Készült a Cserbák András: Geohistaurus. A Kárpát-medence humángeográfiai tézaurusza. 1723-1983 című 1994-ben közzétett munkája alapján:
(http://www.mek.iif.hu/porta/szint/egyeb/szotar/cserbak/).
Szerkesztés és karbantartás: az OSZK Informatikai igazgatóságán, ill. a Köztaurusz szerkesztőségében
Összeállította: Cserbák András
A GEOTAURUSZ ÉS GEOHISTAURUSZt az Országos Széchényi Könyvtárban és a közművelődési könyvtárakban alkalmazzák.
Az 1.0 változat lezárva: 1998. június 1.
A Geohistaurusz elkészült 1994-ben
Az 1.0 változat lezárva:.2000. december 1.
A 2.0 változat lezárva 2001. november 1.
Tezaurusz készítés és karbantartás: RELEX AB tezauruszszerkesztő program.
Geotaurusz és geohistaurusz : földrajzi és humángeográfiai nevek tezaurusza : 3.0 változat / főszerk. Ungváry Rudolf ; összeáll. Cserbák András ; [közr. a] Magyar Könyvtárosok Egyesülete és az Országos Széchényi Könyvtár. - Budapest : MKE, OSZK, 2001. - XXVIII, 295 p. ; 29 cm
025.43
Az OSZK tezaurusz, a Köztaurusz, a Taxaurusz és a Geotaurusz és geohistaurusz egymással összehangolva készült és jelenleg egyetlen tezauruszt alkot
A tezauruszhoz az alábbi dokumentumok kapcsolódnak:
OSZK tezaurusz/Köztaurusz : az Országos Széchényi Könyvtár és a közművelődési könyvtárak átfogó tezaurusza : 2.0 változat / Főszerkesző Ungváry Rudolf ; [közr. a] Magyar Könyvtárosok Egyesülete és az Országos Széchényi Könyvtár. - Budapest : MKE, OSZK, 2001.
Társadalomtudományi rész. - XXVIII, 339 p. ; 29 cm
Természettudományi rész. - 604 p. ; 29 cm
025.43
Taxaurusz : növény- és állatrendszertani fogalmak makrotezaurusza : 3.1 változat / [főszerk. és összeáll. Ungváry Rudolf] ; [közr. a] Magyar Könyvtárosok Egyesülete és az Országos Széchényi Könyvtár. - Budapest : MKE, OSZK, 2001. - XVIII, 98 p. ; 29 cm
025.43
OSZK tezaurusz/Köztaurusz alkalmazási és karbantartási szabályzat : 2.0 változat / [összeáll. Ungváry Rudolf] Rudolf ; [közr. a] Magyar Könyvtárosok Egyesülete és az Országos Széchényi Könyvtár. - Budapest : MKE, OSZK, 2001. - 29 p. ; 29 cm
025.43
Osztályozási példatár : Az OSZK tezaurusz/Köztaurusszal végzett osztályozás példái és megoldásai : 2.0 változat / [összeáll. Ungváry Rudolf] ; [közr. a] Magyar Könyvtárosok Egyesülete és az Országos Széchényi Könyvtár. - Budapest : MKE, OSZK, 2001. - 46 p. ; 29 cm
025.43
Tezaurusz szerkesztő és karbantartó programrendszer:
RELEX AB : Tezauruszok, szótárak, mutatók szerkesztését támogató program lexikai egységek formájának és relációinak ellenőrzésére : Felhasználói kézikönyv : 1.0 változat / Ungváry András és Ungváry Rudolf]. - Budapest : Ariel Studió Bt., 2001. - 42 p. ; 29 cm
025.43
519.688
A Geotaurusz és geohistaurusz az Országos Széchényi Könyvtárban és a közművelődési könyvtárakban a dokumentumok tartalmi feltárásához és kereséséhez használható. A Geotarusz és geohistaurusz kiegészíti az OSZK tezaurusz /Köztauruszt és a Taxauruszt.
Az OSZK tezaurusz/Köztaurusz egyetemes, átfogó tezaurusz és a szakkifejezéseket valamint a formai (dokumentumtípus-) kifejezéseket tartalmazza
A Taxaurusz (a taxonómiai tezaurusz) az élőlények, szervek és szövetek fogalmainak tezauruszcikkeit tartalmazza.
A Geotaurusz és geohistaurusz a földrajzi és történelemföldrajzi kifejezések tezauruszcikkeit tartalmazza, és a földrajzi valamint a történelemföldrajzi helyek osztályozására és visszakeresésére használható az ókortól napjainkig.
Az OSZK tezaurusz/Köztaurusz, a Taxaurusz és a Geotarusz és geohistaurusz a szerkesztés, karbantartás és számítógépes kezelés és tárolás szempontjából egyetlen, azonos elvek és módszerek szerint strukturált állományt alkot. Csak a nyomtatott változat jelenik meg külön tezauruszok formájában a könnyebb kézi kezelhetőség érdekében.
A nyomtatott tezauruszokban az egyes tezauruszok deszkriptorai és nemdeszkriptorai többnyire csak kapcsolódó lexikai egységek formájában fordulnak elő. A lehetséges átfedésekről az OSZK tezaurusz/Köztaurusz előszava tájékoztat.
A Geotaurusz és geohistaurusz az ETO földrajzi segédtáblázatával egyenértékű, természetes nyelven alapuló földrajzi és történelemföldrajzi tárgyörű átfogó osztályozási rendszer. Benne feldolgoztuk az ETO magyar középkiadásának földrajzninév szókészletét is. A tezaurusz adta lehetőségek az ETO-nál többre nyújtanak lehetőséget: a földrajzi neveket nem csupán monohierarchikus szerkezetben lehet követni, hanem a paradigmatikus relációkon keresztül többdimenziós szerkezetben, asszociatív formában is tájékozódni lehet a földrajzi nevek közötti összefüggésekről.
A tezauruszcikkekben az egymás mellett élő szakmai iskolák, irányzatok, a koronként és szemléletenként változó szakszókincs, a nagy nyelvterületekhez köthető különbségek okozta terminológiai sokféleséget igyekeztünk áttekinthetően rögzíteni, hogy a kereső lehetőleg minden irányból elérhesse az őt érdeklő kifejezést. A tezaurusz relációi tükrözik a földrajzi egységek közötti történeti összefüggéseket, a geomorfológiai tagoltságot, a közigazgatási beosztást, és lehetőség szerint a változásokat is. Mindezt kiegészítik az egyes deszkriptorokhoz fűzött megjegyzések, amelyek rangos kézikönyvek általánosan elfogadott tényeivel, meghatározásaival egészítik ki a relációkban kifejezett tartalmakat.
A Geotaurusz és geohistauruszban feltüntették a legfontosabb fogalmi összefüggéseket; ezeknek az összefüggéseknek a segítségével a felhasználó tájékozódhat a kiválasztott kifejezéshez közel álló további osztályozásra használható kifejezésekről, hogy a dokumentum tartalmát illetve kérdését a legjobb formában fogalmazhassa meg.
A Geotaurusz és geohistauruszban szereplő összefüggések részletesebbek, mint azok a "lásd" és "lásd még" utalások, melyek a hagyományos tárgyszójegyzékekben találhatók. Egyrészt pontosabban megállapítható belőlük az összefüggés fajtája, tartalma (például az, hogy generikus, partitív, oksági vagy egyéb rokonsági kapcsolatról van szó, arról tehát, hogy a kapcsolódó kifejezés általánosabb vagy speciálisabb, hogy valaminek a részét jelöli-e vagy valaminek az okát, stb.). Másrészt minden összefüggésnek a fordítottja is szerepel a tezauruszban (az összefüggéseket részletesen "A tezaurusz szerkezete" című fejezetben ismertetjük).
Az Geotaurusz és geohistauruszban a könyvtári betűrendbe sorolás szabályait követtük. Az ékezetes betűk a nekik megfelelő nem ékezetes betűkkel azonos besorolásúak (kivéve az o és ö, valamint u és ü betűket), a kis és a nagy betűk besorolása ugyancsak nem különbözik. A besoroláskor az üres helynek (szóköznek) is szerepe van és minden más jelet megelőz. A gy, ly, ny, sz, ty és zs betűknek nincs önálló értéke (ezért például a "szénvegyület" a betűrendben a "szennyvíz", a "vízzáró réteg" a "vizsgálat" után következik). Az aposztrof (') és az indogermán névelő (pl. 's) nem játszik szerepet a rendezésben-(ezért például a "'s Hertogenbosch" lexikai egység a "Hertogenbosch" lexikai egységnél jelenik meg). A kis és a nagy betűk, valamint a különféle latin ékezetes betűk (pl. ã, ň, ý) ugyancsak nem játszanak szerepet a rendezésben Az előbbiek a kis betűkkel együtt, az utóbbiak az ékezet nélküli betűkel együtt rendeződnek (például São és Sao egyenértékűek). A karaktersorrend a következő:
köz, ( , ), 0, 1, 2, 3, 5, 6, 7, 8, 9, a, b, c, d, e, f, g, h, i, j, k, l, m, n, o, ö, p, q, r, s, t, u, ü, v, x, y, z
A Geotaurusz és geohistaurusz (a továbbiakban: tezaurusz) a monografikus művek, időszaki kiadványok, mozgókép-dokumentumok, régi nyomtatványok, kéziratok, használati (vállalati és egyéb) kiadványok osztályozására (indexelésére) használható.
A tezaurusz használatának átfogó tudnivalóit a "OSZK tezaurusz/Köztaurusz alkalmazási és karbantartási szabályzat" című dokumentum tartalmazza.
