á d á m c s u t k a

ádámcsutak, Adámova jakuba (< szln. tréf. ’Ádám almája’; horv. Adamova jabučica), ádi, almacsutka, almacsutka kettő, almamaradék, almavég, bogyó, csuma, csuti, csutkababa, csutora, dudor, évacsutak, évacsutka ~ Éva-csutka, giga, gombóc, guga (táj. ’golyva’ < horv. guka ’golyva, daganat’), gumó, gübő, halálrész (“ha benyomják, meg lehet halni”), körce, mozgó dudor/giga, nyakdudor, nyakjáró, nyelőke, őscsutka, smucci, ugráló, ugráló csutka

vékony hangú

áriás, cérna, Cérna Géza, cérnavitéz/hangú, cicuska, cince, cincogi, cincogi hangú, cincogó, Cincogó Cili, cincogó hangú, cinege, cinegehangú, cini, cirpelő, csicseri, csikorgó, csirip-csirip, csiriplő, egér, egérhangú, egérke, elromlott az erősítő, hegedű, herélt, impo, kisegér, lányhangú, macska, macskahangú, major, nyávogi, nyávogó, nyávogós, nyekegő, nyekerde, nyekergi, nyekergő, nyenyere, nyervogó, nyikergő, nyikogó, nyivák, nyivákoló, nyivákolós, nyiváti (“nyivákolós”), operaáriás, prími, sikátor, sipákoló, sipi, sipító, sipítós, szopi hangú (< szoprán), ultrahangú, vinynyogó, visító

mély hangú

bányaduma, basszushangú/kulcs, bazdus, beragadt az erősítő, brumi, brummogó, brundács (< szln. brunda ’dörmög’ E. 3. sz.), Búga Jakab (szójáték: búg a Jakab), dömdödöm (Lázár Ervin mesehőse), döngő, dörmi, dörmögi, dörmögő, dörmögő dömötör ~ Dörmögő Dömötör (< medvenév meseregényben), dörmögős, durmoló, dübörgő, kongó, maci, mackós, medve, medvehangú, mélyhegedű, mormogi, mutál (serdülő fiúnak változik a hangja < lat. mutare ’változik’), mutáló, mutus ( mutál), nagybőgő, pincéből beszél, üstdob

rekedt hangú: repedt fazék

v á l l, vállforma

bicós váll, csökött, delta, deltás, felkocka, felsőkocka, fogas, izomtartomány, ruha/táskatartó, vállfa

női m e l l

alma, bágy (? < bögy), bedobó, bibi, bimbó, bögy, bögyház, bukkanó, bula, cecki (< szln. táj.), cici, cicile (r. cig. ’cici, didi’ < r. cig. cica, cice ’csecs, emlő’ < rom. nép. ţîţă ’mell, emlő, csecs’), cickó, cvei (“kettő van belőle” < ném. zwei ’kettő’), csecs, csöcs, csöcse, csöcsi, csöcsös, csúcs, csucsi (< cig. čči ’emlő’ < szkr. cucci), csúcsó, didi, didikó, didkó, didó, didus, didza, ditkó, domb, domborzat, domborzati térkép, duci, duda, dudor, dudu, előny, fejnivaló, fogható, gagy (? < tőgy), gesztenye (“kicsi”), golyó, gumilabda, hegyek-völgyek, húsos/húspogácsa, ikrek, joske (< szln. jošk), kelbimbó; Kérdés, mekkora; két didi, kiflicsücsök, kókuszcici/dió, köcsög, körte, labda, lengő bulák, libegő, lökhárító, mamma (< lat. mamma ’emlő’), nagy kinövés, narancs, páros tejeszacskó, piramis, pogácsa, pótlabda, puha narancs, rózsadomb, sashegy, szopnivaló, szoptató, tarisznya (“nagy”), tejbár/csárda/ csarnok, tejelde, tejeszacskó, tejfeldolgozó üzem, tejtároló/tartó/üzem, tenyérbemászó, tici (< ném. táj. Zitze ’cici’), tőgy, zacskó, zacskós tej, zize (< szln. táj.), zsacskó, zsemle, zsömle

