Magyar Könyvtárosok Egyesülete
Országos Széchényi Könyvtár

GEOTAURUSZ ÉS GEOHISTAURUSZ

Földrajzi nevek és humángeográfiai nevek tezaurusza

3.0 változat
Főszerkesztő: Ungváry Rudolf
Összeállította: Cserbák András

Budapest
2001. november 1.

Tovább a tezauruszra

Készült 40 példányban.
A tezaurusz az ISO 2788-86 nemzetközi és az MSZ 3418-87 magyar tezaurusz-szabványoknak megfelelően készült.

Készült a Cserbák András: Geohistaurus. A Kárpát-medence humángeográfiai tézaurusza. 1723-1983 című 1994-ben közzétett munkája alapján:
(http://www.mek.iif.hu/porta/szint/egyeb/szotar/cserbak/).
Szerkesztés és karbantartás: az OSZK Informatikai igazgatóságán, ill. a Köztaurusz szerkesztőségében
Összeállította: Cserbák András

A GEOTAURUSZ ÉS GEOHISTAURUSZt az Országos Széchényi Könyvtárban és a közművelődési könyvtárakban alkalmazzák.
Az 1.0 változat lezárva: 1998. június 1.
A Geohistaurusz elkészült 1994-ben
Az 1.0 változat lezárva:.2000. december 1.
A 2.0 változat lezárva 2001. november 1.
Tezaurusz készítés és karbantartás: RELEX AB tezauruszszerkesztő program.

Geotaurusz és geohistaurusz : földrajzi és humángeográfiai nevek tezaurusza : 3.0 változat / főszerk. Ungváry Rudolf ; összeáll. Cserbák András ; [közr. a] Magyar Könyvtárosok Egyesülete és az Országos Széchényi Könyvtár. - Budapest : MKE, OSZK, 2001. - XXVIII, 295 p. ; 29 cm
025.43

Az OSZK tezaurusz, a Köztaurusz, a Taxaurusz és a Geotaurusz és geohistaurusz egymással összehangolva készült és jelenleg egyetlen tezauruszt alkot

A tezauruszhoz az alábbi dokumentumok kapcsolódnak:

OSZK tezaurusz/Köztaurusz : az Országos Széchényi Könyvtár és a közművelődési könyvtárak átfogó tezaurusza : 2.0 változat / Főszerkesző Ungváry Rudolf ; [közr. a] Magyar Könyvtárosok Egyesülete és az Országos Széchényi Könyvtár. - Budapest : MKE, OSZK, 2001.
Társadalomtudományi rész. - XXVIII, 339 p. ; 29 cm
Természettudományi rész. - 604 p. ; 29 cm
025.43

Taxaurusz : növény- és állatrendszertani fogalmak makrotezaurusza : 3.1 változat / [főszerk. és összeáll. Ungváry Rudolf] ; [közr. a] Magyar Könyvtárosok Egyesülete és az Országos Széchényi Könyvtár. - Budapest : MKE, OSZK, 2001. - XVIII, 98 p. ; 29 cm
025.43

OSZK tezaurusz/Köztaurusz alkalmazási és karbantartási szabályzat : 2.0 változat / [összeáll. Ungváry Rudolf] Rudolf ; [közr. a] Magyar Könyvtárosok Egyesülete és az Országos Széchényi Könyvtár. - Budapest : MKE, OSZK, 2001. - 29 p. ; 29 cm
025.43

Osztályozási példatár : Az OSZK tezaurusz/Köztaurusszal végzett osztályozás példái és megoldásai : 2.0 változat / [összeáll. Ungváry Rudolf] ; [közr. a] Magyar Könyvtárosok Egyesülete és az Országos Széchényi Könyvtár. - Budapest : MKE, OSZK, 2001. - 46 p. ; 29 cm
025.43

Tezaurusz szerkesztő és karbantartó programrendszer:
RELEX AB : Tezauruszok, szótárak, mutatók szerkesztését támogató program lexikai egységek formájának és relációinak ellenőrzésére : Felhasználói kézikönyv : 1.0 változat / Ungváry András és Ungváry Rudolf]. - Budapest : Ariel Studió Bt., 2001. - 42 p. ; 29 cm
025.43
519.688





Tartalomjegyzék

1. BEVEZETŐ

      1.1 RENDELTETÉS
      1.2 HASZNÁLAT

2. A TEZAURUSZ SZERKEZETE

      2.1 A TEZAURUSZBA FÖLVETT KIFEJEZÉSEK FAJTÁI
          2.1.1 Kifejezéstípusok
          2.1.2 Történelemföldrajzi helyek
          2.1.3 Magyarország és Erdély
      2.2 A TEZAURUSZBA FÖLVETT KIFEJEZÉSEK FORMÁI
          2.2.1 A kifejezések szerepe a tezauruszban
              Deszkriptorok és nemdeszkriptorok
          2.2.2 A kifejezések formája
              2.2.2.1 Egybe- és különírás, egyes és többes szám
              2.2.2.2 A mai államnevek
              2.2.2.3 A történelmi államnevek
              2.2.2.4 A város- és megyenevek
          2.2.3 A megjegyzések
          2.2.4 A homonimák kezelése
      2.3 A TEZAURUSZCIKK
          2.3.1 Deszkriptor- és nemdeszkriptorcikk
          2.3.2 A kapcsolatok
              nemdeszkriptor-deszkriptor kapcsolatok
              deszkriptorok közötti kapcsolat
          2.3.3 A kapcsolatok (a relációjelek) sorrendje:
          2.3.4 A kapcsolatok megfelelői felhasználói szinten

3. A SZÓGYŰJTÉS ÉS A SZÓKINCS KÉRDÉSE

4. A TEZAURUSZ KÉSZÍTÉSE ÉS TÁROLÁSA

FORRÁSOK 1.

      TEZAURUSZOK, OSZTÁLYOZÁSI RENDSZEREK

FORRÁSOK 2.

      EGYÉB FORRÁSOK 1.
      EGYÉB FORRÁSOK 2.

TEZAURUSZ FŐRÉSZ





1. Bevezető

1.1 Rendeltetés

A Geotaurusz és geohistaurusz az Országos Széchényi Könyvtárban és a közművelődési könyvtárakban a dokumentumok tartalmi feltárásához és kereséséhez használható. A Geotarusz és geohistaurusz kiegészíti az OSZK tezaurusz /Köztauruszt és a Taxauruszt.

Az OSZK tezaurusz/Köztaurusz egyetemes, átfogó tezaurusz és a szakkifejezéseket valamint a formai (dokumentumtípus-) kifejezéseket tartalmazza

A Taxaurusz (a taxonómiai tezaurusz) az élőlények, szervek és szövetek fogalmainak tezauruszcikkeit tartalmazza.

A Geotaurusz és geohistaurusz a földrajzi és történelemföldrajzi kifejezések tezauruszcikkeit tartalmazza, és a földrajzi valamint a történelemföldrajzi helyek osztályozására és visszakeresésére használható az ókortól napjainkig.

Az OSZK tezaurusz/Köztaurusz, a Taxaurusz és a Geotarusz és geohistaurusz a szerkesztés, karbantartás és számítógépes kezelés és tárolás szempontjából egyetlen, azonos elvek és módszerek szerint strukturált állományt alkot. Csak a nyomtatott változat jelenik meg külön tezauruszok formájában a könnyebb kézi kezelhetőség érdekében.

A nyomtatott tezauruszokban az egyes tezauruszok deszkriptorai és nemdeszkriptorai többnyire csak kapcsolódó lexikai egységek formájában fordulnak elő. A lehetséges átfedésekről az OSZK tezaurusz/Köztaurusz előszava tájékoztat.

A Geotaurusz és geohistaurusz az ETO földrajzi segédtáblázatával egyenértékű, természetes nyelven alapuló földrajzi és történelemföldrajzi tárgyörű átfogó osztályozási rendszer. Benne feldolgoztuk az ETO magyar középkiadásának földrajzninév szókészletét is. A tezaurusz adta lehetőségek az ETO-nál többre nyújtanak lehetőséget: a földrajzi neveket nem csupán monohierarchikus szerkezetben lehet követni, hanem a paradigmatikus relációkon keresztül többdimenziós szerkezetben, asszociatív formában is tájékozódni lehet a földrajzi nevek közötti összefüggésekről.

A tezauruszcikkekben az egymás mellett élő szakmai iskolák, irányzatok, a koronként és szemléletenként változó szakszókincs, a nagy nyelvterületekhez köthető különbségek okozta terminológiai sokféleséget igyekeztünk áttekinthetően rögzíteni, hogy a kereső lehetőleg minden irányból elérhesse az őt érdeklő kifejezést. A tezaurusz relációi tükrözik a földrajzi egységek közötti történeti összefüggéseket, a geomorfológiai tagoltságot, a közigazgatási beosztást, és lehetőség szerint a változásokat is. Mindezt kiegészítik az egyes deszkriptorokhoz fűzött megjegyzések, amelyek rangos kézikönyvek általánosan elfogadott tényeivel, meghatározásaival egészítik ki a relációkban kifejezett tartalmakat.

A Geotaurusz és geohistauruszban feltüntették a legfontosabb fogalmi összefüggéseket; ezeknek az összefüggéseknek a segítségével a felhasználó tájékozódhat a kiválasztott kifejezéshez közel álló további osztályozásra használható kifejezésekről, hogy a dokumentum tartalmát illetve kérdését a legjobb formában fogalmazhassa meg.

A Geotaurusz és geohistauruszban szereplő összefüggések részletesebbek, mint azok a "lásd" és "lásd még" utalások, melyek a hagyományos tárgyszójegyzékekben találhatók. Egyrészt pontosabban megállapítható belőlük az összefüggés fajtája, tartalma (például az, hogy generikus, partitív, oksági vagy egyéb rokonsági kapcsolatról van szó, arról tehát, hogy a kapcsolódó kifejezés általánosabb vagy speciálisabb, hogy valaminek a részét jelöli-e vagy valaminek az okát, stb.). Másrészt minden összefüggésnek a fordítottja is szerepel a tezauruszban (az összefüggéseket részletesen "A tezaurusz szerkezete" című fejezetben ismertetjük).

