - Vasúti Z., l. Jelzés.

Zászlóalj

(franc. bataillon, olasz, battaglione), több század gyalogságból álló osztályok (csapattestek). A XVI. és XVII. sz.-ban a Z. 3-4000 emberből állott és 15-20 századba tagozódott. Ezek 59 egymás mögött álló sorban voltak rendezve, 51 emberrel arcban, dárdások a közepén három sor lőfegyverrel ellátott emberektől (Musketiere) körülvéve; a többi «muskétást» kis négyszögekben, a négy szögtelen felállítva csatárkép használták (enfants perdus). Az ágyuk folyton növekvő hatása kevésbbé mély felállítást követelt, minek folytán az előbbi tömegből több Z.-ból álló ezred lett. Az erős 10 századból álló lovasezredeket is két Z.-ba osztották. Ma a Z. körülbelül 1000 emberből áll s mint harcászati egység szerepel, azaz a legkisebb, harcban önállóan fellépő gyalog csapat, rendesen egy ezrednek része (2-4 Z.), kisebb hadseregekben s egyes csapatnemeknél mint önálló Z.-ak is. Az azelőtt különféle nagyságu és beosztásu Z. most a legtöbb hadseregben e tekintetben majdnem egyenlő. Poroszország volt az első, aki a Z.-at négy századba (háboruban 1000 ember) osztotta be. Ausztria-Magyarország 1886-ig a Z.-nak, mely 1200 embert számlált, 6 százada volt, Oroszországban 5, Franciaországban 6. Ezek is követték az utolsó nagy háboruk után Poroszország példáját. A Z.-akban a katonák majdnem mindenütt két sorban állanak. A Z.-nak parancsnoka rendesen őrnagy, önálló Z.-nál alezredes v. ezredes.

Zászló-eskü

az az eskü, melyet minden katonai egyénnek szolgálatba léptekor le kell tennie. Fő tartalma a hűség igérete a hadúrnak és a szolgálati álláskötelességek teljesítése. A Z. elnevezés összefüggésben van az ezen alkalomkor szokásos ünnepéllyel, mivel a katonák a zászlóra esküdnek, tüzérségnél az ágyura is szoktak esküdni.

Zászló-őrség

(ném. Fahnenwache, a lovasságnál Standartenwache), némely hadseregnél (német stb.) a zászló őrzésére és szabad táborokban a tábori rend fentartására a zászlóaljtól v. lovas ezredtől felállított belső őrség. Nálunk ez az elnevezés hivatalosan már nem létezik, mert a zászló a tábori fő őrségen van.

Zászlós

(növ.), a gyümölcse (samara, leppendék, szárnyas termés, szárnymag) v. a magva a virágzó növénynek, ha a magrejtő a mag körül vékony hártya képében terül ki (szilfa, kőrisfa, v. a magnak vékonyhártyás függeléke van (fenyőmag). A Z. termés rendesen egymagu, a juharfáé kétmagu, végre hosszában ketté feslik. A zászló a magvat v. köröskörül fogja, vagy csak a féoldalán van (juhar). A zászló a magnak könnyü szállítója.


Kezdőlap

˙