férfi mell

badi, bádi (< ang. body), beeső, bimbó, cici, cicigomb, cicike, cickó, csökevény, didi, fonnyadt bogyó, gorillamell, ici pici cici, két bogyó szőrrel, kiscici, korcsosság, kőcsöcs/dili, lapocka (< laposka, szójáték), lapos, libacici, palacsintasütő, pattanás, pötty, síkság, szőrtartó, tejhiányos, tyúkmell/mellű

h á t

csík, delta, deszka; elöl deszka, hátul léc; fatörzs, felső váz, hatstok (< ném. Hackstock ’vágótőke’), háromszög, hegy lejtője, himalája, karosszéria, lapos deszka, lepke, ökörpúp, púptartó, puputeve

hátforma: csontos, deltás, focipálya, girbe, girbe-gurba, gönye (< táj. görbe, görbedt ’hajlott hátú’), karót nyelt, kenyérhátú, pumpos (< púpos), púpos, S-alakú gerincferdült, szálkáshátú

g e r i n c és formája

csámpás, csigasor, csigolyasor, csíkos, csontváz, fésű, gerenda, girinc (táj.), görbe oszlop, lépcsőház, oszlop, országút, rugó, tartóoszlop, testtartó

k a r

álláb, antenna, balta, bolhakaparó, csáp, csilló, csülök, emelő, evező, ezermester, fujtószer (táj. ’fojtó-’), henger, iránytű, izomtartó, kacsó, kacsónyúlvány, kapanyél, karó, karócska, nyúlás, ölelő, pacsker (< pacsi, szóferdítés, szócsere), pata, piskóta, piszkavas, tetűszedő, veregető

k é z

bot, csáp, csülök, fogó, íródeák, kacsó, kengyel, lapát, lapátkezű, mancs, mancsi, markoló, megkérni való, mellső csülök/láb, nyúkáló (táj.), pacsi, pata, piszkavas, pofonda, pracli (< ném. Pratze ’mancs, kéz’), prácli, sütőlapát, tapi, tapizó, tapogató, tenyeres, toppancs, töpe (< törpe; ’kicsi, apró’), ütőhangszer

u j j

billentyű, bügyürke (táj.), csáp, fogantyú, fogó, kampó, kapirga, karó, karom, körömnövesztő/tartó, matató, mérőszerszám, mutató, pálca, pálcika, pöcök, pötyögtető, tapogató, virsli, zongora

ujjforma: boszorkaujj (“hosszú körmű”), bot, bunkó, ceruzabél, csontosujjú, hurka, kukac, madzag, virsliujj

k ö r ö m

bányászszerszám (orrban), harci eszköz, hegy, húsvájó, kaparó, karcoló, karmoló, karom, kosztároló, krampli, lakktartó/tartomány, lapát, pata, piszokfogó, szájba való, szaru, szaruszar

körömforma: bosziköröm (“hosszú”), kapa (“hosszú”), vércse

s z í v

billentyű, dob, dobbanó, dobogó, dobverő, elektromotor, hajtómű, kamra, ketyegő, KLG a motorja, központ, LOVE (< ang. ’szerelem’), lüktető dob, motor, MZ (motormárka), pattogó labda, pumpa, rongy, szeretet háza, szerkentyű, szivattyú, szuflit (r. cig. < rom. suflet ’lélek; szív’), szű (rég.), testmotorja, ütőhangszer, vérpumpa

t ü d ő

bagókamra, fújtató, füsttároló, gőzgépszivattyú, kopoltyú, légkamra/párna/tartály/zacskó × 2/zsák, nikotingyár, oxigéntároló készülék, szélzsák, szippantó, üzemanyagtartály, zsák

v e s e: babszem

h a s

beles, bendő, bögy, böndős ( bendő), buci, dugó, erényöv, feneketlen tó, gombóc, hasi, haskó, kajáló, kajatár/tároló, kamra, kisbendő, kongó, morgó, pacal, poc, poci, pocipofa, pockó, pockos, pocó, pucor, teknő, tömölde

nagy hasú

basa, bázis, bélpoklos, boroshordó, bödön, dagadék, dagadt, dagadt madár, dagi, demizson, dob, domb, gömbölyű, hájas, háj-báj, hájbanya/pacni/raktár/tartó/zsák, hasán tálal, haspók, hólyag, hordó, hordóhasú, húshegy, hústorony, lufi, nagybelű, pacák (szójáték), pocak, pocakos, pohos, pókhas, pókhasú, pókhaskirály, pókkirály, potrohás, potrohos, pufi, sonka, sörhas, sörhasú, söröshordó, sörpocakos, szalonna, tehén, tömött, úszógumis, vízhasú