A tezaurusz átfogó használatának gyakorlására alkalmas példákat az "Osztályozási példatár" tartalmazza.
Földrajzi hely osztályozása csak akkor indokolt, ha a földrajzi hely a dokumentum témája, és e téma fontosnak tekinthető.
A kutatás, a fejlesztés, a megbeszélés helyszíne, a gyártmány gyártási helyének megjelölése nem tekintendő a dokumentum tárgyának.
Kell például földrajzi deszkriptor:
Környezetvédelem Angliában környezetvédelem, Nagybritannia Tokio földrengésbiztos magasépületei magasépítés, földrengés, Japán [esetleg Tokio] Régi égetőkemencék a Közel-Keleten égetőkemence, Közel-Kelet A Felvidék története Felvidék, tájtörténelem Felvidéki kastélyok Felvidék, kastély Nem kell például földrajzi deszkriptor:
Angol környezetvédelmi eszközök kiállítása Budapesten
Földrengésbiztos magasépületekben használt személyfelvonók biztonsági felszerelései Japánban
Égetőkemencéket gyártó cégek tanácskozása a Közel-Keleten
Ha a tezauruszban szereplő közigazgatási és egyéb egységnél kisebbről van szó, a tezauruszban szereplő átfogóbb egységgel osztályozzuk. Például
Vác, Fő tér | esetén | Vác | v. új deszkriptor: | Vác, Fő tér |
Bp., II. kerület | esetén: | Budapest | v. új deszkriptor: | Budapest, II. kerület |
Helytörténeti gyűjteményben szükség lehet a fenti nevek fölvételére.
Az alábbi egyszerű külföldi esetet példáz:
Hundorp [norvég város Hundorp kerületben] | esetén: | Hundorp |
Sokkal alaposabb mérlegelésre, és ha adott a lehetőség, a szabad tárgyszó használatára van szükség, amikor nem közigazgatási egységek részeiről, hanem kisebb geomorfológiai egységekről kell dönteni. A Baróti-havasok saját nevű vonulata rétegszerkezetének a tárgyalását már problematikus lenne a hozzá képest legközelebbi, a tezauruszban már szereplő egységgel, a Baróti-havasokkal osztályozni, hanem szabad tárgyszóként meg kell adni a konkrét hegyvonulat nevét. Még jellegzetesebb, ha a dokumentum tárgya mellékfolyó faunája, s a mellékfolyó már nem szerepel a tezauruszban. Ebben az esetben elképzelhetetlen a tezauruszban még szereplő átfogóbb egységgel, a vízgyűjtő többedik folyójával osztályozni az adott dokumentumot.
Különleges eset a vízlépcsők és egyéb nagy területre kiterjedő vagy nagy méretű műtárgyak osztályozása, melyek szorosan kapcsolódnak földrajzi nevekhez. Az egyes műtárgyak, létesítmények neve nem földrajzi név, de szintén tulajdonnév. Tulajdonneveket a földrajzi nevek kivételével a tezauruszba nem veszünk föl (rájuk az MSZ 3440 szabványcsaládban foglalt egységesített személy- és testületi nevekre, ill. címekre vonatkozó szabályok vonatkoznak). A műtárgyak és létesítmények nevei ugyanakkor nem tartoznak az egységesített besorolási nevek közé sem, tehát nincs szabály egységesített névalakjukra.
Osztályozáskor az eljárás a következő:
- az adott műtárgy, létesítmény általános nevét kifejező deszkriptorával (pl. magasépület, erőmű, vízlépcső, vízcsatorna, műhold, űrállomás) és szükség szerint
- a megfelelő földrajzi névvel osztályozzunk.
Például:
Bős-Nagymarosi vízlépcső | esetén: | vízerőmű, duzzasztómű, Bős, Nagymaros |
Bécsi operaház | esetén: | színház, Bécs |
Budapesti parlament | esetén: | országház, Budapest |
Eiffel-torony | esetén: | torony, Párizs |
Győri feketepiac ("lengyelpiac") | esetén: | feketegazdaság, piaci létesítmény, Győr |
János-hegyi kilátó | esetén: | kilátó, János-hegy |
Rajnai vízlépcsők | esetén: | vízerőmű, duzzasztómű, Rajna |
Taszári repülőtér | esetén: | repülőtér, Taszár |
World Trade Center | esetén: | toronyház, New York |
A hosszú hajózási és öntözőcsatornák nevét (pl. Duna-Tisza csatorna), mivel ezek jóformán földrajzi képződmények, szükség esetén fölvesszük a tezauruszba.
A tezauruszba a teljesség igénye nélkül felvettük mindazokat a fontosabb kifejezéseket, melyekre az OSZK-ban és a közművelődési könyvtárakban a dokumentumok átfogó osztályozása és a tartalmukra vonatkozó keresőkérdések megfogalmazása érdekében szükség lehet.
A kifejezéseket - néhány kivételtől eltekintve - névszói formában és egyes számban vettük fel.
A tezaurusz szavai (a lexikai egységek)
-mai földrajzi nevek, mint például ország-, állam-, tartomány-, közigazgatási egység- és településnevek (például Ausztria, Békéscsaba, Carlow grófság, Cross River szövetségi állam, Csani-tó, Európa, Fejlődő ország, János-hegy, Esztergom-Komárom megye, Morva-medence és hegységei, Óceánia, Tűzföldi-szigetvilág, Zhangguangcai-hegység);
-történelemföldrajzi nevek, mint például történelmi ország-, állam-, tartomány-, közigazgatási egység- és településnevek (például Aquincum, Asia septentrionalis occidentalis, Bagdadi Kalifátus, Coele Syria, Creta et Cyrene provincia, gótok területe, Karintiai Nagyhercegség, Küküllő vármegye, Lippe Grófság, Pannonia Inferior, szabad királyi város, Szász szék, Szörényi bánság, Vandál Királyság);
-geológiai, geomorfológiai és általános leíró földrajzi fogalmak (alföld, égőv, kontinens, hegy, hegység, hidroszféra, moréna, síkság).
Az előbbiekkel szorosabban összefüggő alábbi kifejezéseket az OSZK tezaurusz/Köztaurusz tartalmazza
-mai és történelmi nép- és népcsoport (nemzetiség-) nevek (például Albán, Gót, Magyar, Német, Sváb, Székely, Vandál, Zipszer, Zsidóság);
-időt, kort, korszakot jelentő kifejezések (Kiegyezés kora, Legújabbkor, Mohácsi vész, Reneszánsz, Világháború (1939-1945)).
Az egyik legnehezebb feladat az ókori világ helyeinek a feldolgozása volt. A kiindulási alapot az ETO szókészlete jelentette itt is, de talán ezen a területen volt szükség a legtöbb kompromisszumra, mivel alig létezik megegyezés a vonatkozó természetes nyelvű kifjezések és az ETO-t évtizedek óta használó könyvtárak meglévő jelzetállománya között. Az ETO-nak ez a része nagy jóindulattal véletlenszerű felsoroláshoz hasonlítható, ahol valamiféle régies "latinsággal" sorjáznak néha meglepően lényegtelen földrajzi nevek, mint ókori pillanatfelvétel tájékozódási pontjai.
A valóságban ókori történeti tájak, államok, egymást váltó birodalmakhoz tartozó, ónállóan soha nem létező tartományok neveinek özönével állunk szemben: például Mezopotámia, Parthia, a szászok területe, Aquitania, Coelesyria, Palesztina.
Az ókori történelem, vallástörténet, kultúrtörténet egyik, dokumentumokben bővelkedő térségét az ETO a "(394.5) Palesztina" jelzettel szerepelteti. Vele egyenrangú kategóriaként szerepel " (394.6) Edom, Moáb, Básán stb." egyetlen jelzeten, s teljesen mostohagyerekként "(394.8) Az amalekiták, az idumeusok, a nabateusok területei". Egyetlen földrajzi tájnak, az Akabai-öböl és a Holt-tenger között, az Araba-árok két oldalán, nagyjából a Szeír-hegység vidékének a sorsát kövessük végig. A kései bronzkorban, Kr. e. a 14-13. században telepedetek meg itt az edomiták. A zsidó állam folyamatos, változó kimenetelű harcban állt Edommal, de az Jeruzsálem elfoglalásáig valamilyen formában végig megőrizte önállóságát. A babiloni majd a perzsa birodalom keretei között valósították meg régi álmukat, s észak felé, Júdea termékeny vidékére tolták fel szállásterületüket. Amikor Kürosz engedélyével a zsidók visszatérve a fogságból újjászervezték állami és vallási életüket, az északra tolódott Edom Idumea néven lett része a viszonylagos önállóságú zsidó államnak. Edom déli részét fokozatosan elfoglalta egy dél-arábiai szemita törzs, a nabateusok, s időben Idumeával párhuzamosan önálló államot szerveztek a délre menő nagy karavánutak ellenőrzésére. Nabatea túlélte Idumeát Kr. u. 105-ig, amikor Traianus császár Arabia néven római provinciává tette. A tezaurusz finoman kimunkált, relációkkal strukturált szókészlete teremt lehetőséget főként a P/T (rész/egész) és az E/R (előzmény/következmény) relációkkal, hogy valamelyest ki lehessen fejezni velük a térség jórészt városállamokból álló szerkezetét, valamint a nagy birodalmak ütköző zónájában lejátszódó történelmi folyamatokat.