Az Geotaurusz és geohistauruszban a könyvtári betűrendbe sorolás szabályait követtük. Az ékezetes betűk a nekik megfelelő nem ékezetes betűkkel azonos besorolásúak (kivéve az o és ö, valamint u és ü betűket), a kis és a nagy betűk besorolása ugyancsak nem különbözik. A besoroláskor az üres helynek (szóköznek) is szerepe van és minden más jelet megelőz. A gy, ly, ny, sz, ty és zs betűknek nincs önálló értéke (ezért például a "szénvegyület" a betűrendben a "szennyvíz", a "vízzáró réteg" a "vizsgálat" után következik). Az aposztrof (') és az indogermán névelő (pl. 's) nem játszik szerepet a rendezésben-(ezért például a "'s Hertogenbosch" lexikai egység a "Hertogenbosch" lexikai egységnél jelenik meg). A kis és a nagy betűk, valamint a különféle latin ékezetes betűk (pl. ã, ň, ý) ugyancsak nem játszanak szerepet a rendezésben Az előbbiek a kis betűkkel együtt, az utóbbiak az ékezet nélküli betűkel együtt rendeződnek (például São és Sao egyenértékűek). A karaktersorrend a következő:

köz, ( , ), 0, 1, 2, 3, 5, 6, 7, 8, 9, a, b, c, d, e, f, g, h, i, j, k, l, m, n, o, ö, p, q, r, s, t, u, ü, v, x, y, z

1.2 Használat

A Geotaurusz és geohistaurusz (a továbbiakban: tezaurusz) a monografikus művek, időszaki kiadványok, mozgókép-dokumentumok, régi nyomtatványok, kéziratok, használati (vállalati és egyéb) kiadványok osztályozására (indexelésére) használható.

A tezaurusz használatának átfogó tudnivalóit a "OSZK tezaurusz/Köztaurusz alkalmazási és karbantartási szabályzat" című dokumentum tartalmazza.

A tezaurusz átfogó használatának gyakorlására alkalmas példákat az "Osztályozási példatár" tartalmazza.

Földrajzi hely osztályozása csak akkor indokolt, ha a földrajzi hely a dokumentum témája, és e téma fontosnak tekinthető.

A kutatás, a fejlesztés, a megbeszélés helyszíne, a gyártmány gyártási helyének megjelölése nem tekintendő a dokumentum tárgyának.

Kell például földrajzi deszkriptor:

Környezetvédelem Angliában környezetvédelem, Nagybritannia
Tokio földrengésbiztos magasépületei magasépítés, földrengés, Japán [esetleg Tokio]
Régi égetőkemencék a Közel-Keleten égetőkemence, Közel-Kelet
A Felvidék története Felvidék, tájtörténelem
Felvidéki kastélyok Felvidék, kastély

Nem kell például földrajzi deszkriptor:
Angol környezetvédelmi eszközök kiállítása Budapesten
Földrengésbiztos magasépületekben használt személyfelvonók biztonsági felszerelései Japánban
Égetőkemencéket gyártó cégek tanácskozása a Közel-Keleten

Ha a tezauruszban szereplő közigazgatási és egyéb egységnél kisebbről van szó, a tezauruszban szereplő átfogóbb egységgel osztályozzuk. Például

Vác, Fő tér eseténVácv. új deszkriptor:Vác, Fő tér
Bp., II. kerületesetén:Budapestv. új deszkriptor:Budapest, II. kerület

Helytörténeti gyűjteményben szükség lehet a fenti nevek fölvételére.

Az alábbi egyszerű külföldi esetet példáz:

Hundorp [norvég város Hundorp kerületben]

esetén: Hundorp

Sokkal alaposabb mérlegelésre, és ha adott a lehetőség, a szabad tárgyszó használatára van szükség, amikor nem közigazgatási egységek részeiről, hanem kisebb geomorfológiai egységekről kell dönteni. A Baróti-havasok saját nevű vonulata rétegszerkezetének a tárgyalását már problematikus lenne a hozzá képest legközelebbi, a tezauruszban már szereplő egységgel, a Baróti-havasokkal osztályozni, hanem szabad tárgyszóként meg kell adni a konkrét hegyvonulat nevét. Még jellegzetesebb, ha a dokumentum tárgya mellékfolyó faunája, s a mellékfolyó már nem szerepel a tezauruszban. Ebben az esetben elképzelhetetlen a tezauruszban még szereplő átfogóbb egységgel, a vízgyűjtő többedik folyójával osztályozni az adott dokumentumot.

Különleges eset a vízlépcsők és egyéb nagy területre kiterjedő vagy nagy méretű műtárgyak osztályozása, melyek szorosan kapcsolódnak földrajzi nevekhez. Az egyes műtárgyak, létesítmények neve nem földrajzi név, de szintén tulajdonnév. Tulajdonneveket a földrajzi nevek kivételével a tezauruszba nem veszünk föl (rájuk az MSZ 3440 szabványcsaládban foglalt egységesített személy- és testületi nevekre, ill. címekre vonatkozó szabályok vonatkoznak). A műtárgyak és létesítmények nevei ugyanakkor nem tartoznak az egységesített besorolási nevek közé sem, tehát nincs szabály egységesített névalakjukra.

Osztályozáskor az eljárás a következő:

- az adott műtárgy, létesítmény általános nevét kifejező deszkriptorával (pl. magasépület, erőmű, vízlépcső, vízcsatorna, műhold, űrállomás) és szükség szerint

- a megfelelő földrajzi névvel osztályozzunk.

Például:

Bős-Nagymarosi vízlépcsőesetén:vízerőmű, duzzasztómű, Bős, Nagymaros
Bécsi operaházesetén:színház, Bécs
Budapesti parlamentesetén:országház, Budapest
Eiffel-toronyesetén:torony, Párizs
Győri feketepiac ("lengyelpiac")esetén:feketegazdaság, piaci létesítmény, Győr
János-hegyi kilátóesetén:kilátó, János-hegy
Rajnai vízlépcsőkesetén:vízerőmű, duzzasztómű, Rajna
Taszári repülőtéresetén:repülőtér, Taszár
World Trade Centeresetén:toronyház, New York

A hosszú hajózási és öntözőcsatornák nevét (pl. Duna-Tisza csatorna), mivel ezek jóformán földrajzi képződmények, szükség esetén fölvesszük a tezauruszba.

2. A tezaurusz szerkezete

2.1 A tezauruszba fölvett kifejezések fajtái

2.1.1 Kifejezéstípusok

A tezauruszba a teljesség igénye nélkül felvettük mindazokat a fontosabb kifejezéseket, melyekre az OSZK-ban és a közművelődési könyvtárakban a dokumentumok átfogó osztályozása és a tartalmukra vonatkozó keresőkérdések megfogalmazása érdekében szükség lehet.

A kifejezéseket - néhány kivételtől eltekintve - névszói formában és egyes számban vettük fel.

A tezaurusz szavai (a lexikai egységek)

-mai földrajzi nevek, mint például ország-, állam-, tartomány-, közigazgatási egység- és településnevek (például Ausztria, Békéscsaba, Carlow grófság, Cross River szövetségi állam, Csani-tó, Európa, Fejlődő ország, János-hegy, Esztergom-Komárom megye, Morva-medence és hegységei, Óceánia, Tűzföldi-szigetvilág, Zhangguangcai-hegység);

-történelemföldrajzi nevek, mint például történelmi ország-, állam-, tartomány-, közigazgatási egység- és településnevek (például Aquincum, Asia septentrionalis occidentalis, Bagdadi Kalifátus, Coele Syria, Creta et Cyrene provincia, gótok területe, Karintiai Nagyhercegség, Küküllő vármegye, Lippe Grófság, Pannonia Inferior, szabad királyi város, Szász szék, Szörényi bánság, Vandál Királyság);

-geológiai, geomorfológiai és általános leíró földrajzi fogalmak (alföld, égőv, kontinens, hegy, hegység, hidroszféra, moréna, síkság).

Az előbbiekkel szorosabban összefüggő alábbi kifejezéseket az OSZK tezaurusz/Köztaurusz tartalmazza

-mai és történelmi nép- és népcsoport (nemzetiség-) nevek (például Albán, Gót, Magyar, Német, Sváb, Székely, Vandál, Zipszer, Zsidóság);

-időt, kort, korszakot jelentő kifejezések (Kiegyezés kora, Legújabbkor, Mohácsi vész, Reneszánsz, Világháború (1939-1945)).

2.1.2 Történelemföldrajzi helyek

Az egyik legnehezebb feladat az ókori világ helyeinek a feldolgozása volt. A kiindulási alapot az ETO szókészlete jelentette itt is, de talán ezen a területen volt szükség a legtöbb kompromisszumra, mivel alig létezik megegyezés a vonatkozó természetes nyelvű kifjezések és az ETO-t évtizedek óta használó könyvtárak meglévő jelzetállománya között. Az ETO-nak ez a része nagy jóindulattal véletlenszerű felsoroláshoz hasonlítható, ahol valamiféle régies "latinsággal" sorjáznak néha meglepően lényegtelen földrajzi nevek, mint ókori pillanatfelvétel tájékozódási pontjai.

A valóságban ókori történeti tájak, államok, egymást váltó birodalmakhoz tartozó, ónállóan soha nem létező tartományok neveinek özönével állunk szemben: például Mezopotámia, Parthia, a szászok területe, Aquitania, Coelesyria, Palesztina.