g y o m o r

baktériumtelep, beles, belügy, belügyminiszter, bendő, Berci, emésztőgödör, feldolgozó üzem, hasika, jelzőkészülék, kajagyűjtő, kajalakás/nyelő/raktár/spejz/tár/tároló/tartó/tok, koplaló, korgató, korgó, korgószerv, morgó, nyelő, pájsli (< ném. Beuschel ’szalontüdő, étel’), poci, pokol, raktár, ülepítő, ürülékgyár, vekker (< ném. Wecker ’ébresztőóra’), véndő, zabagép

d e r é k: csípő, deszka, fogócska, törzs

derékforma: cingár huszár, darázs, darázsderék/derekú, cérnaszál, cérnavékony, nádszál, pipaszár, pöfeteg, szúnyogderekú, véznuka

c s í p ő: bok (< szln.), csipesz (szójáték), csuka, csücsülő, fenék, ficamhely, ficamolható, medence, rengő, ringó

csípőforma: darázscsípő, 280 cm (“ha kövér”), lehetne laposabb is

f e n é k

babér (? < szólás: ül a babérain), déli félteke, dob, az ember szebbik fele, far, fenci, fertály, fognivaló, fokhagyma, gömbölyű, gumó, hátsó altájak, hátsó fél/fertály, kézbevaló, kipufogó, koffer, kuffer, kur (rom. cig.), mérleg, popó, popócska, popsi, Pó-síkság, püspökfalat, rit (< szln. táj. rit ’fenék’), segg, sejhaj ( segg, eufem.), tepsi, tohesz, tompor, ülep, üllep (táj.), üstdob, valag, zsemle

nagy fenekű

akkora a segge, mint egy fél ház; bogrács, buszhátulja, debella, faros, házi Himalája van, jó farú, kéthagymás, kofferes, kövér seggű, kufferos, kur máre (rom. cig.), lapát/lóseggű, nagy a burája/a kagylója, nagy fene köd van (örökölt szójáték), nagy kuffer/seggű/valagú, napluskana rit (szln. táj. ’nagy, dagadt fenék’), négyszögletes, nem bírja el magát, óriás popi, popsis, rossz a fartechnikája, segges, senekes (< fenekes, eufem.), sonkás, ülepes, valagos, vastag popójú, víziló-valagú, zsírfarú/párna

l á b (s z á r)

álláb (“mint az amőbáé”), alváz, alvázszerkezet, bábi, bedrák (< szln. bedro ’comb’), bot, bűzbazár, cölöp, cupák (táj. ’csülök’), csampa, csámpa, csánk (’boka; a sonka vastag csontja’), csánkó, csángó (< csáng ’ide s tova kereng’), csilló, csüd, csülk, csülök, deszka ~ deszkák, dobverő, dorong, faláb, favágó, fogpiszkáló, főgyökérzet, földönjáró, földtaposó, futó, futóka, futómű, fűzfa, gerenda, géppuska, görbe, gyalogvontató, hasábfa, hátsó csülök/pata, hosszító, járgány, járó, járóka, kamat ( kamatláb, szójáték), karó, kerék, kopogó, küllő, lábbusz, léc, létra, lőcs, magánbusz, málnakeverő, mankó, meggyfa, mennybelépők, mozgógép, nyúldobó (nép. “arra a botra utal, amit vadnyulak után dobnak, hogy elejtsék őket”), oszlop, pálcika, pata, patkó, pillér, pipa, pipaszár, piskóta, piszka, piszkafák, rugdalódzó, rúgó, seprűnyél, sonka, surranó, szartaposó ( ’istállóban dolgozik’), szipka, tányértalp, tapi (< tappancs), taposó, tappancs, topogó, toppancs, tuskó, vádli (< ném. Wade ’lábikra’), venyige, virgács (“vékony, mint a télapó virgácsa”)