A feldolgozó gondját érzékeltetendő, talán elég arra utalni, hogy a például egy olyan monográfia tartalmát, melyben Izrael (csak és kizárólag az északi királyság) és az önálló, hatalma teljében levő, Izrael felé terjeszkedő Asszíria viszonyát tárgyalják Jónás próféta ninivei küldetése tükrében, az ETO-t használva a Judea (ETO-jelzete: 33), Palesztina (394.5) és Assyria (352, tehát Medeo-Perzsia-hoz rendelten) jelzetekkel lehet legfeljebb kifejezni. Az ilyen tartalmak valójában analitikus feldolgozást (koordinált indexelést) igényelnek, amihez a tezaurusz finoman kimunkált, relációkkal strukturált szókészlete teremt lehetőséget:
Izrael az ókorban, Asszír Birodalom, Jónás (próféta), diplomáciatörténet, e. 8. század
Összehasonlításul bemutatjuk az ETO és a tezaurusz vonatkozó osztályait.
Nem kevésbé problematikus a "Bizánci Birodalom" elnevezés általános elfogadottsága a történettudományban, a lexikonokban. A birodalom idejéből fennmaradt történeti forrásokban soha nem használták se a "Bizánci Birodalom", se a "Keletrómai Birodalom" nevet, hanem a "Szent Római Birodalom" nevet használták, önmagukat perdig "rómaiaknak" nevezték, mivel a Római Birodalom jogutádjának fogadta el őket a korabeli világ. Még a törökök is "Ruméliának", a rómaiak földjének nevezték a birodalom európai területeit. A tezauruszban egyrészt a történelmi tények ellenére kénytelenek voltunk engedményt tenni az általános terminológiai közmegegyezésnek, másrészt viszont a relációkon keresztül elvezetjük a felhasználót a tényekhez, s a megjegyzésekben olyan többletinformációkat igyekszünk adni a sajátos névhasználathoz, amelyek megvilágítják a Bizánci Birodalom és a konstantinápolyi pátriárkátus, valamint a Német-római Birodalom és a pápaság hatalmi vetélkedését a Német-római Birodalom megszületése és az 1054-es nagy egyházszakadás között. Mindezt a "Bizánci Birodalom" deszkriptorcikkében az alábbi formában igyekeztünk megragadni:
Bizánci Birodalom
M: | Középkori állam. A Kr. u. 5. század és 1453 közötti időszak Keletrómai Birodalmának elnevezése a történettudományban. A birodalmi adminisztráció önmagát soha nem nevezte így a történeti források tanúsága szerint. |
H | Bizánci Császárság |
Görög Császárság | |
F | középkori állam |
P | Konstantinápoly |
R | Görögország |
Oszmán-Török Birodalom | |
E | Keletrómai Birodalom |
X | bizantinológia |
Latin Császárság | |
Nikaiai Császárság |
Természetes nyelvű olvasatban: a más néven Bizánci Császárság, ill. Görög császárság középkori állam, része (fővárosa) Konstantinápoly (Bizánc), később Görögország, ill. Oszmán-Török Birodalom, korábban Keletrómai Birodalom, foglalkozik vele a bizantinológia, kapcsolatba hozható még a későbbi Latin Császársággal és a Nikaiai Császársággal.
Míg az előző példa a finom részletek analitikus feldolgozását volt hivatott érzékeltetni, a Bizánci Birodalom példája arra hivatott rávilágítani, hogy mennyi többlet rejlik a tezaurusz szerkezetében a lexikai egységek/osztályok monohierarchikus rendezéshez képest. Az egymástól távol eső történelmi tények tezauruszcikkekben a paradigmatikus relációk segítségével rendezett halmaza jobban hozzásegít a pontosabb osztályozáshoz szükséges összefüggések felismeréséhez és a pontosabb tartalmi feltáráshoz.
Az ókori helyek földolgozásához hasonló nehézségű feladat volt a Kárpát-medencei magyarság földrajzi és történelemföldrajzi névanyagának a feldolgozása. A történelemföldrajzi nevek dolgában csak a Kárpát-medencén belül törekedtünk nagyobb részletességre.
Annak érdekében, hogy a magyarországi és erdélyi vármegyéket és megyéket korszakonként csoportosítani lehessen, több Magyarország és több Erdély deszkriptort vezettünk be, melyeket évszámhatárok különböztetnek meg. Ezek osztályozásra nem használhatók.
Az alábbi felsorolásban látható magyarázatok és használati megjegyzések tájékoztatnak arról, hogyan értelmezzük ezeket a deszkriptorokat ebben a tezauruszban, és hogyan használjuk ezeket.
Magyarország
M: | A mindenkori Magyar Állam, az osztályozás szempontjából beleértve Horvátországot, a bánságokat és más, korábbi korokban magyar uralom alatt álló területeket |
H: | Az egyes történeti korok Magyarországának történelme esetén a "Magyarország történelme" deszkriptor használandó, adott esetben együtt a korszak deszkriptorával. Ha a történelmi Erdélyről vagy Horvátországról van szó, az "Erdély" vagy a "Horvátország" deszkriptor használandó |
Magyarország 1723-1876 között
H: | Az ország 1723-1876 közötti közigazgatási. beosztása. Osztályozásra nem használható |
Magyarország 1876-1920 között
H: | Az ország 1876-1920 közötti közigazgatási. beosztása. Osztályozásra nem használható |
Magyarország 1921-1938 között
H: | Az ország 1921-1938 közötti közigazgatási. beosztása. Osztályozásra nem használható |
Magyarország 1938-1941(1944) között
H: | Az ország 1938-1941(1944) közötti közigazgatási. beosztása. Osztályozásra nem használható |
Magyarország (1945)1949-1983(1989) között
H: | Az ország 1949-1993(1989) közötti közigazgatási. Beosztása. 1945-1949 között a trianoni határok közé visszakerült államterületen elvileg még éltek a korábbi vármegyenevek. Osztályozásra nem használható |
Magyarország 1989-től
H: | Az ország 1989 utáni közigazgatási. beosztása. Osztályozásra nem használható |
Erdély
M: | A mindenkori Erdély, beleértve az Erdélyi fejedelmséget is a csatolt részekkel (Partium) együtt. 1919 után - az osztályozás szempontjából - Románia korábban Magyarországhoz tartozó része |
H: | Az egyes történeti korok Erdélyének történelme esetén az "Erdély történelme" deszkriptor használandó, adott esetben együtt a korszak deszkriptorával |
Erdély 1876-ig
H: | Az országrész 1987 előtti közigazgatási beosztása (az 1876:XXXIII.tc. alapján újjászervezték a teljes közigazgatást),. Osztályozásra nem használható |
Erdély 1876-1921 között
H: | Az országrész 1987-1921 közötti közigazgatási beosztása (az 1876:XXXIII.tc. alapján újjászervezték a teljes közigazgatást),. Osztályozásra nem használható |
Erdély 1921-től
H: | Az országrész 1921 utáni közigazgatási beosztása (az impériumváltás után újjászervezték a teljes közigazgatást),. Osztályozásra nem használható |
Ha a magyar állam és a magyar történelem egyes korszakairól van szó, nem a fenti magyar államneveket, hanem az OSZK TEZAURUSZ/KZTAURUSZban szereplő magyar történelmi korszakdeszkriptorokat kell használni:
magyar történelmi korszak (1848 előtt)
F | történelmi korszak |
A | államalapítás |
Anjou-kor | |
Árpád-kor | |
honfoglalás | |
honfoglalás előtti kor | |
hunyadiak kora | |
kalandozások kora | |
magyar őstörténet | |
Rákóczi-szabadságharc | |
reformkor | |
tatárjárás | |
török hódoltság | |
T | magyar történelem |
R | magyar történelmi korszak (1948 után) |
magyar történelmi korszak (1948 után)
F | történelmi korszak |
A | 1848/49-es forradalom és szabadságharc |
1956-os forradalom | |
fehérterror | |
fordulat éve | |
forradalmak kora | |
Horthy-korszak | |
Kádár-korszak | |
kádári konszolidáció | |
kiegyezés kora | |
koalíciós időszak | |
német megszállás | |
nyilas uralom | |
Osztrák-Magyar Monarchia időszaka | |
önkényuralom időszaka (1849-1867) | |
Rákosi korszak | |
rendszerváltás | |
tanácsköztársaság | |
világháború vége | |
T | legújabbkor |
magyar történelem | |
E | magyar történelmi korszak (1848 előtt) |
X | 1945 utáni időszak |
Magyarország történelmének átfogó tárgyalása esetén a "Magyarország történelme" deszkriptort kell használni.
Horvátország esetén ilyen csoportosítást nem alkalmaztunk, egyetlen "Horvátország" deszkriptor alatt szerepeltetjük a történelmi Magyarországhoz tartozó horvátországi vármegyéket.
Horvátország
M: | A mindenkori Horvátország, Horvát Állam, 1723-1876 közötti a magyar közigazgatás. szerint, majd 1921-1994-ig Jugoszlávia keretében |
H: | Az egyes történeti korok Horvátországának osztályozásakor is ez használandó, adott esetben együtt az "Országtörténelem" deskriptorral, vagy a korszak deszkriptorával. Ha a történelmi Magyarországról, vagy az 1921-1994 közötti Jugoszláviáról van szó, a "Magyarország", ill. a "Jugoszlávia" deszkriptor használandó |
A horvát történelem különféle korszakainak tárgyalásakor tehát mindig a "Horvátország" deszkriptort kell használni (ez az eljárás érvényes egyébként minden olyan állam esetében is, melynek nincs a tezauruszban valamiféle "előzményállama").
