Zsámbéki prépostság

(sámboki), alapítója Smaragd comes székesfejérvári prépost, királyi alkancellár s választott kalocsai érsek, valamint testvérei, Gilet és Egyed comesek 1258 táján. VIII. Bonifác pápa szerint Keresztelő szt. Jánosnak ez a premontrei prépostsága az esztergomi érsek hatósága alá tartozott; 1346. Miklós nádor a prépostság javára határigazítást rendelt el. 1475. Sixtus pápa a prépostságot a pálosoknak ajándékozta, mi ellen a premontreiek 1511. és 1520. ismételve tiltakoztak. 1534. a pálos rend misealapítványul még házakat kapott a székefejérvári Olasz- és Biró-utcában, Buda elfoglaltatása (1541) után azonban teljesen elpusztult s nagyszerü templomának már csak romjai láthatók.

Zsámbok

nagyközség Pes-Pilis-Solt-Kiskún vármegye váci alsó j.-ban, (1891) 2114 magyar lak., postahivatallal és postatakarékpénztárral. Hajdan vára volt.

Zsámbokrét

(Nyitra-), kisközség Nyitra vármegye nyitra-zsámbokréti j.-ban, (1891) 937 magyar, tót és német lak., takarékpénztárral, vasúttal, posta- és táviróhivatallal és postatakarékpénztárral. Régi kastélyában I. Károly király tartózkodott, midőn Trecséni Csák Máté ellen hadat viselt.

Zsámoly

ülő-, illetve térdeplőbutor, mely céljának megfelelően nagyon alacsony. Láb-Zs., rendesen párnázott, igen alacsony butor, a lábak alátámasztására. L. még Imazsámoly.

Zsandár

l. Csendőrség.

Zsarnay

Lajos, ref. püspök, szül. Zsarnón 1802 jan. 1., megh. pesten 1866 jun. 13. Tanulmányait 1811-től Sárospatakon végezte, honnan az akadémiai tanfolyam befejeztével 1824. Lőcsére ment német nyelvet tanulni. Visszatérvén Sárospatakra, egy évig gimnáziumi segédtanár, egy évig akadémiai helyettes tanár volt, mig 1829. a gyakorlati teologia tanárául választatott. Ekkor külföldre ment s a göttingai egyetem hallgatói közé iratkozott. 1831. tért vissza elfoglalni állását. A következő évben a tiszáninneni kerület országgyülési pappá, 1849. főjegyzővé, 1860. pedig püspökké választá, mire 1861 első negyedében tanári állását a miskolci lelkészséggel cserélte fel. A protestáns egyház önkormányzati jogainak a korabeli súlyos viszonyok közt egyik legelszántabb bajnoka volt. Tudományos működéseért, főleg görög-magyar szótáráért (1857) a m. tud. akadémia 1858. tagjai közé sorolta. Egyéb művei: Keresztyén erkölcstudomány (Sárospatak 1834, 2. kiad. u. o. 1854); Paptan (u. o. 1847, 2. kiad. u. o. 1857); Keresztyén egyháztörténet rövid summája (u. o. 1852); Keresztyén erkölcstudomány (u. o. 1853, 2. kiad. u. o. 1863); Apologetika (u. o. 1857); Biblia bevezetés (u. o. 1857).

Zsarnóca

kisközség Bars vármegye garamszentkereszti j.-ban, (1891) 1600 tót lak. Van kincsári erdőhivatala és erdőrendezősége, pénzügyőrbiztosi állomása, sörgyára, ecetgyára, népbankja és takarékpénztára, posta- és táviróhivatala és postatakarékpénztára.

Zsarnok

(gör. tyrannos), eredetileg minden korlátlan uralkodó, azután oly egyeduralkodó, aki nem öröklés, hanem a fennálló alkotmány erőszakos megváltoztatása útján jutott az állam élére, ugy hogy Zs. alatt, történelmi értelemben, a bitorolt egyeduralom (tyrannis) birtokosát kell érteni. L. Despota, Monarkia és Államformák.

Zsarolás

a magyar btkv (1878. V. t.-c.) 350. §-a szerint Zs. vétségét követi el és három évig terjedhető fogházzal büntetendő, aki azon célból, hogy magának vagy másnak jogtalanul vagyoni hasznot szerezzen, valakit erőszakkal vagy fenyegetéssel (l. o.) valaminek cselekvésére, eltürésére vagy elhagyására kényszerít, amennyiben cselekménye súlyosabban büntetendő cselekményt (p. rablás, személyes szabadság megsértése) nem képez, ugy szintén az is, aki azon célból, hogy magának vagy másnak vagyoni hasznot szerezzen, valakit rágalmazó vagy becsületsértő állításának nyomtatvány által való közzétételével fenyeget (351. §). Ez utóbbi rendelkezés alapján biróságaink Zs. vétségének minősítik azt a cselekményt is, midőn a hitelező adósát azzal fenyegeti, hogy hirlapban fogja őt adósságának megfizetésére felszólítani. Ha a zsaroló gyilkossággal, súlyos esti sértéssel, gyujtogatással vagy más súlyos vagyoni kár okozásával fenyeget, ugy szintén, ha a Zs. a közhivatalnoki minőség szinlelésével vagy valamely hatóság hivatalos rendeletének ürügye alatt követtetett el: a cselekmény bűntettet képez, amely öt évig terjedhető fogházzal büntetendő (353. §).

Zsaskó

kisközség Árva vármegye alsó-kubini j.-ban, (1891) 1004 tót lak.


Kezdőlap

˙