furcsa alakú láb

bunkólábú (“kövér, vastag”), csámpa, csámpás, csámpás Rozi, csámpi, csutkalábú (“vékony”), deszkaláb, durung, faláb, fogpiszkáló, girbe-gurba (ikerszó), gólya, gólyaláb/lábú, görbe, görbe lábú, görcsláb, göröngyös meggyfa, gyufa (“hosszú, vékony”), halikralábú, iksz-láb ~ x-lábú, ipszilon--láb ~ Y-láb, kacsás, kacska (nép. ’görbe, elnyomorodott’), kacsláb, kályhacső, karikaláb (tkp. ó-láb), kenyérlábú, két balláb, köcsögben tanult meg járni, lóláb, lóra termett, mindjárt gágog (tkp. lúdtalpas), mindjárt hápog (kacsázva jár), nyakiglábú, nyúlláb, ó-láb (’térdben kifelé görbülő’); olyan, mint a totóban a döntetlen (x-lábú), ortopéd, őzláb, pálcika, peka (táj. “túlságosan vékony”), pipaszár, pipaszárlábú, sparheltlábú (x = iksz--formájú, mint a régi sparhelt, sparherd lába < ném. Sparherd ’takaréktűzhely’), stikes, szartaposó (“igen nagy méretű”), szúnyog, tacskóláb, tatisz (“térde nagyon összeér”), tuskó (“tömzsi, rövid”), Ursula-féle láb (vastag iksz-láb”), virgács (“hosszú, egyenes, vékony)

t é r d: esnivaló, forgó, kacska, kalács, kuglóf, lábgümő, mákoskalács, mézeskalács, mozgató gümő, pogácsa, térdsütemény, térdsüti, vekni

lábfej, talp és formájuk

büdöske II, csámpás (“befelé álló lábfej”), csámpi, csülök, futómű, gágog a talpa, gágogi, gágognak a lúdtalpai, gágogó, gágogós, gágogótalpú, gigágá, hápogi, járogató, kacsa, kacsacsicsa (ikerítés), kacsaláb, kacska, lapát (“széles”), lapu, libaláb/lábas/talpas, lótalp (“lúdtalp”), lúdláb/lábú/patás/talpacska; olyan lúdtalpas, hogy egyszerre kétfelé indul el; pacsker (< ném. táj. Patschker ’gyapjúfonálból kötött lábbeli’), pata, patkó, rucatalp, szartaposó, talpas, tappancs

lányok lába

alsó karosszéria, alváz, alvázszerkezet, bot, bőrös, bűzléc, cérna, cérnaszál, cingár, combika, csalap (? “csálé: össze-vissza áll”), csülök, fantasztikus pipiknek az életszükségletük, fiúk gyönyöre, fiúszemek felhívója, gerlice (“általában vékony”), görbe, husi, HÚÚÚÚÚÚ; HÚÚÚ! Végem van!, jó kis szipkái/virgácsai vannak, karó; kecses, mint az őzgidáé, de nem olyan becses, hanem olyan szőrös; két bot, lábikó, lánypata, léc, loknis, nyeregbe született, pálcika, parizer, pata, patás, pipaszár, piskóta (“méretében, formájában finom”), piszka, piszkafa (“botlékony”), selyemszál, sonka, szexiág, szexléc, szipka, szipkalábú (“vékony”), tartóoszlop, tipegőrúd, tömör gyönyör, tuskó, virgács

 

D) K Ü L S Ő   T U L A J D O N S Á G

1. S z e m é l y

nagyon szép valaki

baba, bombázó, csinibaba; ha jobban kinéz, még ki is esik, de jó fazon; jó bőr/karosszéria, kóser a képe, menő manó, príma donna (szójáték), Szép Ilonka, sztár, tutti, tündér/ke/

nagyon csúnya valaki

bagoly, bájgyönyör (gúny), bánat, bányaló, bányalóhajtó, bányarém, belfegor (tv-filmsorozat címadó főszereplője, köznev.), béna, béna fej, béka, boszorkány, bugi (? bugris), bumburnyák, csúfmadár, csússág (táj.), görény, gyogyós a pofája, hozzád illik, ilyet még rajzolni sem tudok; kábító, kerti törpe; Lemész a bányába, feljön a bányarém, mert azt hiszi, itt a váltás; leprafészek, majompofa, nyomor, nyomott, ordenáré (~ ordináré ’közönséges, faragatlan, durva, illetlen’ < lat. ordinarius ’szabályszerű, rendes, szokásos’ ~ fr. ordinaire ’rendes, közönséges’ ~ ném. ordinär ’szokásos, közönséges, ordenáré’ ~ ol. ordinario ’rendes, szokásos, közönséges, durva’), ótvar, Pacsirta (Kosztolányi-regényhős), prusnya ( rusnya rút), ramaty, rutymos, slampos (~ slampet < ném. schlampig ’rendetlen, hanyag, lompos’), szörny, tapír, varangyosbéka, vasorrú unokája