Például az 1918 utáni Osztrák állam és a Német Birodalomhoz 1938-1945 között hozzácsatolt Ostmark esetén az "Ausztria", 1867-1918 közötti Ausztria esetén az "Osztrák-Magyar Monarchia", az ennél korábbi Ausztria, ill. Osztrák császárság esetén pedig az "Osztrák Császárság" használandó. A még korábbi osztrák örökös tartományok, ill. a koraközépkori Ostmark tárgyalása esetén az "Ausztria" használandó. A római kori tárgyalás esetén az átfogóbb "Pannoniae dioecesis", ill. a szűkebb "Noricum" használandó.
Ausztria
M: | A mindenkori Osztrák Állam 1918 után, beleértve az 1938-1945 között a Német Birodalomhoz csatolt Ostmarkot is |
H: | Az egyes történeti korok Ausztriájának osztályozásakor értelem szerűen az Osztrák-Magyar monarchia vagy az Osztrák Császárság használandó, adott esetben együtt az "Orstzágtörténelem" deszkriptorral. |
Az 1804 előtti osztrák örökös tartományok története, művészete, néprajza esetén is az "Ausztria" deszkriptor használandó, együtt a vonatkozó "Országtörténelem", ill. művészettörténeti, néprajzi stb. deszkriptorral | |
Az osztrák irodalom története esetén az "osztrák irodalom" és az "irodalomtörténet" deszkriptorok használandók |
Osztrák-Magyar Monarchia
M: | A mindenkori Osztrák-Magyar monarchia 1867-1918 között |
H: | A monarchia történelme, művészete, néprajza stb. esetén az "Országtörténelem", ill. a vonatkozó művészettörténeti, néprajzi stb. deszkriptorral együtt használandó |
Ha általában az monarchia koráról van szó, az "Osztrák-Magyar monarchia kora" deszkriptor használandó |
Osztrák Császárság
M: | 18041867 között az osztrák örökös tartományok hivatalos neve. Bár külön oklevél biztosította Magyarország államiságát és alkotmányát, a korabeli osztrák hivatalos felfogás szerint, különösen 1849-1867 között, Magyarország is a tagja volt (Kronland) |
H: | Akkor használandó, ha a fenti értelemben vett Osztrák Császárságról van szó |
Pannoniae dioecesis
T | Nyugatrómai Birodalom |
P | Dalmatia |
Noricum | |
Pannonia |
A magyarországi közigazgatási egységek dolgában csak a vármegyék és megyék esetén törekedtünk teljességre.
A vármegye nevet az 1921 előtti egységek, a megye nevet az 1921 utáni egységek esetén használtuk. Ha a vármegyének a történelem folyamán változott a neve, akkor az egyes változatokat is fölvettük, és értelemszerűen a közigazgatási egységeket összefoglaló, megfelelő "Magyarország" deszkriptor alá rendeltük.
Pest vármegye
M: | 1876 előtt |
Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye
M: | 1876-1941(1944) között |
Pest megye
M: | (1945)1949 utánt |
Komárom és Esztergom közigazgatásilag egyelőre egyesített vármegye
M: | 1938-1944 között |
A különféle egyéb területetek, országok, államok történelmének osztályozására a GEOTARUSZ ÉS GEOHISTAURUSZban szereplő kifejezéseket és az "országtörténelem", vagy a "helytörténet" deszkriptorokat, valamint szükség szerint a megfelelő történelmi szakterület, segédtudomány deszkriptorát kell megadni ("őstörténet", "archeológia", "numizmatika" stb.)
országtörténelem
H: | Magyarország történelme esetén a "Magyarország történelme" deszkriptor használandó |
Az egyes országok, tájak történelme az "országtörténelem" deszkriptorral és az adott ország, táj deszkriptorával osztályozandó |
helytörténet
M: | Az egyes települések története a "helytörténet" deszkriptorral és az adott település Geotaurusz és geohistauruszból választott deskriptorával (, ill. egységesített földrajzi nevével) osztályozandó |
Például:
"Magyarország történelme" [és nem "Magyarország", "országtörténelem"!]
"Izrael", "országtörténelem"
"Izrael", "országtörténelem", "archeológia"
"Német-római Császárság", "országtörténelem", "címertan"
"Somogy megye", "helytörténet", "Árpád-kor"
A tezauruszba felvett kifejezés lehet deszkriptor vagy nemdeszkriptor.
A deszkriptorok a tezaurusznak az osztályozásra közvetlenül felhasználható kifejezései, melyek között feltüntettük a legfontosabb fogalmi összefüggéseket. |
A nemdeszkriptorok egyrészt olyan kifejezések, melyek valamelyik deszkriptor szinonimái, vagy szinonimnak tekintett kifejezései. A nemdeszkriptorokat mindig összekapcsoltuk a helyettük használandó kifejezésekkel.
A nemdeszkriptorok másrészt olyan speciális kifejezések, melyekről feltételezhető, hogy az átfogó osztályozás esetén nincs szükség a velük való finomabb osztályozásra, s ezért ezeket egyelőre szintén összekapcsoltunk a helyettük használandó, többnyire általánosabb kifejezéssel.
Lexikai egységek | LE összesen | Csak vezérszó | Deszkriptor | Nemdeszkr. | Átl. hossz |
Társadalom rész | 10412 | 28356 | 19188 | 9168 | |
Természettudományi rész | 16196 | 13691 | 8452 | 5239 | |
Taxaurus | 3435 | 2865 | 1468 | 1397 | |
Geotaurusz és geohistaurusz | 8071 | 7707 | 6556 | 1151 | |
Összesen átfedésekkel | 38114 | ||||
Összesen az átfedések nélkül | 28356 | 19188 | 9168 | 12 karakter | |
Leghosszabb lexikai egység | 58 karakater | ||||
Legrövidebb lexikai egység | 2 karaakter |
A deszkriptorok és nem deszkriptorok (a tezaurusz lexikai egységei) egy vagy többtagú - összetett - kifejezések lehetnek.
Az egybeírás szabályait a "OSZK tezaurusz/Köztaurusz alkalmazási és karbantartási szabályzat" függeléke tartalmazza.
A lexikai egységek egyesszámban szerepelnek (pl. nem "bányavárosok", hanem "bányaváros"). Kivétel, ha a kifejezések csak többesszámú alakban léteznek (pl. "Egyesült Arab Emirátusok", "Baróti-havasok").
Gyakori, hogy az államnév MSZ EN 23166:1995 szerinti szabványos formája azonos a természetföldrajzi névvel, de az állami terület ezzel területileg többnyire nem teljesen azonos (Ausztrália például állam és kontinens, Kongó állam és vidék, Ciprus állam és sziget, Mikronézia állam és szigetvilág,).
Az is előfordul, hogy az állam neve azonos a városnévvel (Monaco, Salvador, Szingapúr).
Másszóval a szabványos államnevek és természetföldrajzi meg városnevek homonimák lehetnek, amivel a könyvtári szabványban nem vetettek számot. Mivel a tezauruszba a szabványos államneveket is fölvettük, különféle fogásokat kell használni ahhoz, hogy a homonimiát elkerülhessük.
Az egyik megoldás az lett volna, hogy a hivatalos államnevet használjuk (péládául "Madagaszkári köztársaság" és nem "Madagaszkár"). Előnye, hogy pontos, hátránya, hogy eltértünk a szabványtól, és ez a névforma változékonyabb, mert az államformák is változékonyabbak, mint a természetföldrajzi nevek. Ráadásul a felhasználónak is körülményesebb, mert megszokta a köznyelvi, egyszerűbb nevet.
Mivel a tezauruszban deszkriptorként a szabványos államneveket használjuk, a természetföldrajzi nevet, illetve az államnév többi formáit kellett pontosabban kifejezni. (például Ausztrália és Ausztrál kontinens, Kongó, Kongói Népi Demokratikus Köztársaság, Kongó tartomány, Kongó-medence, Ciprus és Ciprus sziget, Mikronézia és Mikronéziai sziget, Szingapúr és Szingapúr város).
Olykor rendkívül bonyolult névhelyzet alakul ki. Ilyenkor részletesebb megjegyzésekkel és kapcsolatokkal támogatjuk az eligazodás, de a konkrét dokumentumok esetén végső soron az osztályozónak kell döntenie.
Kongó esetében például a szabvány a "Kongó" nevet a Brazaville-i székhelyű Kongói Köztársaságnak tartja fenn (ez a volt Francia Egyenlítői Afrika, mely korábban Kongói Népi Köztársaság volt). A volt Belga Kongo szabványos neve "Zaire". Ez a név azonban a szabvány készítése óta hivatalosan megszűnt, az államból "Kongói Demokratikus Köztársaság" lett, ráadásul teljesen megváltozott a közigazgatási beosztása is.
