A tezaurusz három összefüggő szakterület kifejezéseit tartalmazza: a történeti irodalomban használt földrajzi neveket - beleértve a tájneveket, az igazgatási egységek neveit és a településneveket - s a hozzájuk kapcsolódó népcsoportok neveit.

Az igazgatási neveket a legfelső szinten a magyar közigazgatás öt időszaka alapján fogtuk össze. A korszakolást az államigazgatás területi megszervezését szabályozó törtévnyalkotási időszakok (1722/23, 1875/76), az államhatárokat és egyben a közigazgatást megváltoztató történelmi események (1920/21, 1938/39, 1944/45) határozták meg. Az utolsó időszakot az Elnöki Tanács 23/1983. sz. határozata jelölte ki. Az öt időszakot öt "Magyarország" szócikk képviseli: Magyarország (1) az 1723-1875 közötti időszakot, a Magyarország (2) az 1876-1920 közötti időszakot, a Magyarország (3) az 1921-1937 közötti időszakot, a Magyarország (4) az 1938-1944 közötti időszakot és a Magyarország (5) az 1945-1983 közötti időszakot. Ezekből a szócikkekből kiindulva az egész-rész hierarchia tranzitív kapcsolatláncán keresztül a történelmi Magyarország közigazgatási egységek szerinti tagolódása követhető nyomon az egyre kisebb igazgatási egységek irányába. A legkisebb igazgatási egységekből, a településekből (Magyarország 1913-as helységnévtárában 13.757 település szerepel) a tezauruszban csak az egyes földrajzi tájegységekhez tartozó legjelentősebb, a tájegységre legjellemzőbb települések szerepelnek. A mindenkori igazgatási rendszerrel párhuzamosan élő tájneveket a legfelső szinten a Magyarország (geogr. (földrajzi értelemben)) szócikkben fogtuk össze. Ebből a szócikkből az egész-rész hierarchia tranzitív kapcsolatláncán keresztül a Kárpát-medence teljes területének nem közigazgatási, hanem tájnévi tagolódása követhető nyomon az egyre kisebb tájegységek irányába.

Az igazgatási egységek neveihez és a tájnevekhez az adott területen élt illetve élő államalkotó nemzeten belüli népcsoportok (pl. a magyar esetében a matyó, a palóc, a székely népcsoport) illetve a velük élő nemzetiségek (pl. szász, román) nevei (összefoglalóan az etnikai nevek) kapcsolódnak.

A földrajzi nevek mindig egyesszámban, az etnikai nevek mindig többesszámban szerepelnek...