Az ókori történelem, vallástörténet, kultúrtörténet egyik, dokumentumokben bővelkedő térségét az ETO a "(394.5) Palesztina" jelzettel szerepelteti. Vele egyenrangú kategóriaként szerepel " (394.6) Edom, Moáb, Básán stb." egyetlen jelzeten, s teljesen mostohagyerekként "(394.8) Az amalekiták, az idumeusok, a nabateusok területei". Egyetlen földrajzi tájnak, az Akabai-öböl és a Holt-tenger között, az Araba-árok két oldalán, nagyjából a Szeír-hegység vidékének a sorsát kövessük végig. A kései bronzkorban, Kr. e. a 14-13. században telepedetek meg itt az edomiták. A zsidó állam folyamatos, változó kimenetelű harcban állt Edommal, de az Jeruzsálem elfoglalásáig valamilyen formában végig megőrizte önállóságát. A babiloni majd a perzsa birodalom keretei között valósították meg régi álmukat, s észak felé, Júdea termékeny vidékére tolták fel szállásterületüket. Amikor Kürosz engedélyével a zsidók visszatérve a fogságból újjászervezték állami és vallási életüket, az északra tolódott Edom Idumea néven lett része a viszonylagos önállóságú zsidó államnak. Edom déli részét fokozatosan elfoglalta egy dél-arábiai szemita törzs, a nabateusok, s időben Idumeával párhuzamosan önálló államot szerveztek a délre menő nagy karavánutak ellenőrzésére. Nabatea túlélte Idumeát Kr. u. 105-ig, amikor Traianus császár Arabia néven római provinciává tette. A tezaurusz finoman kimunkált, relációkkal strukturált szókészlete teremt lehetőséget főként a P/T (rész/egész) és az E/R (előzmény/következmény) relációkkal, hogy valamelyest ki lehessen fejezni velük a térség jórészt városállamokból álló szerkezetét, valamint a nagy birodalmak ütköző zónájában lejátszódó történelmi folyamatokat.

A feldolgozó gondját érzékeltetendő, talán elég arra utalni, hogy a például egy olyan monográfia tartalmát, melyben Izrael (csak és kizárólag az északi királyság) és az önálló, hatalma teljében levő, Izrael felé terjeszkedő Asszíria viszonyát tárgyalják Jónás próféta ninivei küldetése tükrében, az ETO-t használva a Judea (ETO-jelzete: 33), Palesztina (394.5) és Assyria (352, tehát Medeo-Perzsia-hoz rendelten) jelzetekkel lehet legfeljebb kifejezni. Az ilyen tartalmak valójában analitikus feldolgozást (koordinált indexelést) igényelnek, amihez a tezaurusz finoman kimunkált, relációkkal strukturált szókészlete teremt lehetőséget:

Izrael az ókorban, Asszír Birodalom, Jónás (próféta), diplomáciatörténet, e. 8. század

Összehasonlításul bemutatjuk az ETO és a tezaurusz vonatkozó osztályait.

Nem kevésbé problematikus a "Bizánci Birodalom" elnevezés általános elfogadottsága a történettudományban, a lexikonokban. A birodalom idejéből fennmaradt történeti forrásokban soha nem használták se a "Bizánci Birodalom", se a "Keletrómai Birodalom" nevet, hanem a "Szent Római Birodalom" nevet használták, önmagukat perdig "rómaiaknak" nevezték, mivel a Római Birodalom jogutádjának fogadta el őket a korabeli világ. Még a törökök is "Ruméliának", a rómaiak földjének nevezték a birodalom európai területeit. A tezauruszban egyrészt a történelmi tények ellenére kénytelenek voltunk engedményt tenni az általános terminológiai közmegegyezésnek, másrészt viszont a relációkon keresztül elvezetjük a felhasználót a tényekhez, s a megjegyzésekben olyan többletinformációkat igyekszünk adni a sajátos névhasználathoz, amelyek megvilágítják a Bizánci Birodalom és a konstantinápolyi pátriárkátus, valamint a Német-római Birodalom és a pápaság hatalmi vetélkedését a Német-római Birodalom megszületése és az 1054-es nagy egyházszakadás között. Mindezt a "Bizánci Birodalom" deszkriptorcikkében az alábbi formában igyekeztünk megragadni:

Bizánci Birodalom
M: Középkori állam. A Kr. u. 5. század és 1453 közötti időszak Keletrómai Birodalmának elnevezése a történettudományban. A birodalmi adminisztráció önmagát soha nem nevezte így a történeti források tanúsága szerint.
H Bizánci Császárság
Görög Császárság
F középkori állam
P Konstantinápoly
R Görögország
Oszmán-Török Birodalom
E Keletrómai Birodalom
X bizantinológia
Latin Császárság
Nikaiai Császárság

Természetes nyelvű olvasatban: a más néven Bizánci Császárság, ill. Görög császárság középkori állam, része (fővárosa) Konstantinápoly (Bizánc), később Görögország, ill. Oszmán-Török Birodalom, korábban Keletrómai Birodalom, foglalkozik vele a bizantinológia, kapcsolatba hozható még a későbbi Latin Császársággal és a Nikaiai Császársággal.

Míg az előző példa a finom részletek analitikus feldolgozását volt hivatott érzékeltetni, a Bizánci Birodalom példája arra hivatott rávilágítani, hogy mennyi többlet rejlik a tezaurusz szerkezetében a lexikai egységek/osztályok monohierarchikus rendezéshez képest. Az egymástól távol eső történelmi tények tezauruszcikkekben a paradigmatikus relációk segítségével rendezett halmaza jobban hozzásegít a pontosabb osztályozáshoz szükséges összefüggések felismeréséhez és a pontosabb tartalmi feltáráshoz.

2.1.3 Magyarország és Erdély

Az ókori helyek földolgozásához hasonló nehézségű feladat volt a Kárpát-medencei magyarság földrajzi és történelemföldrajzi névanyagának a feldolgozása. A történelemföldrajzi nevek dolgában csak a Kárpát-medencén belül törekedtünk nagyobb részletességre.

Annak érdekében, hogy a magyarországi és erdélyi vármegyéket és megyéket korszakonként csoportosítani lehessen, több Magyarország és több Erdély deszkriptort vezettünk be, melyeket évszámhatárok különböztetnek meg. Ezek osztályozásra nem használhatók.

Az alábbi felsorolásban látható magyarázatok és használati megjegyzések tájékoztatnak arról, hogyan értelmezzük ezeket a deszkriptorokat ebben a tezauruszban, és hogyan használjuk ezeket.

Magyarország
M: A mindenkori Magyar Állam, az osztályozás szempontjából beleértve Horvátországot, a bánságokat és más, korábbi korokban magyar uralom alatt álló területeket
H: Az egyes történeti korok Magyarországának történelme esetén a "Magyarország történelme" deszkriptor használandó, adott esetben együtt a korszak deszkriptorával. Ha a történelmi Erdélyről vagy Horvátországról van szó, az "Erdély" vagy a "Horvátország" deszkriptor használandó

Magyarország 1723-1876 között
H: Az ország 1723-1876 közötti közigazgatási. beosztása. Osztályozásra nem használható

Magyarország 1876-1920 között
H: Az ország 1876-1920 közötti közigazgatási. beosztása. Osztályozásra nem használható

Magyarország 1921-1938 között
H: Az ország 1921-1938 közötti közigazgatási. beosztása. Osztályozásra nem használható

Magyarország 1938-1941(1944) között
H: Az ország 1938-1941(1944) közötti közigazgatási. beosztása. Osztályozásra nem használható

Magyarország (1945)1949-1983(1989) között
H: Az ország 1949-1993(1989) közötti közigazgatási. Beosztása. 1945-1949 között a trianoni határok közé visszakerült államterületen elvileg még éltek a korábbi vármegyenevek. Osztályozásra nem használható

Magyarország 1989-től
H: Az ország 1989 utáni közigazgatási. beosztása. Osztályozásra nem használható

Erdély
M: A mindenkori Erdély, beleértve az Erdélyi fejedelmséget is a csatolt részekkel (Partium) együtt. 1919 után - az osztályozás szempontjából - Románia korábban Magyarországhoz tartozó része
H: Az egyes történeti korok Erdélyének történelme esetén az "Erdély történelme" deszkriptor használandó, adott esetben együtt a korszak deszkriptorával

Erdély 1876-ig
H: Az országrész 1987 előtti közigazgatási beosztása (az 1876:XXXIII.tc. alapján újjászervezték a teljes közigazgatást),. Osztályozásra nem használható

Erdély 1876-1921 között
H: Az országrész 1987-1921 közötti közigazgatási beosztása (az 1876:XXXIII.tc. alapján újjászervezték a teljes közigazgatást),. Osztályozásra nem használható

Erdély 1921-től
H: Az országrész 1921 utáni közigazgatási beosztása (az impériumváltás után újjászervezték a teljes közigazgatást),. Osztályozásra nem használható

Ha a magyar állam és a magyar történelem egyes korszakairól van szó, nem a fenti magyar államneveket, hanem az OSZK TEZAURUSZ/KZTAURUSZban szereplő magyar történelmi korszakdeszkriptorokat kell használni:

magyar történelmi korszak (1848 előtt)
F történelmi korszak
A államalapítás
Anjou-kor
Árpád-kor
honfoglalás
honfoglalás előtti kor
hunyadiak kora
kalandozások kora
magyar őstörténet
Rákóczi-szabadságharc
reformkor
tatárjárás
török hódoltság
T magyar történelem
R magyar történelmi korszak (1948 után)

magyar történelmi korszak (1948 után)
F történelmi korszak
A 1848/49-es forradalom és szabadságharc
1956-os forradalom
fehérterror
fordulat éve
forradalmak kora
Horthy-korszak
Kádár-korszak
kádári konszolidáció
kiegyezés kora
koalíciós időszak
német megszállás
nyilas uralom
Osztrák-Magyar Monarchia időszaka
önkényuralom időszaka (1849-1867)
Rákosi korszak
rendszerváltás
tanácsköztársaság
világháború vége
T legújabbkor
magyar történelem
E magyar történelmi korszak (1848 előtt)
X 1945 utáni időszak

Magyarország történelmének átfogó tárgyalása esetén a "Magyarország történelme" deszkriptort kell használni.

Horvátország esetén ilyen csoportosítást nem alkalmaztunk, egyetlen "Horvátország" deszkriptor alatt szerepeltetjük a történelmi Magyarországhoz tartozó horvátországi vármegyéket.

Horvátország
M: A mindenkori Horvátország, Horvát Állam, 1723-1876 közötti a magyar közigazgatás. szerint, majd 1921-1994-ig Jugoszlávia keretében
H: Az egyes történeti korok Horvátországának osztályozásakor is ez használandó, adott esetben együtt az "Országtörténelem" deskriptorral, vagy a korszak deszkriptorával. Ha a történelmi Magyarországról, vagy az 1921-1994 közötti Jugoszláviáról van szó, a "Magyarország", ill. a "Jugoszlávia" deszkriptor használandó

A horvát történelem különféle korszakainak tárgyalásakor tehát mindig a "Horvátország" deszkriptort kell használni (ez az eljárás érvényes egyébként minden olyan állam esetében is, melynek nincs a tezauruszban valamiféle "előzményállama").