Kongó
M: | Kongói Köztársaság.1969.12.31-1991.06.10. között Kongói Népi Köztársaság. Közigazgatási beosztás: 9 körzet (région) |
H: | Csak akkor használjuk, ha a dokumentum a mai Kongói Köztársasággal foglalkozik. A korábbi állam esetén a "Kongói Népi Köztársaság" használandó. A Kongó-vidék térben és időben átfogó történelmi, politikai, gazdasági tárgyalása esetén a "Kongó", átfogó földrajzi, geológia, biológiai tárgyalása esetén pedig a "Kongó-medence" használandó |
F | egyenlítői közép-afrikai állam |
P | Brazzaville |
E | Kongói Népi Köztársaság |
X | Kongó-medence |
≠ | Kongói Demokratikus Köztársaság |
Zaire |
Kongói Demokratikus Köztársaság
M: | Kongói Demokratikus Köztársaság 1997.05.17. után. Korábban Zaire |
H: | A Kongó-vidék térben és időben átfogó történelmi, politikai, gazdasági tárgyalása esetén is használandó. A Kongó-vidék átfogó földrajzi, geológia, biológiai tárgyalása esetén a "Kongó-medence" használandó |
F | egyenlítői közép-afrikai állam |
E | Zaire |
≠ | Belga Kongo |
Kongó | |
Kongói Népi Köztársaság |
Kongói Népi Köztársaság
M: | 1969.12.31-1991.06.10. között Kongói Népi Köztársaság |
H: | Csak akkor használandó, ha a dokumentum ennek a korszaknak az államával foglalkozik. A mai állam esetén a "Kongói Köztársaság" haználandó. A Kongó-vidék térben és időben átfogó történelmi, politikai, gazdasági tárgyalása esetén a "Kongó", átfogó földrajzi, geológia, biológiai tárgyalása esetén pedig a "Kongó-medence" használandó |
R | Kongói Köztársaság |
E | Francia Egyenlítői Afrika |
≠ | Kongó |
Zaire |
Zaire
M: | Zaire Köztársaság. Kongó 1971.10.27-1997.05.17. közötti neve |
H: | Csak akkor használjuk, ha a dokumentum ennek a korszaknak az államával foglalkozik. A mai Zaire esetén a "Kongó" használandó. A Kongó-vidék térben és időben átfogó történelmi, politikai, gazdasági tárgyalása esetén a "Kongó", átfogó földrajzi, geológ |
R | Kongó |
E | Belga Kongo |
≠ | Kongó |
Kongói Népi Köztársaság |
A "Mikronéziai Szövetségi Államok" esetében a "Mikronézia" név a szabványos (az állam a korábbi, MSZ 3410-83 szabványban még "lásd Csendes óceániai szigetek" néven szerepelt). A homonimiát kikerülendő a "Mikronézia" kifejezést nemdeszkriptorként vettük föl, és "lásd VAGY" kapcsolattal utalunk a szóbajövő deszkriptorokra.
Mikronézia
M: | Az EN 23166:1995 szerint a Mikronéziai szövetségi államoknak ez a szabványos neve. Mivel a földrajzi értelemben vett Mikronézia nem esik egybe az állammal (mely lényegében csak a Karolina szigetekre terjed ki), a tezauruszban a "MikronéziaiSszövetségi Államok" az állam deszkriptora |
LV | mikronéziai állam |
mikronéziai sziget | |
Mikronéziai Szövetségi Államok |
mikronéziai állam
HV | Mikronézia |
F | óceániai állam |
A | Belau |
Kiribati | |
Marshall-szigetek | |
Mikronéziai Szövetségi Államok | |
Nauru |
mikronéziai sziget
M: | A Mikronéziai szigetvilág esetén is használandó |
HV | Mikronézia |
F | óceániai természeti táj |
A | Belau |
Chuuk | |
Északi-Mariana-szigetek | |
Guam | |
Kiribati | |
Kosrae | |
Marshall-szigetek | |
Midway-szigetek | |
Nauru | |
Pohnpei | |
Wake-sziget | |
Yap |
Mikronéziai Szövetségi Államok
M: | 4 szövetségi államból áll. 1986-ig az USA külső területe volt |
H: | Az EN 23166:1995 szerint a Mikronéziai szövetségi államoknak "Mikronézia" a szabványos neve. Mivel a földrajzi értelemben vett Mikronézia nem esik egybe az állammal (mely lényegében csak a Karolina szigetekre terjed ki), a tezauruszban a "MikronéziaiSszövetségi Államok" az állam deszkriptora |
HV | Mikronézia |
F | mikronéziai állam |
P | Chuuk |
Kosrae | |
Pohnpei | |
Yap |
A várossal azonos nevű államok esetében a város homonim nevét a "város" szórésszel együtt vettük föl.
Az állam és a város megkülönböztetett kifejezésére azért van szükség, mert bizonyos dokumentumok csak a várossal, például urbanisztikai szempontok alapján, foglalkoznak, s ennek semmi köze az államhoz, a politikájához stb.
Szingapúr
M: | Szingapúri Köztársaság. 1965.12.22-én vált ki Malajziából |
H: | Az állam osztályozására használandó. Az urbanisztikai, szorosan a várossal összefüggő kérdések esetén a "Szingapúr város" használandó |
F | délkelet-ázsiai állam |
P | Szingapúr város |
X | Malajzia |
Szingapúr város
H: | Az urbanisztikai, szorosan a várossal összefüggő kérdések osztályozására használandó. Az álammal, politikával és gazdasággal összefüggő kérdések esetén a "Szingapúr" használandó |
H | Singapore |
F | főváros |
T | Szingapúr |
Az egészen kis országok esetében a megkülönböztetéstől eltekintettünk.
Monaco
M: | Monacói hercegség |
H: | Mind a politikai, mind a gazdasági, mind az urbanisztikai dokumentumok ezzel a deszkriptorral osztályozandók |
F | dél-európai állam |
főváros |
Vannak területek, melyeken nagyon különböző államok alakultak ki a történelem során. Ilyenkor igyekeztünk a legfontosabb korszakokat átfogó államneveket fölvenni, és jeleztük az R/E relációval az előzményt, ill. a folytatást.
Például Egyiptom esetében az alábbi (bizonyára nem tökéletes) megoldás szerepel a tezauruszban (a tezauruszcikkeket alább a történelmi időrendi sorrendben adjuk meg). A török uralom alatt álló Egyiptomtól kezdve minden változat nemdeszkriptorként szerepel és a szabványos "Egyiptom" deszkriptorra utal.
Ha egy dokumentumban például az Egyiptomi török kormányzóság első világháborús történetével foglalkoznak, akkor az "Egyiptom", "1. világháború" és "országtörténelem" deszkriptorokkal osztályozhatunk.
Az egyiptológiában ennél részletesebb álamnév változatok ismeretesek, de információkereső tezauruszban nem szükséges és nem is célszerű tudományos célú terminológiai részletességre törekedni.
A város- és megyeneveket a tezauruszba nem az egységesített földrajzi nevek szabályai szerint vettük föl, mert a jövőbeli automatikus osztályozásra való felhasználás érdekében kerültük a hátravetett értelmezők használatát. Ugyanez vonatkozik számos homonim földrajzi névre is.
A megyék esetében meg kell különböztetni a külföldi megyéket (pl. Bákó megye) a magyarországi megyéktől. Ezen belül különbséget teszünk a mai magyarországi megyék és az egykori vármegyék között. Ez utóbbiakat ahhoz a Magyarország-deszkriptorhoz rendeltük, amely az adott vármegye vonatkozásában közigazgatásilag releváns. Az R/E relációval feltüntettük, hogy az egyes vármegyék milyen más vármegyébe, ill. mai megyébe alakultak át.
Például:
"Keve vármegye" folytatás nélküli. "Abaúj vármegye" a "Tiszán inneni kerület" része volt, folytatása "Abaúj-Torna vármegye", mely a "Magyarország 1876-1920 között", a "Magyarország 1921-1938 között" és a "Magyarország 1938-1941(1944) között" deszkriptorok része, folytatása a "Borsod-Abaúj-Zemplén megye", mely a "Magyarország 1945(1949)-1983(1989) között" és a "Magyarország 1989-től" (tehát a mai Magyarország) része.
megye
2.2.2.4 A város- és megyenevek
Egységesített név Tezauruszban szereplő név
Sopron Sopron
Sopron (megye) Sopron megye
Sopron (vármegye) Sopron vármegye
Mezőség (bihari) Bihari mezőség
Mezőség (borsodi) Borsodi mezőség
Mezőség (erdélyi) Erdélyi mezőség
Mezőség (moldvai) Moldvai mezőség
M: | Közigazgatási terület neve több államban |
H: | Magyarország esetében a "magyarországi megye" használandó |
F | közigazgatási terület |
A | magyarországi megye |
magyarországi megye
M: | II. József 1784-ben megszüntette a vármegye rendszert, s az országot 10 magyarországi és 3 erdélyi körzetre osztotta |
F | megye |
A | Bács-Kiskun megye |
Baranya megye | |
Békés megye | |
Borsod-Abaúj-Zemplén megye | |
Csongrád megye | |
Esztergom-Komárom megye | |
Győr-Moson-Sopron megye | |
Hajdú-Bihar megye | |
Heves megye | |
Nógrád megye | |
Pest megye | |
Somogy megye | |
Szabolcs-Szatmár-Bereg megye | |
Szolnok megye | |
Tolna megye | |
Vas megye | |
Veszprém megye | |
Zala megye | |
E | vármegye |
vármegye
M: | Történelmi vármegye. Nemesi önkormányzattal rendelkező, nagyobb területű közigazgatási egység a történelmi Magyarországon |
R | magyarországi megye |
Keve vármegye
M: | 1392-1551 között önálló vármegye |
X | Délvidék |
M: | Kr. e. 148-ban a Római Birodalom része. Kr. e. 27-ben választották el Macedonia provinciától. Az ókori Hellas teljes területét így nevezték a görög szigetvilággal együtt Macedonia és Thessalia kivételével |
A másik fajtája a lexikai egység használatára utal és a H: betű jelöli. A két fajta magyarázat együtt is előfordulhat.
A használati megjegyzés különösen fontos, mert a lexikai egységgel összefüggő speciális osztályozási tudnivalókat tartalmazza.