nagy, magas valaki

antenna, bazi nagy (< bazári ~ baromi), cola, coli, colinger, colos, colstok, cölöp, cölöpkapitány, cula (< ném. táj. Zulle csak lányra), culáp (táj. ’cölöp’ < culák ’karó’ × cölöp), csókolja a holdat, daru, dióverő, dromedár (’egypúpú teve; esetlen, nagy testű ember’ < gör. drom©V, -©doV tkp. ’futó, futva’), égimeszelő, éginyaló, égseprő, emeletes, felhőkarcoló, fogas, gángó (? < nép. gangos ’délceg’), gerenda, góliát (’magas, erős, férfi’ < Góliát ’ótestamentumi óriás, akit Dávid legyőzött’; köznev.), gólya, gólyaláb, “gólya Márton”, gorilla, hosszú metélt, Himalája, hóri ( hórihorgas), hormonzavaros törpe, hosszú puska ( indián szereplőről, köznev.), jegenyefa, kémény, kosarazó, küklopsz (~ ciklopsz ’görög mondabeli félszemű óriás’ < gör. K kloy ’görög mondabeli óriás termetű nép Sziciliában, homlokukon egy kerekded szemmel’; köznev.), lajtorja (nép. ’létra’ < ném. Leiter), lakli (< ném. Lackel ’nagy termetű, esetlen’), langaléta, langalétra ( népetim.), léc, léckari, lécpepi, légpepi, létra, létrahuszár, létralábú, liliomszál, ló, longec, maxi (< lat. maximum ’legnagyobb’), meszelő, meszelőrúd, méteres, nyurka ( nyurga), oszlop, piszka, plafonfestő/kefe/meszelő, pózna, rágógumis ( nyúlik), strucc, szulák (’gyom-, ill. dísznövény’), trampli, Tv-torony, torony, tyúklétra, ülve nyalja a holdat, villámhárító, villanykaró, zsiráf, zsiráfgondozó

kicsi, alacsony valaki

akkora, mint a kutya ülve (közhely), alagsori, anticolos, babszem, bambisüveg (< Bambi, gyermeküdítő márkaneve; köznev.), bolha, bolhapiszok, centi, cseresznyemag, csipetke, csipszar, csíra, csitre, csöcsön csökkent, csöpp, csupatest, csünt, csünti ( táj. megcsünt “nem nőtt tovább”), csünve nőtt (táj. megcsün “megáll a növésben”), dugó, emeletes törpe, földbe nőtt, földhözlapult, földnyaló, földszint/es, fű alatti, gatya, gomba, hámozott giliszta, hangya, hokedli, hormonzavaros, kabala (< héber ’misztikus tan, varázslat; babonás hit vmilyen tárgyban; olyan tárgy, amelynek vki titkos erőt tulajdonít’), kanálnyi, kertitörpe, kettéfürészelt óriás, kocalábú, lépegető mellszobor, makkmarci (“pici mesefigura neve”; köznev.), manó, mazsola, mélynövésű, mikron (’a milliméter ezredrésze’ m < gör. mikràV ’kicsi, rövid, gyenge’), Mikulás, mini (< lat. minimus ’legkisebb’ < parvus felsőfoka), miniatűr (< fr. miniature ’finom munkával készült kis méretű festmény v. műtárgy; vminek kicsinyített másolata; apró, parányi’), mini egér/ember/szuper, mócsing, mütyő (< mütyür, ~ -ke), negatív növésű, nüni ( nünüke), nyomi, nyugdíjas kukac, nyúlfarknyi, padlótörlő, pattanás, pingvin, pigmeus (’közép-afrikai alacsony növésű néptörzs tagja’ < gör. PugmaÙoi ¢ndreV ’mesebeli törpe emberek Indiában v. Etiópiában < gör. pugmaÙoV ’hüvelykujjnyi’), pirkicsó (< pirinyó × kicsi), porbafingó, porba-pergő, poszka, pöcök, pöpöc, pöttömke, pöttömpannó, pöttöm pöpi, seggdugasz, seggdugó, snipszli (? < ném. Schnipsel ’szeletke, darabka, szilánk’), stöpszli (< ném. Stöpsel ’dugó, dugasz’), stupli (< stopli ’dugó, dugasz, bőrszeg cipőn’ ném. < Stoppel), szaros, szotyis (< táj. szotyola), szotyola (< táj. ’napraforgó’), tacskó, taki, takony, talajmenti ember, tengeralattjáró, tökalsó, töki, töklincs, tökmag, tökös, töltött zokni, töpi, töpör ödön (szójáték), törpörödött, töpöte ( töpörtyű), töpörtyű, töppedt, törpe, “törpe Kázmér”, törpe kukac, törpencs, törpe pincsi/szuper, törpike, túl megnőtt csirke, zsebcirkáló, zsebibaba, zseboroszlán, zebpiszok