Például az 1918 utáni Osztrák állam és a Német Birodalomhoz 1938-1945 között hozzácsatolt Ostmark esetén az "Ausztria", 1867-1918 közötti Ausztria esetén az "Osztrák-Magyar Monarchia", az ennél korábbi Ausztria, ill. Osztrák császárság esetén pedig az "Osztrák Császárság" használandó. A még korábbi osztrák örökös tartományok, ill. a koraközépkori Ostmark tárgyalása esetén az "Ausztria" használandó. A római kori tárgyalás esetén az átfogóbb "Pannoniae dioecesis", ill. a szűkebb "Noricum" használandó.

Ausztria
M: A mindenkori Osztrák Állam 1918 után, beleértve az 1938-1945 között a Német Birodalomhoz csatolt Ostmarkot is
H: Az egyes történeti korok Ausztriájának osztályozásakor értelem szerűen az Osztrák-Magyar monarchia vagy az Osztrák Császárság használandó, adott esetben együtt az "Orstzágtörténelem" deszkriptorral.
Az 1804 előtti osztrák örökös tartományok története, művészete, néprajza esetén is az "Ausztria" deszkriptor használandó, együtt a vonatkozó "Országtörténelem", ill. művészettörténeti, néprajzi stb. deszkriptorral
Az osztrák irodalom története esetén az "osztrák irodalom" és az "irodalomtörténet" deszkriptorok használandók

Osztrák-Magyar Monarchia
M: A mindenkori Osztrák-Magyar monarchia 1867-1918 között
H: A monarchia történelme, művészete, néprajza stb. esetén az "Országtörténelem", ill. a vonatkozó művészettörténeti, néprajzi stb. deszkriptorral együtt használandó
Ha általában az monarchia koráról van szó, az "Osztrák-Magyar monarchia kora" deszkriptor használandó

Osztrák Császárság
M: 18041867 között az osztrák örökös tartományok hivatalos neve. Bár külön oklevél biztosította Magyarország államiságát és alkotmányát, a korabeli osztrák hivatalos felfogás szerint, különösen 1849-1867 között, Magyarország is a tagja volt (Kronland)
H: Akkor használandó, ha a fenti értelemben vett Osztrák Császárságról van szó

Pannoniae dioecesis
T Nyugatrómai Birodalom
P Dalmatia
Noricum
Pannonia

A magyarországi közigazgatási egységek dolgában csak a vármegyék és megyék esetén törekedtünk teljességre.

A vármegye nevet az 1921 előtti egységek, a megye nevet az 1921 utáni egységek esetén használtuk. Ha a vármegyének a történelem folyamán változott a neve, akkor az egyes változatokat is fölvettük, és értelemszerűen a közigazgatási egységeket összefoglaló, megfelelő "Magyarország" deszkriptor alá rendeltük.

Pest vármegye
M: 1876 előtt

Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye
M: 1876-1941(1944) között

Pest megye
M: (1945)1949 utánt

Komárom és Esztergom közigazgatásilag egyelőre egyesített vármegye
M: 1938-1944 között

A különféle egyéb területetek, országok, államok történelmének osztályozására a GEOTARUSZ ÉS GEOHISTAURUSZban szereplő kifejezéseket és az "országtörténelem", vagy a "helytörténet" deszkriptorokat, valamint szükség szerint a megfelelő történelmi szakterület, segédtudomány deszkriptorát kell megadni ("őstörténet", "archeológia", "numizmatika" stb.)

országtörténelem
H: Magyarország történelme esetén a "Magyarország történelme" deszkriptor használandó
Az egyes országok, tájak történelme az "országtörténelem" deszkriptorral és az adott ország, táj deszkriptorával osztályozandó

helytörténet
M: Az egyes települések története a "helytörténet" deszkriptorral és az adott település Geotaurusz és geohistauruszból választott deskriptorával (, ill. egységesített földrajzi nevével) osztályozandó

Például:
"Magyarország történelme" [és nem "Magyarország", "országtörténelem"!]
"Izrael", "országtörténelem"
"Izrael", "országtörténelem", "archeológia"
"Német-római Császárság", "országtörténelem", "címertan"
"Somogy megye", "helytörténet", "Árpád-kor"

2.2 A tezauruszba fölvett kifejezések formái

2.2.1 A kifejezések szerepe a tezauruszban

Deszkriptorok és nemdeszkriptorok

A tezauruszba felvett kifejezés lehet deszkriptor vagy nemdeszkriptor.

A deszkriptorok a tezaurusznak az osztályozásra közvetlenül felhasználható kifejezései, melyek között feltüntettük a legfontosabb fogalmi összefüggéseket.

A nemdeszkriptorok egyrészt olyan kifejezések, melyek valamelyik deszkriptor szinonimái, vagy szinonimnak tekintett kifejezései. A nemdeszkriptorokat mindig összekapcsoltuk a helyettük használandó kifejezésekkel.

A nemdeszkriptorok másrészt olyan speciális kifejezések, melyekről feltételezhető, hogy az átfogó osztályozás esetén nincs szükség a velük való finomabb osztályozásra, s ezért ezeket egyelőre szintén összekapcsoltunk a helyettük használandó, többnyire általánosabb kifejezéssel.

Lexikai egységek

LE összesen

Csak vezérszó

Deszkriptor

Nemdeszkr.

Átl. hossz

Társadalom rész

10412

28356

19188

9168

 

Természettudományi rész

16196

13691

8452

5239

 

Taxaurus

3435

2865

1468

1397

 

Geotaurusz és geohistaurusz

8071

7707

6556

1151

 

Összesen átfedésekkel

38114

       

Összesen az átfedések nélkül

 

28356

19188

9168

12 karakter

Leghosszabb lexikai egység

       

58 karakater

Legrövidebb lexikai egység

       

2 karaakter

2.2.2 A kifejezések formája

2.2.2.1 Egybe- és különírás, egyes és többes szám

A deszkriptorok és nem deszkriptorok (a tezaurusz lexikai egységei) egy vagy többtagú - összetett - kifejezések lehetnek.

Az egybeírás szabályait a "OSZK tezaurusz/Köztaurusz alkalmazási és karbantartási szabályzat" függeléke tartalmazza.

A lexikai egységek egyesszámban szerepelnek (pl. nem "bányavárosok", hanem "bányaváros"). Kivétel, ha a kifejezések csak többesszámú alakban léteznek (pl. "Egyesült Arab Emirátusok", "Baróti-havasok").

2.2.2.2 A mai államnevek

Gyakori, hogy az államnév MSZ EN 23166:1995 szerinti szabványos formája azonos a természetföldrajzi névvel, de az állami terület ezzel területileg többnyire nem teljesen azonos (Ausztrália például állam és kontinens, Kongó állam és vidék, Ciprus állam és sziget, Mikronézia állam és szigetvilág,).

Az is előfordul, hogy az állam neve azonos a városnévvel (Monaco, Salvador, Szingapúr).

Másszóval a szabványos államnevek és természetföldrajzi meg városnevek homonimák lehetnek, amivel a könyvtári szabványban nem vetettek számot. Mivel a tezauruszba a szabványos államneveket is fölvettük, különféle fogásokat kell használni ahhoz, hogy a homonimiát elkerülhessük.

Az egyik megoldás az lett volna, hogy a hivatalos államnevet használjuk (péládául "Madagaszkári köztársaság" és nem "Madagaszkár"). Előnye, hogy pontos, hátránya, hogy eltértünk a szabványtól, és ez a névforma változékonyabb, mert az államformák is változékonyabbak, mint a természetföldrajzi nevek. Ráadásul a felhasználónak is körülményesebb, mert megszokta a köznyelvi, egyszerűbb nevet.

Mivel a tezauruszban deszkriptorként a szabványos államneveket használjuk, a természetföldrajzi nevet, illetve az államnév többi formáit kellett pontosabban kifejezni. (például Ausztrália és Ausztrál kontinens, Kongó, Kongói Népi Demokratikus Köztársaság, Kongó tartomány, Kongó-medence, Ciprus és Ciprus sziget, Mikronézia és Mikronéziai sziget, Szingapúr és Szingapúr város).

Olykor rendkívül bonyolult névhelyzet alakul ki. Ilyenkor részletesebb megjegyzésekkel és kapcsolatokkal támogatjuk az eligazodás, de a konkrét dokumentumok esetén végső soron az osztályozónak kell döntenie.

Kongó esetében például a szabvány a "Kongó" nevet a Brazaville-i székhelyű Kongói Köztársaságnak tartja fenn (ez a volt Francia Egyenlítői Afrika, mely korábban Kongói Népi Köztársaság volt). A volt Belga Kongo szabványos neve "Zaire". Ez a név azonban a szabvány készítése óta hivatalosan megszűnt, az államból "Kongói Demokratikus Köztársaság" lett, ráadásul teljesen megváltozott a közigazgatási beosztása is.