Balkán
M: | Az elnevezés a török balkan (hegység) szóból ered, s a 19. század eleje óta használatos. Az ETO jelzetelés tekintetében a Balkán-félszigetnek felelteti meg |
H: | Csak politikai értelemben használandó. Földrajzi tárgykör esetén a "Balkán-félsziget" használandó |
Bosznia
M: | A történelmi, ill. földrajzi Bosznia |
H: | Bosznia térben és időben átfogó tárgyalása (pl. történelme, földrajza, néprajza, geológiája) esetén használandó. 1878-1918, továbbá 1918 után a "Jugoszlávia", ill. a "Bosznia és Hercegovina" használandó |
Bosznia és Hercegovina
M: | 1878-1918 között osztrák tartomány, 1918-1992 után Jugoszlávia része, utána független állam (Bosznia-Hercegovinai Köztársaság) |
H: | Az 1878 utána politikai alakulat történelme, politikai és etnikai helyete stb. esetén használandó |
Danzig szabadváros
M: | 1919-1945 között |
H: | az 1919 előtti és 1945 utáni Danzig, Gdansk esetén a "Gdansk város" használandó |
Egyesült Líbiai Királyság
M: | 1951 és 1969 között |
H: | Csak akkor használjuk, ha a dokumentum ennek a korszaknak Líbiájával foglalkozik. A mai Líbia esetén a "Líbia" használandó |
Gdansk város
M: | Danzig, Danszka. 1308-ban a Német Lovagrend birtokába került, 1358-tól tagja volt a Hanza-városok szövetségének, 1454-ben Lengyelországhoz csatolták, 1793-ban Poroszországhoz került, 1919-1939 között szabadváors, majd a Német Birodalom része 1945-ig |
H: | Az 1919-1938 közötti Danzig, Gdansk esetén a "Danzig szabadváros" használandó |
Horvátország
M: | Az 1723-1876 közötti magyar, és az 1992 utáni közigazgatás szerint. Közigazgatási beosztás: 20 megye (zupanije) és a főváros |
H: | 1920-1992.01.15-ig lásd "Jugoszlávia". Horvátország térben és időben átfogó tárgyalása (pl. történelme) esetén is használandó |
Jemen
M: | 1989 szeptembere után. Államformája 1989 szeptembere után köztársaság. Közigazgatási beosztás: 11 kerület (liwa') |
H: | Korábban lásd "Dél-Jemen" vagy "Észak-Jemen" |
Kongó
M: | Kongói Demokratikus Köztársaság 1997.05.17. után. Korábban Zaire |
H: | A Kongó-vidék térben és időben átfogó történelmi, politikai, gazdasági tárgyalása esetén is használandó. A Kongó-vidék átfogó földrajzi, geológia, biológiai tárgyalása esetén a "Kongó-medence" használandó |
Kongói Köztársaság
M: | 1969.12.31-1991.06.10. között Kongói Népi Köztársaság. Közigazgatási beosztás: 9 körzet (région) |
H: | Csak akkor használandó, ha a dokumentum ennek a korszaknak az államával foglalkozik. A mai állam esetén a "Kongói Köztársaság" haználandó. A Kongó-vidék térben és időben átfogó történelmi, politikai, gazdasági tárgyalása esetén a "Kongó", átfogó földrajzi, geológia, biológiai tárgyalása esetén pedig a "Kongó-medence" használandó |
Kongói Népi Köztársaság
M: | 1969.12.31-1991.06.10. között Kongói Népi Köztársaság |
H: | Csak akkor használandó, ha a dokumentum ennek a korszaknak az államával foglalkozik. A mai állam esetén a "Kongói Köztársaság" használandó. A Kongó-vidék térben és időben átfogó történelmi, politikai, gazdasági tárgyalása esetén a "Kongó", átfogó földrajzi, geológia, biológiai tárgyalása esetén pedig a "Kongó-medence" használandó |
Líbia
M: | Jelenleg Líbiai Arab Szocialista Népi Közösség. 24 városi körzet a közigazgatási beosztás |
H: | Líbia térben és időben átfogó tárgyalása (pl. történelme) esetén is használandó. Ha a dokumentum a korábbi államalakulatokról (Egyesült Líbibi Királyság, Líbia olasz gyarmat stb.) szól, a megfelelő deszkriptorral kell osztályozni |
Líbiai olasz gyarmat
M: | (1912)1919-1951 között olasz gyarmati állam |
H: | Csak akkor használjuk, ha a dokumentum ennek a korszaknak Líbiájával foglalkozik. A mai Líbia esetén a "Líbia" használandó |
Madagaszkár
M: | 1960.06.26-tól független állam. 1960-1975 között Malgas Köztársaság. Közigazgatási beosztás: 6 tartomány (province) |
H: | Földrajzi, élettudományi dokumentumok esetén a "Madagaszkár-sziget" használandó |
Madagaszkár-sziget
H: | Földrajzi, élettudományi dokumentumok esetén használandó |
megye
M: | Közigazgatási terület neve több államban |
H: | Magyarország esetében a "magyarországi megye" használandó |
Moldova
M: | 1991.08.27-ig lásd Szovjetúnió. Besszarábiában és a Dnyeszteren túli területen alakult állam |
H: | Moldva és Moldova térben és időben átfogó tárgyalása (pl. történelme) esetén a "Moldva" használandó |
Moldva
M: | A Kárpátok és a Prut közötti országrész Romániában. Történelmileg a mai Moldovával (Beszarábia) együtt a 14-17.. században alkotott egy fejedelemséget |
H: | Moldva (és Moldova) térben és időben átfogó tárgyalása (pl. történelme) esetén is használandó |
Monaco
M: | Monacói hercegség |
H: | Mind a politikai, mind a gazdasági, mind az urbanisztikai dokumentumok ezzel a deszkriptorral osztályozandók |
monarchia
M: | Egyeduralom; az uralkodó személyes életfogytiglani és öröklődő hatalmán alapuló államforma |
H: | Nem tévesztendő össze az Osztrák-Magyar monarchiával |
Németország
M: | Térben és időben Németország egésze, beleértve a Német Szövetségi köztársaságot |
H: | Németország térben és időben átfogó tárgyalása (pl. történelme) esetén is használandó |
Panama csatorna
H: | A műszaki-építészeti létesítmény osztályoására használandó. Gazdasági és gazdaságpolitikai kérdések esetén a "Panama csatornaövezet" használandó |
Panamai csatornaövezet
M: | 1999.12.31-től panamai fennhatóság alá került |
H: | A csatorna, mint műszaki és építészeti létesítmény osztályozására a "Panama-csatorna" használandó |
Ókori Görögország
M: | A görög városállamok összessége .Kb. i. e. 2200/2000 és i. e. 146 között. Beleértve az antik görög kultúrát és városállamokat |
H: | Korszakfogalomként is használható ("Ókori Görögország kora") |
Salvador
H: | Az urbanisztikai, szorosan a várossal összefüggő kérdések osztályozására a "Salvador város" használandó. Az álammal, politikával és gazdasággal összefüggő kérdések esetén használandó |
Salvador város
H: | Az urbanisztikai, szorosan a várossal összefüggő kérdések osztályozására használandó. Az álammal, politikával és gazdasággal összefüggő kérdések esetén a "Salvador" használandó |
San Marino
M: | San Marino Köztársaság. Kr. u. 301-ben alapították. A világ legrégebbi köztársasága |
H: | Mind a politikai-gazdasági, mind az urbanisztikai dokumentumok ezzel a deszkriptorral osztályozandók |
Santa Fe
H: | A "Fe" névrész nem "Fé" |
Szerbia
M: | 1918-ig, ill. 1994-től |
H: | 1918-1994 között lásd "Jugoszlávia" |
Szingapúr
H: | Az állam osztályozására használandó. Az urbanisztikai, szorosan a várossal összefüggő kérdések esetén a "Szingapúr város" használandó |
Szingapúr város
H: | Az urbanisztikai, szorosan a várossal összefüggő kérdések osztályozására használandó. Az álammal, politikával és gazdasággal összefüggő kérdések esetén a "Szingapúr" használandó |
Szlovákia
M: | 1918-1938 és 1945-1994 között lásd "Csehszlovákia". |
H: | Az 1938-1945 közötti Szlovák Állam esetén is használandó |
táj
M: | Földrajza, hövényzete stb. alapján egységes vagy összefüggő terület, tájegység, vidék, környék |
H: | Testi tájak esetében lásd "tájanatómia" |
Zaire
M: | Zaire Köztársaság. Kongó 1971.10.27-1997.05.17. közötti neve |
H: | Csak akkor használjuk, ha a dokumentum ennek a korszaknak az államával foglalkozik. A mai Zaire esetén a "Kongó" használandó. A Kongó-vidék térben és időben átfogó történelmi, politikai, gazdasági tárgyalása esetén a "Kongó", átfogó földrajzi, geológia, biológiai tárgyalása esetén pedig a "Kongó-medence" használandó |
A lexikai egységek között előfordulhatnak többjelentésű kifejezések (homonimák, poliszémák). A homonimák egy részét nemdeszkriptorként vettük föl, és róluk VAGY-kapcsolatban utaltunk a releváns deszkriptorokra. Ezt a megoldást akkor választottuk, ha a homonim kifejezéssel jelölt különböző fogalmakat más-más kifejezéssel is megadhattuk.
