Zernest

fejlődő nagyközség Fogaras vármegye törcsvári j.-ban, (1891) 3435 oláh és német lak., járásbirósággal, jelentékeny papiros- és cellulózagyárral, ezüsttartalmu ólomteleppel, vasúttal, posta- és táviróhivatallal és postatakarékpénztárral. Nevezetes az 1690 aug. 21-iki csata, melyben Thököly Imre török sereggel Heisler császári tábornokot megverte, midőn Teleki Mihály elesett, Heister pedig fogságba jutott.

Zérus

v. nulla (ol. zero) = 0. Az indiaiak által feltalált helypótló jegy, mely csak arra való, hogy a többi számjegy helyét fel lehessen ismerni. Európába az arabok révén jutott a XIII. sz.-ban. L. még Szám.

Zéruspont

a. m. nullapont (l. o.).

Zeta

50 km. hosszu folyó, Montenegróban; a niksicsi völgykatlanban ered, rövid folyás után egy hegy alá vész; ennek déli oldalán ismét előbuggyan, elhalad Danilogradnál és Podgorica fölött a Moracsába torkollik. A középkorban Cetinjétől Szkutariig az egész vidéket Zetának v. Zentának hivták. Dusán István haláláig Szerbiához tartozott; azután a török hódoltság idejéig önálló fejedelmek uradalma alatt állott. L. Montenegro (tört.).

Zetacizmus

vagy asszibiláció, aza hangváltozás, mely szerint valamely zárhang (leginkább t, d, k, g) sziszegővé válik a rákövetkező i vagy j hang hatása alaptt, p. az eredeti Dejus-ból (szanszkrit Djaus) a görög Zeus, a latin medius-szal szemben görög mesos. Ilyen a latinban a régi na-ti-o helyett (t-vel), a mai náció, a régi Kaesar, fakiat helyett az újabb Cézár, faciat-féle kiejtés stb.

Zetelaka

nagyközség Udvarhely vármegye udvarhelyi j.-ban, (1891) 3458 magyar lak., akik agyag- és faipart űznek, postahivatallal és postatakarékpénztárral. Hajdan kiváltságos hely volt; a régi Zetevár némi maradványai egy hegyen látszanak.

Zetes

l. Boreásfiak.

Zethos

l. Amphion.

Zett.

latin állat- és növénynév után Zetterstedt János Vilmos svéd botanikus nevének rövidítése.

Zetternam

Jenő, Diricksens Jodocus József flamand költő álneve, szül. Antwerpenben 1826 ápr. 4., megh. 1855 okt. 10. Előbb butorfestő volt, majd szorosabb érintkezésben lévén a flamandi nyelvmozgalom vezetőivel, különösen Van Beers költővel, a legkedveltebb népies irályban iró elbeszélők közé küzdötte fel magát. Első műve, mely egyszersmind a legkiválóbb is: Rowna (Antwerpen 1845). Körülbelül harminc műve jelent meg még azután, elbeszélések, regények, drámák s a műkritika terén vegyesen. Verhandeling over de Nederlandsche schilderschool (1855) műkritikai dolgozatát az antwerpeni Lukás-társaság pályadíjjal jutalmazta. Összes műveiből teljes kiadást rendezett sajtó alá Van den Branden (Antwerpen 1876).


Kezdőlap

˙