Kongó
M: Kongói Köztársaság.1969.12.31-1991.06.10. között Kongói Népi Köztársaság. Közigazgatási beosztás: 9 körzet (région)
H: Csak akkor használjuk, ha a dokumentum a mai Kongói Köztársasággal foglalkozik. A korábbi állam esetén a "Kongói Népi Köztársaság" használandó. A Kongó-vidék térben és időben átfogó történelmi, politikai, gazdasági tárgyalása esetén a "Kongó", átfogó földrajzi, geológia, biológiai tárgyalása esetén pedig a "Kongó-medence" használandó
F egyenlítői közép-afrikai állam
P Brazzaville
E Kongói Népi Köztársaság
X Kongó-medence
Kongói Demokratikus Köztársaság
Zaire

Kongói Demokratikus Köztársaság
M: Kongói Demokratikus Köztársaság 1997.05.17. után. Korábban Zaire
H: A Kongó-vidék térben és időben átfogó történelmi, politikai, gazdasági tárgyalása esetén is használandó. A Kongó-vidék átfogó földrajzi, geológia, biológiai tárgyalása esetén a "Kongó-medence" használandó
F egyenlítői közép-afrikai állam
E Zaire
Belga Kongo
Kongó
Kongói Népi Köztársaság

Kongói Népi Köztársaság
M: 1969.12.31-1991.06.10. között Kongói Népi Köztársaság
H: Csak akkor használandó, ha a dokumentum ennek a korszaknak az államával foglalkozik. A mai állam esetén a "Kongói Köztársaság" haználandó. A Kongó-vidék térben és időben átfogó történelmi, politikai, gazdasági tárgyalása esetén a "Kongó", átfogó földrajzi, geológia, biológiai tárgyalása esetén pedig a "Kongó-medence" használandó
R Kongói Köztársaság
E Francia Egyenlítői Afrika
Kongó
Zaire

Zaire
M: Zaire Köztársaság. Kongó 1971.10.27-1997.05.17. közötti neve
H: Csak akkor használjuk, ha a dokumentum ennek a korszaknak az államával foglalkozik. A mai Zaire esetén a "Kongó" használandó. A Kongó-vidék térben és időben átfogó történelmi, politikai, gazdasági tárgyalása esetén a "Kongó", átfogó földrajzi, geológ
R Kongó
E Belga Kongo
Kongó
Kongói Népi Köztársaság

A "Mikronéziai Szövetségi Államok" esetében a "Mikronézia" név a szabványos (az állam a korábbi, MSZ 3410-83 szabványban még "lásd Csendes óceániai szigetek" néven szerepelt). A homonimiát kikerülendő a "Mikronézia" kifejezést nemdeszkriptorként vettük föl, és "lásd VAGY" kapcsolattal utalunk a szóbajövő deszkriptorokra.

Mikronézia
M: Az EN 23166:1995 szerint a Mikronéziai szövetségi államoknak ez a szabványos neve. Mivel a földrajzi értelemben vett Mikronézia nem esik egybe az állammal (mely lényegében csak a Karolina szigetekre terjed ki), a tezauruszban a "MikronéziaiSszövetségi Államok" az állam deszkriptora
LV mikronéziai állam
mikronéziai sziget
Mikronéziai Szövetségi Államok

mikronéziai állam
HV Mikronézia
F óceániai állam
A Belau
Kiribati
Marshall-szigetek
Mikronéziai Szövetségi Államok
Nauru

mikronéziai sziget
M: A Mikronéziai szigetvilág esetén is használandó
HV Mikronézia
F óceániai természeti táj
A Belau
Chuuk
Északi-Mariana-szigetek
Guam
Kiribati
Kosrae
Marshall-szigetek
Midway-szigetek
Nauru
Pohnpei
Wake-sziget
Yap

Mikronéziai Szövetségi Államok
M: 4 szövetségi államból áll. 1986-ig az USA külső területe volt
H: Az EN 23166:1995 szerint a Mikronéziai szövetségi államoknak "Mikronézia" a szabványos neve. Mivel a földrajzi értelemben vett Mikronézia nem esik egybe az állammal (mely lényegében csak a Karolina szigetekre terjed ki), a tezauruszban a "MikronéziaiSszövetségi Államok" az állam deszkriptora
HV Mikronézia
F mikronéziai állam
P Chuuk
Kosrae
Pohnpei
Yap

A várossal azonos nevű államok esetében a város homonim nevét a "város" szórésszel együtt vettük föl.

Az állam és a város megkülönböztetett kifejezésére azért van szükség, mert bizonyos dokumentumok csak a várossal, például urbanisztikai szempontok alapján, foglalkoznak, s ennek semmi köze az államhoz, a politikájához stb.

Szingapúr
M: Szingapúri Köztársaság. 1965.12.22-én vált ki Malajziából
H: Az állam osztályozására használandó. Az urbanisztikai, szorosan a várossal összefüggő kérdések esetén a "Szingapúr város" használandó
F délkelet-ázsiai állam
P Szingapúr város
X Malajzia

Szingapúr város
H: Az urbanisztikai, szorosan a várossal összefüggő kérdések osztályozására használandó. Az álammal, politikával és gazdasággal összefüggő kérdések esetén a "Szingapúr" használandó
H Singapore
F főváros
T Szingapúr

Az egészen kis országok esetében a megkülönböztetéstől eltekintettünk.

Monaco
M: Monacói hercegség
H: Mind a politikai, mind a gazdasági, mind az urbanisztikai dokumentumok ezzel a deszkriptorral osztályozandók
F dél-európai állam
főváros

2.2.2.3 A történelmi államnevek

Vannak területek, melyeken nagyon különböző államok alakultak ki a történelem során. Ilyenkor igyekeztünk a legfontosabb korszakokat átfogó államneveket fölvenni, és jeleztük az R/E relációval az előzményt, ill. a folytatást.

Például Egyiptom esetében az alábbi (bizonyára nem tökéletes) megoldás szerepel a tezauruszban (a tezauruszcikkeket alább a történelmi időrendi sorrendben adjuk meg). A török uralom alatt álló Egyiptomtól kezdve minden változat nemdeszkriptorként szerepel és a szabványos "Egyiptom" deszkriptorra utal.

Ha egy dokumentumban például az Egyiptomi török kormányzóság első világháborús történetével foglalkoznak, akkor az "Egyiptom", "1. világháború" és "országtörténelem" deszkriptorokkal osztályozhatunk.

Az egyiptológiában ennél részletesebb álamnév változatok ismeretesek, de információkereső tezauruszban nem szükséges és nem is célszerű tudományos célú terminológiai részletességre törekedni.

2.2.2.4 A város- és megyenevek

A város- és megyeneveket a tezauruszba nem az egységesített földrajzi nevek szabályai szerint vettük föl, mert a jövőbeli automatikus osztályozásra való felhasználás érdekében kerültük a hátravetett értelmezők használatát. Ugyanez vonatkozik számos homonim földrajzi névre is.

Egységesített név Tezauruszban szereplő név
Sopron Sopron
Sopron (megye) Sopron megye
Sopron (vármegye) Sopron vármegye
Mezőség (bihari) Bihari mezőség
Mezőség (borsodi) Borsodi mezőség
Mezőség (erdélyi) Erdélyi mezőség
Mezőség (moldvai) Moldvai mezőség

A megyék esetében meg kell különböztetni a külföldi megyéket (pl. Bákó megye) a magyarországi megyéktől. Ezen belül különbséget teszünk a mai magyarországi megyék és az egykori vármegyék között. Ez utóbbiakat ahhoz a Magyarország-deszkriptorhoz rendeltük, amely az adott vármegye vonatkozásában közigazgatásilag releváns. Az R/E relációval feltüntettük, hogy az egyes vármegyék milyen más vármegyébe, ill. mai megyébe alakultak át.

Például:

"Keve vármegye" folytatás nélküli. "Abaúj vármegye" a "Tiszán inneni kerület" része volt, folytatása "Abaúj-Torna vármegye", mely a "Magyarország 1876-1920 között", a "Magyarország 1921-1938 között" és a "Magyarország 1938-1941(1944) között" deszkriptorok része, folytatása a "Borsod-Abaúj-Zemplén megye", mely a "Magyarország 1945(1949)-1983(1989) között" és a "Magyarország 1989-től" (tehát a mai Magyarország) része.

megye
M: Közigazgatási terület neve több államban
H: Magyarország esetében a "magyarországi megye" használandó
F közigazgatási terület
A magyarországi megye

magyarországi megye
M: II. József 1784-ben megszüntette a vármegye rendszert, s az országot 10 magyarországi és 3 erdélyi körzetre osztotta
F megye
A Bács-Kiskun megye
Baranya megye
Békés megye
Borsod-Abaúj-Zemplén megye
Csongrád megye
Esztergom-Komárom megye
Győr-Moson-Sopron megye
Hajdú-Bihar megye
Heves megye
Nógrád megye
Pest megye
Somogy megye
Szabolcs-Szatmár-Bereg megye
Szolnok megye
Tolna megye
Vas megye
Veszprém megye
Zala megye
E vármegye

vármegye
M: Történelmi vármegye. Nemesi önkormányzattal rendelkező, nagyobb területű közigazgatási egység a történelmi Magyarországon
R magyarországi megye

Keve vármegye
M: 1392-1551 között önálló vármegye
X Délvidék

2.2.3 A megjegyzések

A szavakhoz magyarázó szövegként megjegyzések is kapcsolódhatnak. A megjegyzés nem része a lexikai egységnek.

Egyik fajtája, az általános megjegyzés a lexikai egység megállapodásszerű jelentésére, értelmére utal és az M betű jelöli.

Például:

Achaia provincia
M: Kr. e. 148-ban a Római Birodalom része. Kr. e. 27-ben választották el Macedonia provinciától. Az ókori Hellas teljes területét így nevezték a görög szigetvilággal együtt Macedonia és Thessalia kivételével

A másik fajtája a lexikai egység használatára utal és a H: betű jelöli. A két fajta magyarázat együtt is előfordulhat.

A használati megjegyzés különösen fontos, mert a lexikai egységgel összefüggő speciális osztályozási tudnivalókat tartalmazza.