Santa Cruz
LV | Santa Cruz körzet |
Santa Cruz megye | |
Santa Cruz tartomány | |
Santa Cruz város, Arg. | |
Santa Cruz város, Bol. | |
Santa Cruz város, Calif. | |
Santa Cruz város, Ch. | |
Santa Cruz-folyó |
A "Santa Cruz" homonima helyett vagy a "Santa Cruz körzet", vagy a "Santa Cruz megye", vagy a "Santa Cruz tartomány", vagy az argentinai "Santa Cruz város, Arg." stb. használandó.
A homonimák más részénél valamelyik fogalom esetén meg kellett őrizni a homonim kifejezést, mert erőltetés nélkül nem lehetett a fogalmat másként megnevezni. Ebben az esetben az ≠ jelű (lásd még más értelemben) relációval jelöltük a homonim kifejezés és a más kifejezéssel megadott fogalmak közötti kapcsolatot.
gyarmatbirodalom
F | állam |
újkori állam | |
E | gyarmatosítás |
≠ | Gyarmat |
Hévíz
M: | Hévíz település |
T | Zala megye |
≠ | Olthévíz |
termálvíz |
A hévíz homonima, jelentheti a zala megyei "Hévíz" , vagy az "Olthévíz" települést, vagy lehet "termálvíz".
A tezauruszban vezérszói helyzetben - azaz a tezauruszcikk élén - minden szó a betűrendnek megfelelő helyen jelenik meg. Az alábbiakban néhány tezauruszcikk látható a vezérszavak betűrendjében:
Akkád Birodalom
M: | Kr. e. 2350-2230 között Mezopotámiában |
HV | Akkád |
F | ókori állam |
P | Akkád város |
R | Óbabiloni Birodalom |
X | Kaldea |
Akkád város
M: | Az akkád birodalom fővárosa volt. Nevét a népről kapta, a birodalmat pedig róla nevezték el |
HV | Akkád |
T | Akkád Birodalom |
Közép-Kelet
L& | Afganisztán |
Irán |
Erdélyi-Alpok
L | Déli-Kárpátok |
A tezauruszcikk betűrendi helyét a cikk élén álló, balra kiugró, félkövéren megjelenített vezérszó határozza meg.
Példa a tezauruszcikk "olvasására" az "Akkád Birodalom" esetén:
Az "Akkád Birodalom" az általános megjegyzés szerint Kr. e. 2350-2230 között Mezopotámiában létezett, az ókori állam egyik fajtája, része az "Akkád város" (ezt fejezi ki az "Akkád város" partitív kapcsolata), folytatása az "Óbabiloni birodalom", egyéb összefüggésben áll "Kaldea" vidékével.
A vezérszó lehet deszkriptor vagy nemdeszkriptor. A deszkriptorok és a nemdeszkriptorok a tezauruszcikkek élén (vezérszói helyzetben) félkövéren íródtak.
A nemdeszkriptorok a deszkriptorok szinonimái vagy szinonímiának tekintett (ún. kváziszinonim) kifejezései.
Például az "Erdélyi Alpok" nemdeszkriptor helyett a "Déli-Kárpátok" használandó.
A "Közép-Kelet" nemdeszkriptor helyett az "Afganisztán" és az "Irán" deszkripotorok használandók együttesen.
A 2.2.4 fejezetben szereplő "Santa Cruz" nemdeszkriptor helyett vagy a "Santa Cruz körzet", vagy a "Santa Cruz megye", vagy a "Santa Cruz tartomány", vagy az argentinai "Santa Cruz város, Arg." stb. használandók.
Minden vezérszóhoz kapcsolódó kifejezés egyszer vezérszóként is előfordul a tezaurusz megfelelő betűrendi helyén.
Például az "Akkád Birodalom" tezauruszcikkében kapcsolódó kifejezésként szereplő "Óbabiloni Birodalom" vezérszóként az alábbi tezauruszcikk élén szerepel:
Óbabiloni Birodalom
M: | Kr. e. 1750-1595 között |
HV | Babilon |
F | Babiloni Birodalom |
R | Asszír Birodalom |
E | Akkád Birodalom |
Sumer Birodalom |
A vezérszó kapcsolatait a kapcsolat fajtájától függően különféle jelek (relációjelek) jelölik. Ezek a következők:
A nemdeszkriptorok olyan kifejezések, melyek helyett a hozzájuk kapcsolt deszkriptort ill. deszkriptorokat (a kitüntetett szinonímiákat vagy kváziszinonimáikat) kell osztályozásra használni.
Lásd/Helyett kapcsolat
nemdeszkriptor-deszkriptor kapcsolatok
L | A jelet követő deszkriptor a vezérszó kitüntetett szinonimája vagy kváziszinonimája (szinonimának tekintett kifejezése). A vezérszó ilyenkor mindig nemdeszkriptor, azaz nem kitüntetett szinonima vagy kváziszinonima. |
- | Speciális csoportképző funkciója van, amikor egy közel azonos humángeográfiai terület koronként változó államformáit kell együtt tartva kezelni (pl. Pfalz grófság, -hercegség, -főhercegség, -választófejedelemség, -királyság, -szövetségi állam és végül Rajna-Pfalz). Ugyanezen reláció teszi lehetővé a nagy nyelvterületek, a különféle szakmai iskolák terminológiai különbségeinek, a történeti névváltozatoknak, a nyelvi változatoknak a szakmailag korrekt, s minimális információvesztéssel járó együttartását |
Pfalzi Palotagrófság
L | Pfalz |
H Az előbbi kapcsolat fordítottja: a jelet követő nemdeszkriptornak a vezérszó a kitüntetett szinonimája vagy kváziszinonimája.
Pfalz
H | Pfalzi Palotagrófság |
Lásd ÉS-/Helyett ÉS-kapcsolat
L | jelet követő deszkriptorok együttesen a vezérszó kitüntetett kváziszinonimái (és-kapcsolat). Egy nemdeszkriptort legfeljebb három deszkriptor helyettesíthet |
Például:
Magyar-középhegység
L& | Dunántúli-középhegység |
Északi-Középhegység |
H& Az előbbi kapcsolat fordítottja: a jelet követő nemdeszkriptornak a vezérszó az egyik kitüntetett szinonim kifejezése (együtt más kitüntetett szinonim kifejezésekkel és-kapcsolatban).
Például:
Dunántúli-középhegység
H& | Magyar-középhegység |
Lásd-VAGY/Helyett VAGY
LV | A jelet követő deszkriptorok valamelyike a vezérszó kitüntetett szinonimája vagy kváziszinonimája (vagy-kapcsolat). Például: |
- | Az anyaország és a gyarmatok, a diaszpórák, a nagy nyelvterületek névadási gyakorlatából fakadó homonimák kezelését teszi lehetővé. |
- | Például: |
Homonima lehet a földrajzi névkülönféle történelmi és közigazgatási használata.
Akkád
LV | Agade város |
Akkád Birodalom | |
Akkád tartomány | |
Akkád város |
Amazonas
LV | Amazonas megye |
Amazonas szövetségi állam | |
Amazonas szövetségi terület | |
Amazonas-folyó |
Homonima lehet földrajzi név és szakkifejezés.
határsáv
LV | államhatár |
határőrség | |
Határőrvidék |
Homonima lehet geomorfológiai név és geomorfológiai név.
Hortobágy
LV | Hortobágy puszta |
Hortobágy völgye | |
Hortobágy-folyó | |
Hortobágyfalva | |
Szebeni Hortobágy-folyó |
Jura
LV | Jura földtörténeti kor |
Jura-hegység | |
Jura-Alpok | |
Jura kanton |
HV Az előbbi kapcsolat fordítottja: a jelet követő nemdeszkriptor a vezérszó az egyik lehetséges (vagylagosan választható) kitüntetett szinonimája vagy kváziszinonimája.
Például:
Hortobágy puszta
HV | Hortobágy |
A deszkriptorok között feltüntetett kapcsolatok a tezaurusz használóját támogatják abban, hogy megtalálja mindazokat a kifejezéseket, melyeket a tárgykör jellemzésére esetleg felhasználhat. A kapcsolatok alapján tágabb vagy szűkebb tárgykör választható, rokon értelmű tárgykör választható, vagy egyéb értelemben finomítható a tárgykör leírása.
Generikus (nem-faj) kapcsolat
F | A jelet követő deszkriptor jelentése a vezérszóénál általánosabb. |
- | Ebben a relációban nyílik lehetőség a tulajdonnévi földrajzi nevek és a geológiai/geomorfológiai általános nevek közötti kapcsolat megteremtésére, amit az ETO a földrajzi segédtáblázatban és az 55-ös, Földtudományok főtáblázatban egymástól elválasztva, és egymástól függetlenül tudott kezelni. A földtudományok fogalmain keresztül kapcsolódnak be mindezen felül a földrajzi nevek a természettudományok fogalomkészletébe, a történelemföldrajzi nevek pedig e társadalomtudományok fogalomkészletébe |
Például: |
Huszt
F | királyi szabadalmazott bányaváros |
koronaváros |
János-hegy
F | magyaroszági hegy |
T | Budai-hegység |
A A jelet követő deszkriptor jelentése a vezérszóénál speciálisabb.
