Zenoga

Hunyad vármegyében a Retyezát-hegység egyik jelentékenyebb csúcsának (2198 m.) és egy szép hegyi tónak neve. A tó közelében az itt 1881 aug. 1-6. megfordult Rudolf trónörökös emlékére 1896. emléktáblát állítottak.

Zenta

rendezett tanácsu város Bács-Bodrog vármegyében, a Tisza jobb partján, igen termékeny vidéken; falusias külsejü város, melynek szebb épületei csak a városháztéren vannak. Z. a járási szolgabirói hivatal, járásbiróság, közjegyzőség és adóhivatal széke; van községi algimnáziuma, városi kórháza, többféle egyesülete és társulata, 2 takarékpénztára (az osztrák-magyar bank mellékhelye), vasúti és gőzhajóállomása, posta- és táviróhivatala és postatakarékpénztára. Itt jelenik meg a Zentai Közlöny (IX. évf.) és a Zentai Hirlap (V. évf.). Lakóinak száma 1850-ben 14 797, 1870-ben 19 938, 1891-ben 25 725; ezek közt van (1891) 23 013 magyar, 362 német és 2221 szerb, hitfelekezet szerint 22 142 r. kat., 2168 gör. keleti, 54 ág. evang., 112 helv. és 1225 izrael. Fő foglalkozásuk a földmívelés és gabonaszállítás; ezenkivül igen jelentékeny a malomipar. Forgalma igen élénk, a Tisza tulsó partjával fahíd köti össze. A házak száma 4392. Óriási határa (37 279 ha.) igen termékeny. Z.-tól délre történt 1697 szept. 11. az a nevezetes csata, melyben Szavójai Jenő herceg a török sereget fényesen legyőzte. 1895. Ferenc József király jelenlétében a nagy hadi gyakorlatokat tartották Z. környékén. Közelebb Szavójai Jenőnek emlékszobrot állítottak.

[ÁBRA] Zenta város pecsétje.

Zeolitok

ásványcsoport, mely magában egyesíti azösszes viztartalmu nátrium- és kálcium-aluminium-szilikátokat, az egyikben-másikban bárium- és kálium-tartalommal. Majdnem kivétel nélkül mind szépen kristályosodnak, kristályai majdnem mindig fennőttek, többnyire fehérek v. színtelenk és mint utólagos képződmények, kőzetek repedéseiben, hasadékaiban, különösen pedig vulkáni kőzeteknek (bazalt, trachit, melafir, diabon stb.) üregeiben találhatók, részint kristályokban részint magvas, leveles kristályhalmazokban. Ezen kőzeteknek elváltozása, kilúgozása szolgáltatta képződésükhöz az anyagot. Legfőképen földpátoknak, de még nefelinnek, laicitnek is elváltozási termékei. Nevezetes tulajdonságuk, hogy izzítva habzás, mintegy forrás közben olvadnak (ezt fejezi ki a nevök is, mi annyi mint forrva olvadó kövek) és hogy savak megbontják, miközben kocsonyássá lesznek. Fajsúlyuk nagy viztartalmuk miatt kicsiny, többnyire 2,2, keménységük csekély, legtöbbször 3,5-5. Egyik-másik közülök erősen nedvszívő, száraz levegőben és melegítve sok vizet vesztenek, nedves levegőből viszont sok vizet szívnak magukba. Egyik igen érdekes és a természet háztartására nézve igen fontos sajátságuk, hogy képesek bizonyos oldatoknak nátrium- és mésztartalmukat átadni, azokból pedig csereképen káliumot, ammoniákot és egyéb anyagokat felvenni. A talajképzésben ezen tulajdonságuk alapján ugy látszik jelentőséges részük van, mert alighanem az ő közvetítésükkel történik azon anyagcsere, melynek következtében a szilikátok jó termőföldekké alakulhatnak. A talajba a kőzetekből mindig kerül nagymennyiségü földpát, ez valószinüleg előbb Z.-ká alakul és csak ezeknek közbenjárásával lesz a termőföld. A fontosabb Z. a következők: analcim, natrolit, thomsonit, skolecit, laumontit, chabazit, stilbit (heulandit), dezmin, fillipszit, harmotom, apofillit, brerosterit, faujazit, gismondin, gmelinit, herschelit, zeagonit.

Zepče

l. Zsepcse.

Zepharovich

Viktor lovag, osztrák minearlogus, szül. Bécsben 1830 jun. 13., megh. Prágában 1890 febr. 24-én. 1852-57. a bécsi állami geologiai intézet alkalmazottja, 1858. a krakói, 1861. a grazi, 1864. a prágai egyetemeknek a mineralogia tanára, 1880. a prágai mineralogiai intézet igazgatója. Munkái közül nevezetesebbek: Mineralogisches Lexikon für das Kaiserreich Österreich (2 köt., Bécs 1859-73); Krystallographische Wandtafeln (Prága 1877).

Zephyr

(ejtsd: zefir), egy nevezi a francia népnyelv a hadseregnek három zászlóalj könnyü afrikai gyalogságát, melyekbe olyan katonákat osztanak be, kik már legalább három havi börtönbüntetést szenvedtek és akiknek még egy évet szolgálniok kell. - Z. más értelemben l. Zefír és Zephyros.

Zephyros

az ókori mitologiában a nyugati szélnek elnevezése, illetőleg megszemélyesítése. A mitikus genealogia szerint Aeolosnak vagy Astraeosnak Eostól született fia, aki viszont megszöktette kedvesét Chlorist és őt tette meg úrnőnek a virágok birodalmában. Chloristól született fia Karpos, Zeusnak rendelése szerint király minden gyümölcsök felett. Azonkivül Podarge nevü harpiía révén apja lett. Achilleus két hires lovának (Xanthos és Balios), viszont egy másiktól született neki Arion. Mivel Hyakinthos megvetette őt, Z. azzal boszulta meg magát, hogy diszkoszvetés alkalmával Apollónak diszkoszát félretérítette, Hyakinthos fejére ejtette s igy halálát okozta. A rómaiaknál mint a virágok és földi gyümölcsök védője Favonius (l. o.) néven volt ismeretes. Képzőművészeti ábrázolásai közül napjainkig megvan az, amelyek Athénben a szelek tornyának nevezet épületen látható. Szárnyas ifju, teljesen meztelen, egyedül szellős palást van rajta, melyben a női kötényre emlékeztető módon virágokat tartogat.

Zerbi

sziget, a. m. Dserba (l. o.).

Zerbst

az ugyanily nevü járás székhelye Anhalt hercegségben, a Nuthe és vasút mellett, (1890) 16 181 lak., jelentékeny sörgyártással, ötvös iparral, szappan-, keményítő-, szeszgyártással és kémiai iparral; régi erődítményeinek maradványaival, régies külsejü házakkal, a XII. sz.-ból való városházzal, amelyben a városi muzeum (benne az 1541. nyomatott, az ifj. Cranach által kifestett Luther-biblia) is el van helyezve. Z. igen régi város. 1307-ben került Anhalthoz. 1603-1793. külön fejedelemségnek volt a székhelye és 1797. került Anhalt-Dessauhoz. V. ö. Schmidt R., Das Rathhaus von Z. (Zerbst 1896).

Zerdust

l. Zoroaszter.


Kezdőlap

˙