Balkán
M: Az elnevezés a török balkan (hegység) szóból ered, s a 19. század eleje óta használatos. Az ETO jelzetelés tekintetében a Balkán-félszigetnek felelteti meg
H: Csak politikai értelemben használandó. Földrajzi tárgykör esetén a "Balkán-félsziget" használandó

Bosznia
M: A történelmi, ill. földrajzi Bosznia
H: Bosznia térben és időben átfogó tárgyalása (pl. történelme, földrajza, néprajza, geológiája) esetén használandó. 1878-1918, továbbá 1918 után a "Jugoszlávia", ill. a "Bosznia és Hercegovina" használandó

Bosznia és Hercegovina
M: 1878-1918 között osztrák tartomány, 1918-1992 után Jugoszlávia része, utána független állam (Bosznia-Hercegovinai Köztársaság)
H: Az 1878 utána politikai alakulat történelme, politikai és etnikai helyete stb. esetén használandó

Danzig szabadváros
M: 1919-1945 között
H: az 1919 előtti és 1945 utáni Danzig, Gdansk esetén a "Gdansk város" használandó

Egyesült Líbiai Királyság
M: 1951 és 1969 között
H: Csak akkor használjuk, ha a dokumentum ennek a korszaknak Líbiájával foglalkozik. A mai Líbia esetén a "Líbia" használandó

Gdansk város
M: Danzig, Danszka. 1308-ban a Német Lovagrend birtokába került, 1358-tól tagja volt a Hanza-városok szövetségének, 1454-ben Lengyelországhoz csatolták, 1793-ban Poroszországhoz került, 1919-1939 között szabadváors, majd a Német Birodalom része 1945-ig
H: Az 1919-1938 közötti Danzig, Gdansk esetén a "Danzig szabadváros" használandó

Horvátország
M: Az 1723-1876 közötti magyar, és az 1992 utáni közigazgatás szerint. Közigazgatási beosztás: 20 megye (zupanije) és a főváros
H: 1920-1992.01.15-ig lásd "Jugoszlávia". Horvátország térben és időben átfogó tárgyalása (pl. történelme) esetén is használandó

Jemen
M: 1989 szeptembere után. Államformája 1989 szeptembere után köztársaság. Közigazgatási beosztás: 11 kerület (liwa')
H: Korábban lásd "Dél-Jemen" vagy "Észak-Jemen"

Kongó
M: Kongói Demokratikus Köztársaság 1997.05.17. után. Korábban Zaire
H: A Kongó-vidék térben és időben átfogó történelmi, politikai, gazdasági tárgyalása esetén is használandó. A Kongó-vidék átfogó földrajzi, geológia, biológiai tárgyalása esetén a "Kongó-medence" használandó

Kongói Köztársaság
M: 1969.12.31-1991.06.10. között Kongói Népi Köztársaság. Közigazgatási beosztás: 9 körzet (région)
H: Csak akkor használandó, ha a dokumentum ennek a korszaknak az államával foglalkozik. A mai állam esetén a "Kongói Köztársaság" haználandó. A Kongó-vidék térben és időben átfogó történelmi, politikai, gazdasági tárgyalása esetén a "Kongó", átfogó földrajzi, geológia, biológiai tárgyalása esetén pedig a "Kongó-medence" használandó

Kongói Népi Köztársaság
M: 1969.12.31-1991.06.10. között Kongói Népi Köztársaság
H: Csak akkor használandó, ha a dokumentum ennek a korszaknak az államával foglalkozik. A mai állam esetén a "Kongói Köztársaság" használandó. A Kongó-vidék térben és időben átfogó történelmi, politikai, gazdasági tárgyalása esetén a "Kongó", átfogó földrajzi, geológia, biológiai tárgyalása esetén pedig a "Kongó-medence" használandó

Líbia
M: Jelenleg Líbiai Arab Szocialista Népi Közösség. 24 városi körzet a közigazgatási beosztás
H: Líbia térben és időben átfogó tárgyalása (pl. történelme) esetén is használandó. Ha a dokumentum a korábbi államalakulatokról (Egyesült Líbibi Királyság, Líbia olasz gyarmat stb.) szól, a megfelelő deszkriptorral kell osztályozni

Líbiai olasz gyarmat
M: (1912)1919-1951 között olasz gyarmati állam
H: Csak akkor használjuk, ha a dokumentum ennek a korszaknak Líbiájával foglalkozik. A mai Líbia esetén a "Líbia" használandó

Madagaszkár
M: 1960.06.26-tól független állam. 1960-1975 között Malgas Köztársaság. Közigazgatási beosztás: 6 tartomány (province)
H: Földrajzi, élettudományi dokumentumok esetén a "Madagaszkár-sziget" használandó

Madagaszkár-sziget
H: Földrajzi, élettudományi dokumentumok esetén használandó

megye
M: Közigazgatási terület neve több államban
H: Magyarország esetében a "magyarországi megye" használandó

Moldova
M: 1991.08.27-ig lásd Szovjetúnió. Besszarábiában és a Dnyeszteren túli területen alakult állam
H: Moldva és Moldova térben és időben átfogó tárgyalása (pl. történelme) esetén a "Moldva" használandó

Moldva
M: A Kárpátok és a Prut közötti országrész Romániában. Történelmileg a mai Moldovával (Beszarábia) együtt a 14-17.. században alkotott egy fejedelemséget
H: Moldva (és Moldova) térben és időben átfogó tárgyalása (pl. történelme) esetén is használandó

Monaco
M: Monacói hercegség
H: Mind a politikai, mind a gazdasági, mind az urbanisztikai dokumentumok ezzel a deszkriptorral osztályozandók

monarchia
M: Egyeduralom; az uralkodó személyes életfogytiglani és öröklődő hatalmán alapuló államforma
H: Nem tévesztendő össze az Osztrák-Magyar monarchiával

Németország
M: Térben és időben Németország egésze, beleértve a Német Szövetségi köztársaságot
H: Németország térben és időben átfogó tárgyalása (pl. történelme) esetén is használandó

Panama csatorna
H: A műszaki-építészeti létesítmény osztályoására használandó. Gazdasági és gazdaságpolitikai kérdések esetén a "Panama csatornaövezet" használandó

Panamai csatornaövezet
M: 1999.12.31-től panamai fennhatóság alá került
H: A csatorna, mint műszaki és építészeti létesítmény osztályozására a "Panama-csatorna" használandó

Ókori Görögország
M: A görög városállamok összessége .Kb. i. e. 2200/2000 és i. e. 146 között. Beleértve az antik görög kultúrát és városállamokat
H: Korszakfogalomként is használható ("Ókori Görögország kora")

Salvador
H: Az urbanisztikai, szorosan a várossal összefüggő kérdések osztályozására a "Salvador város" használandó. Az álammal, politikával és gazdasággal összefüggő kérdések esetén használandó

Salvador város
H: Az urbanisztikai, szorosan a várossal összefüggő kérdések osztályozására használandó. Az álammal, politikával és gazdasággal összefüggő kérdések esetén a "Salvador" használandó

San Marino
M: San Marino Köztársaság. Kr. u. 301-ben alapították. A világ legrégebbi köztársasága
H: Mind a politikai-gazdasági, mind az urbanisztikai dokumentumok ezzel a deszkriptorral osztályozandók

Santa Fe
H: A "Fe" névrész nem "Fé"

Szerbia
M: 1918-ig, ill. 1994-től
H: 1918-1994 között lásd "Jugoszlávia"

Szingapúr
H: Az állam osztályozására használandó. Az urbanisztikai, szorosan a várossal összefüggő kérdések esetén a "Szingapúr város" használandó

Szingapúr város
H: Az urbanisztikai, szorosan a várossal összefüggő kérdések osztályozására használandó. Az álammal, politikával és gazdasággal összefüggő kérdések esetén a "Szingapúr" használandó

Szlovákia
M: 1918-1938 és 1945-1994 között lásd "Csehszlovákia".
H: Az 1938-1945 közötti Szlovák Állam esetén is használandó

táj
M: Földrajza, hövényzete stb. alapján egységes vagy összefüggő terület, tájegység, vidék, környék
H: Testi tájak esetében lásd "tájanatómia"

Zaire
M: Zaire Köztársaság. Kongó 1971.10.27-1997.05.17. közötti neve
H: Csak akkor használjuk, ha a dokumentum ennek a korszaknak az államával foglalkozik. A mai Zaire esetén a "Kongó" használandó. A Kongó-vidék térben és időben átfogó történelmi, politikai, gazdasági tárgyalása esetén a "Kongó", átfogó földrajzi, geológia, biológiai tárgyalása esetén pedig a "Kongó-medence" használandó

2.2.4 A homonimák kezelése

A lexikai egységek között előfordulhatnak többjelentésű kifejezések (homonimák, poliszémák). A homonimák egy részét nemdeszkriptorként vettük föl, és róluk VAGY-kapcsolatban utaltunk a releváns deszkriptorokra. Ezt a megoldást akkor választottuk, ha a homonim kifejezéssel jelölt különböző fogalmakat más-más kifejezéssel is megadhattuk.

Santa Cruz
LV Santa Cruz körzet
Santa Cruz megye
Santa Cruz tartomány
Santa Cruz város, Arg.
Santa Cruz város, Bol.
Santa Cruz város, Calif.
Santa Cruz város, Ch.
Santa Cruz-folyó

A "Santa Cruz" homonima helyett vagy a "Santa Cruz körzet", vagy a "Santa Cruz megye", vagy a "Santa Cruz tartomány", vagy az argentinai "Santa Cruz város, Arg." stb. használandó.

A homonimák más részénél valamelyik fogalom esetén meg kellett őrizni a homonim kifejezést, mert erőltetés nélkül nem lehetett a fogalmat másként megnevezni. Ebben az esetben az ≠ jelű (lásd még más értelemben) relációval jelöltük a homonim kifejezés és a más kifejezéssel megadott fogalmak közötti kapcsolatot.

gyarmatbirodalom
F állam
újkori állam
E gyarmatosítás
Gyarmat

Hévíz
M: Hévíz település
T Zala megye
Olthévíz
termálvíz

A hévíz homonima, jelentheti a zala megyei "Hévíz" , vagy az "Olthévíz" települést, vagy lehet "termálvíz".

2.4 A tezauruszcikk

2.4.1 Deszkriptor- és nemdeszkriptorcikk

A tezauruszban vezérszói helyzetben - azaz a tezauruszcikk élén - minden szó a betűrendnek megfelelő helyen jelenik meg. Az alábbiakban néhány tezauruszcikk látható a vezérszavak betűrendjében:

Akkád Birodalom
M: Kr. e. 2350-2230 között Mezopotámiában
HV Akkád
F ókori állam
P Akkád város
R Óbabiloni Birodalom
X Kaldea

Akkád város
M: Az akkád birodalom fővárosa volt. Nevét a népről kapta, a birodalmat pedig róla nevezték el
HV Akkád
T Akkád Birodalom

Közép-Kelet
L& Afganisztán
Irán

Erdélyi-Alpok
L Déli-Kárpátok

A tezauruszcikk betűrendi helyét a cikk élén álló, balra kiugró, félkövéren megjelenített vezérszó határozza meg.

Példa a tezauruszcikk "olvasására" az "Akkád Birodalom" esetén:

Az "Akkád Birodalom" az általános megjegyzés szerint Kr. e. 2350-2230 között Mezopotámiában létezett, az ókori állam egyik fajtája, része az "Akkád város" (ezt fejezi ki az "Akkád város" partitív kapcsolata), folytatása az "Óbabiloni birodalom", egyéb összefüggésben áll "Kaldea" vidékével.

