Zebrapinty

(állat, Habropyga castanotis), az éneklő verébalkatuak rendjébe, a pintyek családjába tartozó ausztráliai madárfaj, mely nálunk mint ismert és könnyen szelidíthető madárfaj szerepel. Verébnél valamivel kisebb, háta hamuszürke, szárnya barnás-szürke, hasa fehéres, oldalain barnás-fehéres foltozott. A him pofája vöröses, a tojóé szürke.

Zebu

(Cebú), a spanyol Filippi-szigetekhez tartozó, Visayas kerületbe eső sziget, Negros, Leyte és Bohol közt. A hosszukás (210 km. hosszu és 20 km. széles) sziget területe 4697 km2; lakóinak száma (1887) 504 976. Egy hegylánc húzódik át rajta: ebben a Pico Danao 790 m.-nyire emelkedik. Termékei: dohány, pamut, rizs, viasz, kender, méz és kevés mennyiségü arany, továbbá szén, amelyet azonban nem bányásznak elég intenziv módon. A lakosok vizaják és mundok, belsejében pedig negritók. Zebu nevü fővárosa a K-i parton spanyol kormányzónak, püspöknek székhelye 11 984 lak., kikötővel és egy erősséggel. V. ö. Abello y Casariego, Rapida descripcion fisica, geologica y minera de la Isla de Cebú (Madrid 1888).

Zebu

(Bos indicus L.), a tuloknemnek egyik faja. Szarvai igen rövidek vagy középhosszuak, előre irányultak. Háta elején púpforma zsírcsomó emelkedik. Szine vörhenyes-barna v. sárga-barna, nem ritkán egészen sárga vagy fehér, sőt foltos is. Hazája India és Kelet-Afrika.

Zebulon

zsidó törzs, mely Palesztina északi részén lakott a Genezaret tavától a Karmelig, néha egész a tengerpartig, nagyrészt a tengerentúli népekkel folytatott élénk kereskedést. A héber tradiciók szerint ők látták el teljesen az Izsákház-törzs minden szükségletét, csakhogy az anyagi gondoktól menten teljesen az irástudásnak és tanulmányozásnak szentelhesse életét. Deborah alatt (Birák könyve, IV. és V. fej.) különösen kitünt vitézségével. A törzs nevét törzsatyjától Z.-tól, Jákob patriárka és felesége Lea fiától nyerte.

Zecchino

(ol., ejtsd: cekkíno), volt toscanai aranyérme, körülbelül a. m. 10 korona. L. még Dukat.

Zed.

latin állatnév után Zeder János György német zoologus (megh. 1803.) nevének rövidítése.

Zedekiás

(Cidkijohú), Juda királya, Józsiás király fia. Kr. e. 597. helyezte Nebukadnezár, mint utolsó zsidó királyt trónjára, de midőn Z. összeesküvést szervezett, hogy függetlenségét visszanyerje, elfogatta, udvarába hurcoltatta és szemeit kiszúratta. Egy ideig a babiloni börtönben sinylődött, később kegyelmet nyert és szabadon járt-kelt Nebukadnezár udvarában, ahol minden szükségletéről gondoskodtak.

Zedlitz

József Keresztély báró, német költő, született Johannisbergben (Osztrák-Szilézia) 1870 febr. 28., megh. Bécsben 1862 márc. 16. Gimnáziumi tanulmányait Boroszlóban végezte, azután az osztrák hadsereg kötelékébe lépett, ahol 1809. hadnagy s mint a hohenzollerni fejedelem ordonánctisztje kitüntette magát a regensburgi, asperni s a wagrami csatákban, 1810. cs. kir. kamarás, azután elhagyta a katonai szolgálatot 1837. s a külügyminisztériumban vállalt állást. 1845. Nassau, 1851. Weimar, Braunschweig, Oldenburg megbizott követe a bécsi udvarnál. Költeményei, melyek nagyrészt folyóiratokban, az Aglaja címü zsebkönyvekben láttak először napvilágot, összegyüjtve is megjelentek: Totenkränze. Gedichte (Stuttgart 1832). Drámái: Turturel (Bécs 1821); Zwei Nächte zu Valladolid (u. o. 1825); Liebe findet ihre Wege (Lope de Vega után, u. o. 1827); Der Stern von Sevilla (Stuttgart 1830); Kerker und Krone (u. o. 1834); Der Königin Ehre (u. o. 1834); Herr und Sklave (u. o. 1835); Dramatische Werke (4 köt., u. o. 1830-36). Epikai költemények: Das Waldfräulein (u. o. 1843); továbbá: Altnordische Bilder (2 köt., u. o. 1850); Soldatenbüchlein (Bécs 1848); Childe Harold (Byron eposzának fordítása). Azonkivül számos politikai röpirat szerzője s az Augsburger Allgemeine Zeitung hivatalos bécsi levelezője volt s mint ilyen küldött tudósításokat a magyar állapotokról is, de mindig osztrák szempontból, egyoldalulag birálván az ügyeket.

Zedlitz-Neukirch

Octavio báró, porosz képviselő, szül. Glatzban 1840 dec. 6. Jogot végzett Berlinben. 1860. állami szolgálatba lépett, mint a 4-ik huszárezred tisztje részt vett a königgrätzi csatában, ahol súlyosan megsebesült. Az 1870-1871-iki francia háboruban mint St. Quentin alprefektusát alkalmazták. 1874-től előbb a birodalmi kancelláriában, később a kereskedelmi minisztériumban nyert alkalmazást; 1881. tanácsos és előadó lett a közmunkák minisztériumában; 1871-74. a birodalmi tanács, 1877 óta a porosz képviselőház tagja volt, hol különösen a pénzügyi kérdésekben fejtett ki nagyobb munkásságot.

Zedlitz und Trützschler

Róbert gróf, német politikus, szül. 1829 dec. 8. Gimnáziumi tanulmányai befejezése után katonai pályára lépett; 1862. kivált a szolgálatból s jószágaira vonult. Az 1866-iki Ausztria elleni hadjáratban mint önkéntes vett részt; ugyszintén az 1870-71-iki francia háboruban. 1873-tól fogva a sziléziai tartományi gyülésnek tagja, majd annak elnöke volt. 1881. Oppeln kormányszéki elnöke, 1886. Posen kormányzója lett. Nagy sikerrel vezetett a németek betelepítését a lengyelektől kisajátított vidéken. 1891-92. közoktatási miniszter volt és ebben az állásban dolgozta ki klerikális népiskolai törvényjavaslatát, melynek bukása után (1892 márc.) magának is le kellett mondania.


Kezdőlap

˙