Például: koronaváros
F | Huszt |
Partitív (egész-rész) kapcsolat
T | A T az egészet jelöli (a vezérszóval szemben, mely a részt jelöli). |
- | Itt nyílik speciális lehetőség a földrajzi terület közigazgatási szerkezetének a kifejezésére, de ugyanilyen fontos egy-egy földrajzi terület geomorfológiai összetettségének a fogalmi tükrözése szempontjából is. |
Például: |
Huszt
F | királyi szabadalmazott bányaváros |
Koronaváros | |
T | Máramaros vármegye |
Fertő-vidék
H | Fertő |
T | Kisalföld |
X | Moson vármegye |
Sopron vármegye |
P A P a részt jelöli (a vezérszóval szemben, mely az egészet jelöli)
Például:
Máramaros megye
P | Huszt |
Előzmény/előfeltétel/kiindulás -Folytatás/rezultáns/következés kapcsolat
R | Az R a következést, valami által meghatározottat (okozatot, következményt, célt, hatást, eredményt, terméket, továbbá rendeltetést, illetve tevékenység vagy hatás tárgyát) jelöli (a vezérszóval szemben, mely az okot, indítékot, eredetet, továbbá eszközt, illetve a valamire irányuló tevékenységet, hatás előidézőjét jelöli). |
- | Egymást váltó államformákat, birodalmakat, röviden a földrajzi területen, mint szitéren zajló történeti folyamatokat képes kifejezni |
Például: |
Jugoszlávia
M: | 1994-ig. 1992.04.27-től csak két tagköztársaság alkotja |
F | balkáni állam |
T | Kisantant |
R | Bosznia-Hercegovina |
Horvátország | |
Macedónia | |
Montenegró | |
Szerbia | |
Szlovénia |
E Az E az előfeltételt, ami valamit meghatároz (okot, indítékot, eredetet, továbbá eszközt, illetve a valamire irányuló tevékenységet, hatás előidézőjét) jelöli (a vezérszóval szemben, mely az okozatot, következményt, célt, hatást, eredményt, terméket, továbbá rendeltetést, illetve tevékenység vagy hatás tárgyát jelöli).
Például:
Bosznia-Hercegovina
M: | 1878-1918 között "Bosznia és Hercegovina" néven osztrák tartomány, 1918-1992 után Jugoszlávia része, utána független állam (Bosznia-hercegovinai Köztársaság) |
H: | Az 1878 utána politikai alakulat történelme, politikai és etnikai helyete stb. esetén használandó. |
F | balkáni állam |
T | Balkán |
P | Sarajevo |
E | Bosznia |
Jugoszlávia |
Rokonsági (egyéb) kapcsolat
X | A jelet követő deszkriptor a vezérszóval egyéb, a tezauruszban lényegesnek tekintett kapcsolatban áll. |
Például: |
Fertő-vidék
H | Fertő |
T | Kisalföld |
X | Moson vármegye |
Sopron vármegye |
"Lásd más értelemben" kapcsolat
A kapcsolattípuson belül a kapcsolódó lexikai egységek betűrendben következnek.
Ismétlődő kapcsolatok esetén csak az első kapcsolódó lexikai egység előtt szerepel a relációjel.
A relációkat az alábbi szöveges formában fejezhetjük ki természetes nyelven:
2.4.3 A kapcsolatok (a relációjelek) sorrendje:
H/L
H&/L&
HV/LV
F
A
T
P
R
E
X
≠
2.4.4 A kapcsolatok megfelelői felhasználói szinten
Szabványos jelölés | Felhasználóbarát megfogalmazás | |
L | = | Lásd szinonimáját |
L& | = | Lásd még |
LV | = | Lásd vagy |
F | = | Lásd még általánosabban: |
A | = | Lásd még speciálisabban |
T | = | Lásd még átfogóbban: |
P | = | Lásd még részletesebben: |
R | = | Lásd még folytatását |
E | = | Lásd még előzményét |
X | = | Lásd még egyéb összefüggésben: |
H | = | Lásd szinonimáját |
H& | = | Lásd még |
HV | = | Lásd vagylagosan |
≠ | = | Más értelemben lásd |
Minden kifejezést igyekeztünk fölvenni, amely a hazai információkeresési, továbbá osztályozási/indexelési (tárgyszavazási, "szakozási") gyakorlatban használatos.
- Alapszókincsnek az ETO középkiadást tekintettük, ami a történelmi változások, a szakmai fejlődés függvényében bővült az ETO teljes kiadás állománya felé.
- A források jegyzékét átnézve joggal kérdezheti a felhasználó, hogy a deszkriptor/nem deszkriptor döntés nem jelenti-e a források rangsorolását. Természetesen nem, hiszen lehetőleg a magyar szakmai kiadványokban, térképeken, felsőoktatási tankönyvekben található, szakmailag kiérlelt, általános magyar használatban elterjedt alakok mellett döntöttünk, hacsak valamilyen lényeges szempont nem igényelt más megoldást.
- A tezauruszb nem a teljesség igényével tartalmazza a földrajzi nevekeet. Első lépésként csak a fontosabbnak ítélt földrajzi neveket vettük be. Az osztályozási gyakorlat során további lexikai egységekkel egészülhet ki.
A tezaurusz kialakításához a már eddig elkészült magyar nyelvű tezauruszok szókincsét és a NEKTÁR adatbázisrendszerben a DOBIS/LIBIS adatbáziskezelő rendszer mutatójában szereplő kifejezéseket használtuk föl, kiegészítve önálló szógyűjtéssel. A tezaurusz történetét az "OSZK tezaurusza és a Köztaurusz" című tanulmány tartalmazza [Könyvtári Figyelő, 2001. 1. szám, p. 11-40., ill. http://www.oszk.hu/teztort.html].
A 0.0 változat alapján, próbaosztályozásokkal és kiegészítő szógyűjtéssel, elsősorban a résztvevő megyei közművelődési könyvtárak meglévő lexikai egységeinek fölhasználásával alakul ki az 1.0 változat, melyet az üzemszerű osztályozáshoz használni kezdtek. A tapasztalatok beépültek a 2.0 változatba.
A tezauruszt használó könyvtárak az együttműködő karbantartás webes felületén keresztül kérhetik a módosításokat, melyet a központi szerkesztőségben naprakészen feldolgozva ugyanezen a felületen keresztül megválaszolnak. Ilyen módon a változásokat mind az együttműködő könyvtárak, mind a szakmai nyilvánosság figyelemmel kísérheti. Az együttműködő karbantartás felülete a következő helyen érhető el:
A tezauruszok a következő helyeken tölthetők le a webről:
http://www.oszk.hu/ujdonsagok/
Az állományon belüli tezauruszkapcsolatok ellentmondásmentességének ellenőrzését az 1.0 változat esetében az ARIEL STÚDIÓ BT (1026 Budapest, Nyúl u. 14.) RELEX szótári ellenőrzőrendszere biztosította. A 2.0 változat a RELEX AB szótári adatbáziskezelőrendszerével készült.
A 0.0 változat 1999. június 30-án készült el. Az 1.0 változat 2000. december 1-én, a 2.0 változat 2001. november 1-én készült el.
A tezaurusz készítéséhez és karbantartásához az ARIEL STUDIO Bt. RELEX AB tezauruszszerkesztő programrendszerét használtuk.
A készítés helye:
Országos Széchényi Könyvtár Informatikai igazgatósága
4. A tezaurusz készítése és tárolása
Ungváry Rudolf főszerkesztő
1827 Budapest, I., Budavári Palota F. épület 612. szoba.
Tel.: (1) 224-3738
Drótposta: RUDI@OSZK.hu
Források 1.
Tezauruszok, osztályozási rendszerek
ETO | Egyetemes Tizedes Osztályozás. Segédtáblázatok. Teljes kiadás. - Budapest : Szabványkiadó, 1980. |
KAR | Kartográfiai tezaurusz I. / [közread. a] Kartográfiai Vállalat - Földmérési Intézet ; [Összeáll. Sebők László]. - Budapest : Kartográfiai Vállalat - Földmérési Intézet, 1985. - 190 + 48 p. |
MSZ | Országnevek kódjai. MSZ EN 23166:1995. - Budapest: Magyar Szabványügyi Hivatal, 1995. 25 p. |
OSZT | Osztaurusz : Periodika osztályozási rendszer és tezaurusz / [összeállította Ungváry Rudolf] ; [közread. az] Országos Széchényi Könyvtár. - Budapest, OSzK, 1990. - XV, 131 p. |
OSZK | OSZKÁR tezaurusz :.Műszaki, mezőgazdasági, természettudományi és gazdasági fogalmak makrotezaurusza a Műszaki Könyvtárak Osztott Katalogizálási Rendszere számára. 3.1 változat / Összeáll. Ungváry Rudolf ; [kész. az OSZKÁR (Műszaki Könyvtárak Osztott Katalogizálási Rendszerének) központi szerkesztőségében]. - Budapest : OMIKK, 1999. - XV, 481 p. ; 29 cm |
VID | Videotezaurusz : Film- és videodokumentumok osztályozási rendszere / [összeáll. Bánki Zsolt és Ungváry Rudolf] ; [kész. az Országos Széchényi Könyvtár Fejlesztési Osztályán és Kortörténeti Különgyűteményében]. - Budapest : OSZK, 1996. |
ÁLL | Állam- és jogtudományi enciklopédia / Fősz. Szabó Imre. - Budapest : Akadémiai K., 1980. |
CAM | Cambridge enciklopédia. - Budapest ; Paris : Librairie Larousse ; Akadémiai K., 1991. |
HAD | Haditechnikai kislexikon. -. Budapest : Zrínyi K., 1971. |
IDSZÓT | Idegen szavak és kifejezések szótára |
KAT | Katonai lexikon / Fősz. Damó László. - Budapest : Zrínyi K., 1985. |
VIL | Világpolitikai kislexikon / Szerk. Bognár Imre. 2. kiad. - Budapest : Kossuth, 1978. |
VILIRLEX | Világirodalmi lexikon |