A vezérszó lehet deszkriptor vagy nemdeszkriptor. A deszkriptorok és a nemdeszkriptorok a tezauruszcikkek élén (vezérszói helyzetben) félkövéren íródtak.

A nemdeszkriptorok a deszkriptorok szinonimái vagy szinonímiának tekintett (ún. kváziszinonim) kifejezései.

Például az "Erdélyi Alpok" nemdeszkriptor helyett a "Déli-Kárpátok" használandó.

A "Közép-Kelet" nemdeszkriptor helyett az "Afganisztán" és az "Irán" deszkripotorok használandók együttesen.

A 2.2.4 fejezetben szereplő "Santa Cruz" nemdeszkriptor helyett vagy a "Santa Cruz körzet", vagy a "Santa Cruz megye", vagy a "Santa Cruz tartomány", vagy az argentinai "Santa Cruz város, Arg." stb. használandók.

Minden vezérszóhoz kapcsolódó kifejezés egyszer vezérszóként is előfordul a tezaurusz megfelelő betűrendi helyén.

Például az "Akkád Birodalom" tezauruszcikkében kapcsolódó kifejezésként szereplő "Óbabiloni Birodalom" vezérszóként az alábbi tezauruszcikk élén szerepel:

Óbabiloni Birodalom
M: Kr. e. 1750-1595 között
HV Babilon
F Babiloni Birodalom
R Asszír Birodalom
E Akkád Birodalom
Sumer Birodalom

2.4.2 A kapcsolatok

A vezérszó kapcsolatait a kapcsolat fajtájától függően különféle jelek (relációjelek) jelölik. Ezek a következők:

nemdeszkriptor-deszkriptor kapcsolatok

A nemdeszkriptorok olyan kifejezések, melyek helyett a hozzájuk kapcsolt deszkriptort ill. deszkriptorokat (a kitüntetett szinonímiákat vagy kváziszinonimáikat) kell osztályozásra használni.

Lásd/Helyett kapcsolat
L A jelet követő deszkriptor a vezérszó kitüntetett szinonimája vagy kváziszinonimája (szinonimának tekintett kifejezése). A vezérszó ilyenkor mindig nemdeszkriptor, azaz nem kitüntetett szinonima vagy kváziszinonima.
- Speciális csoportképző funkciója van, amikor egy közel azonos humángeográfiai terület koronként változó államformáit kell együtt tartva kezelni (pl. Pfalz grófság, -hercegség, -főhercegség, -választófejedelemség, -királyság, -szövetségi állam és végül Rajna-Pfalz). Ugyanezen reláció teszi lehetővé a nagy nyelvterületek, a különféle szakmai iskolák terminológiai különbségeinek, a történeti névváltozatoknak, a nyelvi változatoknak a szakmailag korrekt, s minimális információvesztéssel járó együttartását

Pfalzi Palotagrófság
L Pfalz

H     Az előbbi kapcsolat fordítottja: a jelet követő nemdeszkriptornak a vezérszó a kitüntetett szinonimája vagy kváziszinonimája.

Pfalz
H Pfalzi Palotagrófság

Lásd ÉS-/Helyett ÉS-kapcsolat
L jelet követő deszkriptorok együttesen a vezérszó kitüntetett kváziszinonimái (és-kapcsolat). Egy nemdeszkriptort legfeljebb három deszkriptor helyettesíthet

Például:

Magyar-középhegység
L&Dunántúli-középhegység
Északi-Középhegység

H&     Az előbbi kapcsolat fordítottja: a jelet követő nemdeszkriptornak a vezérszó az egyik kitüntetett szinonim kifejezése (együtt más kitüntetett szinonim kifejezésekkel és-kapcsolatban).

Például:

Dunántúli-középhegység
H&Magyar-középhegység

Lásd-VAGY/Helyett VAGY
LV A jelet követő deszkriptorok valamelyike a vezérszó kitüntetett szinonimája vagy kváziszinonimája (vagy-kapcsolat).
Például:
- Az anyaország és a gyarmatok, a diaszpórák, a nagy nyelvterületek névadási gyakorlatából fakadó homonimák kezelését teszi lehetővé.
- Például:

Homonima lehet a földrajzi névkülönféle történelmi és közigazgatási használata.

Akkád
LV Agade város
Akkád Birodalom
Akkád tartomány
Akkád város

Amazonas
LV Amazonas megye
Amazonas szövetségi állam
Amazonas szövetségi terület
Amazonas-folyó

Homonima lehet földrajzi név és szakkifejezés.

határsáv
LV államhatár
határőrség
Határőrvidék

Homonima lehet geomorfológiai név és geomorfológiai név.

Hortobágy
LV Hortobágy puszta
Hortobágy völgye
Hortobágy-folyó
Hortobágyfalva
Szebeni Hortobágy-folyó

Jura
LV Jura földtörténeti kor
Jura-hegység
Jura-Alpok
Jura kanton

HV       Az előbbi kapcsolat fordítottja: a jelet követő nemdeszkriptor a vezérszó az egyik lehetséges (vagylagosan választható) kitüntetett szinonimája vagy kváziszinonimája.

Például:

Hortobágy puszta
HV Hortobágy

deszkriptorok közötti kapcsolat

A deszkriptorok között feltüntetett kapcsolatok a tezaurusz használóját támogatják abban, hogy megtalálja mindazokat a kifejezéseket, melyeket a tárgykör jellemzésére esetleg felhasználhat. A kapcsolatok alapján tágabb vagy szűkebb tárgykör választható, rokon értelmű tárgykör választható, vagy egyéb értelemben finomítható a tárgykör leírása.

Generikus (nem-faj) kapcsolat
F A jelet követő deszkriptor jelentése a vezérszóénál általánosabb.
- Ebben a relációban nyílik lehetőség a tulajdonnévi földrajzi nevek és a geológiai/geomorfológiai általános nevek közötti kapcsolat megteremtésére, amit az ETO a földrajzi segédtáblázatban és az 55-ös, Földtudományok főtáblázatban egymástól elválasztva, és egymástól függetlenül tudott kezelni. A földtudományok fogalmain keresztül kapcsolódnak be mindezen felül a földrajzi nevek a természettudományok fogalomkészletébe, a történelemföldrajzi nevek pedig e társadalomtudományok fogalomkészletébe
Például:

Huszt
F királyi szabadalmazott bányaváros
koronaváros

János-hegy
F magyaroszági hegy
T Budai-hegység

A       A jelet követő deszkriptor jelentése a vezérszóénál speciálisabb.

Például: koronaváros
F Huszt

Partitív (egész-rész) kapcsolat
T A T az egészet jelöli (a vezérszóval szemben, mely a részt jelöli).
- Itt nyílik speciális lehetőség a földrajzi terület közigazgatási szerkezetének a kifejezésére, de ugyanilyen fontos egy-egy földrajzi terület geomorfológiai összetettségének a fogalmi tükrözése szempontjából is.
Például:

Huszt
F királyi szabadalmazott bányaváros
Koronaváros
T Máramaros vármegye

Fertő-vidék
H Fertő
T Kisalföld
X Moson vármegye
Sopron vármegye

P       A P a részt jelöli (a vezérszóval szemben, mely az egészet jelöli)

Például:

Máramaros megye
P Huszt

Előzmény/előfeltétel/kiindulás -Folytatás/rezultáns/következés kapcsolat
R Az R a következést, valami által meghatározottat (okozatot, következményt, célt, hatást, eredményt, terméket, továbbá rendeltetést, illetve tevékenység vagy hatás tárgyát) jelöli (a vezérszóval szemben, mely az okot, indítékot, eredetet, továbbá eszközt, illetve a valamire irányuló tevékenységet, hatás előidézőjét jelöli).
- Egymást váltó államformákat, birodalmakat, röviden a földrajzi területen, mint szitéren zajló történeti folyamatokat képes kifejezni
Például:

Jugoszlávia
M: 1994-ig. 1992.04.27-től csak két tagköztársaság alkotja
F balkáni állam
T Kisantant
R Bosznia-Hercegovina
Horvátország
Macedónia
Montenegró
Szerbia
Szlovénia

E       Az E az előfeltételt, ami valamit meghatároz (okot, indítékot, eredetet, továbbá eszközt, illetve a valamire irányuló tevékenységet, hatás előidézőjét) jelöli (a vezérszóval szemben, mely az okozatot, következményt, célt, hatást, eredményt, terméket, továbbá rendeltetést, illetve tevékenység vagy hatás tárgyát jelöli).

Például:

Bosznia-Hercegovina
M: 1878-1918 között "Bosznia és Hercegovina" néven osztrák tartomány, 1918-1992 után Jugoszlávia része, utána független állam (Bosznia-hercegovinai Köztársaság)
H: Az 1878 utána politikai alakulat történelme, politikai és etnikai helyete stb. esetén használandó.
F balkáni állam
T Balkán
P Sarajevo
E Bosznia
Jugoszlávia

Rokonsági (egyéb) kapcsolat
X A jelet követő deszkriptor a vezérszóval egyéb, a tezauruszban lényegesnek tekintett kapcsolatban áll.
Például:

Fertő-vidék
H Fertő
T Kisalföld
X Moson vármegye
Sopron vármegye

"Lásd más értelemben" kapcsolat

2.4.3 A kapcsolatok (a relációjelek) sorrendje:


H/L
H&/L&
HV/LV
F
A
T
P
R
E
X

A kapcsolattípuson belül a kapcsolódó lexikai egységek betűrendben következnek.

Ismétlődő kapcsolatok esetén csak az első kapcsolódó lexikai egység előtt szerepel a relációjel.

2.4.4 A kapcsolatok megfelelői felhasználói szinten

A relációkat az alábbi szöveges formában fejezhetjük ki természetes nyelven:
Szabványos
jelölés
Felhasználóbarát
megfogalmazás
L = Lásd szinonimáját
L& = Lásd még
LV = Lásd vagy
F = Lásd még általánosabban:
A = Lásd még speciálisabban
T = Lásd még átfogóbban:
P = Lásd még részletesebben:
R = Lásd még folytatását
E = Lásd még előzményét
X = Lásd még egyéb összefüggésben:
H = Lásd szinonimáját
H& = Lásd még
HV = Lásd vagylagosan
= Más értelemben lásd

3. A szógyűjtés és a szókincs kérdése

Minden kifejezést igyekeztünk fölvenni, amely a hazai információkeresési, továbbá osztályozási/indexelési (tárgyszavazási, "szakozási") gyakorlatban használatos.

