CÍMLAP
|
TARTALOM, BEVEZETŐ |
Tartalom
1. Bevezető
1.1 Rendeltetés
1.2 Használat
2. A tezaurusz szerkezete
2.1 A tezauruszba fölvett kifejezések fajtái
2.1.1 Kifejezéstípusok
2.1.2 Történelemföldrajzi helyek
2.1.3 Magyarország és Erdély
2.2 A tezauruszba fölvett kifejezések formái
2.2.1 A kifejezések szerepe a tezauruszban
Deszkriptorok és nemdeszkriptorok
2.2.2 A kifejezések formája
2.2.2.1 Egybe- és különírás, egyes és többes szám
2.2.2.2 A mai államnevek
2.2.2.3 A történelmi államnevek
2.2.2.4 A város- és megyenevek
2.2.3 A megjegyzések
2.2.4 A homonimák kezelése
2.3 A tezauruszcikk
2.3.1 Deszkriptor- és nemdeszkriptorcikk
2.3.2 A kapcsolatok
nemdeszkriptor-deszkriptor kapcsolatok
deszkriptorok közötti kapcsolat
2.3.3 A kapcsolatok (a relációjelek) sorrendje:
2.3.4 A kapcsolatok megfelelői felhasználói szinten
3. A szógyűjtés és a szókincs kérdése
4. A tezaurusz készítése és tárolása
Források 1.
Tezauruszok, osztályozási rendszerek
Források 2.
Egyéb források 1.
Egyéb források 2.
Bevezető
A Geotaurusz és geohistaurusz az Országos Széchényi Könyvtárban éa a közművelődési könyvtárakban a dokumentumok tartalmi feltárásához és kereséséhez használható. A Geotarusz és geohistaurusz kiegészíti az OSZK tezaurusz /Köztauruszt és a Taxauruszt.
Az OSZK tezaurusz /Köztaurusz egyetemes, átfogó tezaurusz és a szakkifejezéseket valamint a formai (dokumentumtípus-) kifejezéseket tartalmazza
A Taxaurusz (a taxonómiai tezaurusz) az élőlények, szervek és szövetek fogalmainak tezauruszcikkeit tartalmazza.
A Geotaurusz és geohistaurusz a földrajzi és történelemföldrajzi kifejezések tezauruszcikkeit tartalmazza, és a földrajzi valamint a történelemföldrajzi helyek osztályozására és visszakeresésére használható az ókortól napjainkig.
Az OSZK tezaurusz/Köztaurusz, a Taxaurusz és a Geotarusz és geohistaurusz a szerkesztés, karbantartás és számítógépes kezelés és tárolás szempontjából egyetlen, azonos elvek és módszerek szerint strukturált állományt alkot. Csak a nyomtatott változat jelenik meg külön tezauruszok formájában a könnyebb kézi kezelhetőség érdekében.
A nyomtatott tezauruszokban az egyes tezauruszok deszkriptorai és nemdeszkriptorai többnyire csak kapcsolódó lexikai egységek formájában fordulnak elő. A lehetséges átfedésekről az OSZK tezaurusz/Köztaurusz előszava tájékoztat.
A Geotaurusz és geohistaurusz az ETO földrajzi segédtáblázatával egyenértékű, természetes nyelven alapuló földrajzi és történelemföldrajzi tárgyörű átfogó osztályozási rendszer. Benne feldolgoztuk az ETO magyar középkiadásának földrajzninév szókészletét is. A tezaurusz adta lehetőségek az ETO-nál többre nyújtanak lehetőséget: a földrajzi neveket nem csupán monohierarchikus szerkezetben lehet követni, hanem a paradigmatikus relációkon keresztül többdimenziós szerkezetben, asszociatív formában is tájékozódni lehet a földrajzi nevek közötti összefüggésekről.
A tezauruszcikkekben az egymás mellett élő szakmai iskolák, irányzatok, a koronként és szemléletenként változó szakszókincs, a nagy nyelvterületekhez köthető különbségek okozta terminológiai sokféleséget igyekeztünk áttekinthetően rögzíteni, hogy a kereső lehetőleg minden irányból elérhesse az őt érdeklő kifejezést. A tezaurusz relációi tükrözik a földrajzi egységek közötti történeti összefüggéseket, a geomorfológiai tagoltságot, a közigazgatási beosztást, és lehetőség szerint a változásokat is. Mindezt kiegészítik az egyes deszkriptorokhoz fűzött megjegyzések, amelyek rangos kézikönyvek általánosan elfogadott tényeivel, meghatározásaival egészítik ki a relációkban kifejezett tartalmakat.
A Geotaurusz és geohistauruszban feltüntették a legfontosabb fogalmi összefüggéseket; ezeknek az összefüggéseknek a segítségével a felhasználó tájékozódhat a kiválasztott kifejezéshez közel álló további osztályozásra használható kifejezésekről, hogy a dokumentum tartalmát illetve kérdését a legjobb formában fogalmazhassa meg.
A Geotaurusz és geohistauruszban szereplő összefüggések részletesebbek, mint azok a "lásd" és "lásd még" utalások, melyek a hagyományos tárgyszójegyzékekben találhatók. Egyrészt pontosabban megállapítható belőlük az összefüggés fajtája, tartalma (például az, hogy generikus, partitív, oksági vagy egyéb rokonsági kapcsolatról van szó, arról tehát, hogy a kapcsolódó kifejezés általánosabb vagy speciálisabb, hogy valaminek a részét jelöli-e vagy valaminek az okát, stb.). Másrészt minden összefüggésnek a fordítottja is szerepel a tezauruszban (az összefüggéseket részletesen "A tezaurusz szerkezete" című fejezetben ismertetjük).