- Alapszókincsnek az ETO középkiadást tekintettük, ami a történelmi változások, a szakmai fejlődés függvényében bővült az ETO teljes kiadás állománya felé.

- A források jegyzékét átnézve joggal kérdezheti a felhasználó, hogy a deszkriptor/nem deszkriptor döntés nem jelenti-e a források rangsorolását. Természetesen nem, hiszen lehetőleg a magyar szakmai kiadványokban, térképeken, felsőoktatási tankönyvekben található, szakmailag kiérlelt, általános magyar használatban elterjedt alakok mellett döntöttünk, hacsak valamilyen lényeges szempont nem igényelt más megoldást.

- A tezauruszb nem a teljesség igényével tartalmazza a földrajzi nevekeet. Első lépésként csak a fontosabbnak ítélt földrajzi neveket vettük be. Az osztályozási gyakorlat során további lexikai egységekkel egészülhet ki.

4. A tezaurusz készítése és tárolása

A tezaurusz kialakításához a már eddig elkészült magyar nyelvű tezauruszok szókincsét és a NEKTÁR adatbázisrendszerben a DOBIS/LIBIS adatbáziskezelő rendszer mutatójában szereplő kifejezéseket használtuk föl, kiegészítve önálló szógyűjtéssel. A tezaurusz történetét az "OSZK tezaurusza és a Köztaurusz" című tanulmány tartalmazza [Könyvtári Figyelő, 2001. 1. szám, p. 11-40., ill. http://www.oszk.hu/teztort.html].

A 0.0 változat alapján, próbaosztályozásokkal és kiegészítő szógyűjtéssel, elsősorban a résztvevő megyei közművelődési könyvtárak meglévő lexikai egységeinek fölhasználásával alakul ki az 1.0 változat, melyet az üzemszerű osztályozáshoz használni kezdtek. A tapasztalatok beépültek a 2.0 változatba.

A tezauruszt használó könyvtárak az együttműködő karbantartás webes felületén keresztül kérhetik a módosításokat, melyet a központi szerkesztőségben naprakészen feldolgozva ugyanezen a felületen keresztül megválaszolnak. Ilyen módon a változásokat mind az együttműködő könyvtárak, mind a szakmai nyilvánosság figyelemmel kísérheti. Az együttműködő karbantartás felülete a következő helyen érhető el:

http://gaia.mvkkvar.hu/kozt/

A tezauruszok a következő helyeken tölthetők le a webről:

http://www.oszk.hu/ujdonsagok/

http://gaia.mvkkvar.hu/

Az állományon belüli tezauruszkapcsolatok ellentmondásmentességének ellenőrzését az 1.0 változat esetében az ARIEL STÚDIÓ BT (1026 Budapest, Nyúl u. 14.) RELEX szótári ellenőrzőrendszere biztosította. A 2.0 változat a RELEX AB szótári adatbáziskezelőrendszerével készült.

A 0.0 változat 1999. június 30-án készült el. Az 1.0 változat 2000. december 1-én, a 2.0 változat 2001. november 1-én készült el.

A tezaurusz készítéséhez és karbantartásához az ARIEL STUDIO Bt. RELEX AB tezauruszszerkesztő programrendszerét használtuk.

A készítés helye:

Országos Széchényi Könyvtár Informatikai igazgatósága
Ungváry Rudolf főszerkesztő
1827 Budapest, I., Budavári Palota F. épület 612. szoba.
Tel.: (1) 224-3738
Drótposta: RUDI@OSZK.hu

Források 1.

Tezauruszok, osztályozási rendszerek

ETO Egyetemes Tizedes Osztályozás. Segédtáblázatok. Teljes kiadás. - Budapest : Szabványkiadó, 1980.
KAR Kartográfiai tezaurusz I. / [közread. a] Kartográfiai Vállalat - Földmérési Intézet ; [Összeáll. Sebők László]. - Budapest : Kartográfiai Vállalat - Földmérési Intézet, 1985. - 190 + 48 p.
MSZ Országnevek kódjai. MSZ EN 23166:1995. - Budapest: Magyar Szabványügyi Hivatal, 1995. 25 p.
OSZT Osztaurusz : Periodika osztályozási rendszer és tezaurusz / [összeállította Ungváry Rudolf] ; [közread. az] Országos Széchényi Könyvtár. - Budapest, OSzK, 1990. - XV, 131 p.
OSZK OSZKÁR tezaurusz :.Műszaki, mezőgazdasági, természettudományi és gazdasági fogalmak makrotezaurusza a Műszaki Könyvtárak Osztott Katalogizálási Rendszere számára. 3.1 változat / Összeáll. Ungváry Rudolf ; [kész. az OSZKÁR (Műszaki Könyvtárak Osztott Katalogizálási Rendszerének) központi szerkesztőségében]. - Budapest : OMIKK, 1999. - XV, 481 p. ; 29 cm
VID Videotezaurusz : Film- és videodokumentumok osztályozási rendszere / [összeáll. Bánki Zsolt és Ungváry Rudolf] ; [kész. az Országos Széchényi Könyvtár Fejlesztési Osztályán és Kortörténeti Különgyűteményében]. - Budapest : OSZK, 1996.

Források 2.

Egyéb források 1.

ÁLL Állam- és jogtudományi enciklopédia / Fősz. Szabó Imre. - Budapest : Akadémiai K., 1980.
CAM Cambridge enciklopédia. - Budapest ; Paris : Librairie Larousse ; Akadémiai K., 1991.
HAD Haditechnikai kislexikon. -. Budapest : Zrínyi K., 1971.
IDSZÓT Idegen szavak és kifejezések szótára
KAT Katonai lexikon / Fősz. Damó László. - Budapest : Zrínyi K., 1985.
VIL Világpolitikai kislexikon / Szerk. Bognár Imre. 2. kiad. - Budapest : Kossuth, 1978.
VILIRLEX Világirodalmi lexikon

Egyéb források 2.


Afrika és a Közel-Kelet földrajza. szerk Probáld Ferenc. - Bp. : ELTE Eötvös Kiadó, 1966.
Általános természetföldrajz. szerk Borsy Zoltán. - Bp. : Nemzeti Tankönyvkiadó, 1933.
Ázsia, Ausztrália és Óceánia földrajza. szerk. Probáld Ferenc és Horváth Gergely. - Bp. : ELTE Eötvös Kiadó, 1998.
Bibliai lexikon. hrsg. Herbert Haag, Bp. : Szent István Társulat, 1989
Britannica CD [elektr. dok.]. Version 2.0., Chicago, IL : Encyclopćdia Britannica, c1995
Britannica Hungarica : világenciklopédia. [főszerk. ... Halász György] - 1-18. kötet, Budapest : Magyar Világ, 1994/2001
Brockhaus Enzyklopädie. Bd. 1-24. - 19., völlig neu bearb. Aufl. - Mannheim : Brockhaus, 1986/1994
Cartographia Világatlasz. [szerk.biz. Radó Sándor et al.] - Budapest : Kartográfiai Váll., 1961.
                                            [szerk.biz. Papp-Váry Árpád et al.] - Budapest : Cartographia, 2000.
Európa regionális földrajza. szerk. Probáld Ferenc. - Bp. : ELTE Eötvös Kiadó, 2000.
Földrajzi fogalmak kisszótára. szerk. Dr. Lehmann Antal és Dr. Vuics Tibor, Bp. : Tankönyvkiadó, 1992.
Grosser Bildatlas zur Bibel. Johan H. Negenman, Gütersloh, 1969.
Gyalay Mihály. Magyar igazgatástörténeti helységnévlexikon, 1723-1989., 1-2. köt. - Bp. : Egeler Kft. , 1997 (gyal)
Hunfalvy János. A magyar birodalom földrajza. Bp. (hun)
Keresztyén bibliai lexikon, 1-2. köt. szerk. Bartha Tibor. - Budapest : Kálvin, 1993/95.
Kiss Lajos. Földrajzi nevek etimológiai szótára. - 2. jav. és bőv. kiad. - Bp. : Akadémiai K. , 1997 (fnesz)
Kós Károly, Szentimrei Judit, Nagy Jenő. Kászoni székely népművészet. - Bukarest : Kriterion, , 1972. (kaszn)
                                                                      Szilágysági magyar népművészet. - Bukarest : Kriterion, 1974. (szmn)
                                                                      Kis-Küküllő vidéki magyar népművészet. - Bukarest : Kriterion, 1978. (kszn)
                                                                      Moldvai csángó népművészet. - Bukarest : Kriterion, 1981. (mcsn)
Kósa László, Filep Antal. A magyar nép táji-történeti tagolódása. - Bp. : Akadémiai K., 1975. (kf)
Magyar helységnév-azonosító szótár .szerk. Lelkes György. - 2., bőv. és jav. kiad. - Baja : Talma, 1998 (mhnt)
Magyar nagylexikon 1-12. köt. [a szerk. vezetői ... Élesztős László, Rostás Sándor]. - Bp. : Akadémiai K., 1993/2001.
Magyar néprajzi lexikon, 1-5. köt. főszerk. Ortutay Gyula. - Bp. : Akadémiai K., 1977/1982 (mnl)
Magyarország kistájainak katasztere, I-II. köt. szerk. Marosi Sándor és Somogyi Sándor. - Bp. : MTA, 1990. (mkk)
Ókori lexikon, 1-2. Köt. szerk Pecz Vilmos. - Budapest : Franklin-Társulat, 1902
Révai nagy lexikona. Hasonmás kiadás. - 1-21. Kötet. - Szekszárd : Babits, 1992/1996. (rnl)
Tarisznyás Márton. Gyergyó történeti néprajza. - Bukarest : Kriterion, 1982. (tm)
Történelmi világatlasz [... kész. Bardócz Lászlóné et al.] - Budapest : Cartographia, 2001.
Visky Károly. Etnikai csoportok, vidékek, Bp. : Akadémiai K., 1938. (A magyar nyelvtudomány kézikönyve, I/8.) (vk)
Webster's new geographical dictionary. Springfield, Mass. : Merriam-Webster, c1988.