kövér valaki

Amanda-zsír, behemót tündér, bomba, bucifejű, coca, cseppfolyós, dagadáncs, dagadék, dagály, daganat, dagi, dagusz, debeli (< szln. debel), debella, dézsa, digi-dagi, digi-dagi daganat, dik (< ném. dick), disznó, donna-tonna, Döbri (< Döbrögi), dömdödöm (< Lázár Ervin mesefigurája), “döme”, dömper, dromedár, duci, duci-juci (ikerítés), ducmók, Ducó Jucó (ikerítés), dunci, dunda, dundika, dunsztus üveg, durrancs, élő húsbolt/disznósajt/sonka, galambgertrúd (alliteráció), golyó, gombóc, gombócartúr (köznev.), göbbi, gömbi, gömböc, gőzkocka, gurgula, guruló zsírbüfé/zsírreklám, guruly, hájas-májas, hájbáj/bánya/bébi/bobi/bomba/büfé/csöcsű/dagály/dugó/dzsó/ fejű/hegy/-máj/maláj, hájpacni/parádé/tömb, haspók, hentesbolt, hét hektós boroshordó, hizlalda, hóember, hógolyó, hólyag, hordó, húsbolt/gombóc/gyár, husi-musi (ikerítés), húskombinát, húsos ujjú, húspárna/ torony/tömb, húzza a háját, kenőhájas, kerék, két lábon járó zsírbödön, két lábon járó zsírbüfé, koca, konzervgyár, krává (< szlk. krava ’tehén’), labda, lavina, léggömb, lufi, maci, malacka, mangalica, mócsing, mozgó hájbüfé/hentesüzlet/húsbolt/húskombinát/húskonzervgyár, özvegy tehén, péksütemény, pempő, puffancs, pufi, pufóka, puki, röfi, sertészsír, sonka, sonkás, sovi, szalonnás, szélfogó, tank, tehén, teknő, tonnabébi, tonna madonna; több rajta a háj, mint a báj; töltött zokni, tömör gyönyör, ursula, úthenger, véndő, vitamingolyó/gombóc, víziló, zsírbödön/büfé/pacni/párna/torony, zsömle

sovány valaki

agár, babkaró, bordásfal, bordatár, botsáska, bőregér, celofán, cinege, cérna bütyökkel, cérnahuszár, cérnametéltnek készül, cérnaszál, citerázni lehet a csontjain, csonthuszár, csonti, csontibébi, csontkalóz/karaván/kelepce/kollekció/kolosszus/rakéta, csontvári (? < Csontvári K. T. festő; köznev.), csontváz billi, Csontváz Gizi, csontvázhuszár, csontváz villi, csontzörgő, csörgő, deszka, dögháj, egércsődör, egyszálbélű, élő csontváz; elől deszka, hátul léc; elöl deszka, hátul léc, oldala meg kreszni; etióp, etióp-reklám, faroslemez (< farostlemez), fing, fogpiszka, fűszál, gebe, gercsula, gereblyenyél, gili (< giliszta), gilisztahuszár, Giliszta Samu, ginya, girizd, girnyó, gólya, görcs, görcsike, göthös, greszla (táj.), gyufaszál, hajszál, héring (< ném. Hering ’halfajta’), hernyó, hurkapálcika, kákabelű, kályhacső, karéjos, karó, keszeg, kibelezett gyufaszál, komár (< szlk. komár ’szúnyog’), kórószál, kukac, léc, málnakeverő lábú, mazna; mellét szappanozza, háta habzik; múmia, nádszál, nokedli, nyüzüge, oldal, pálcika, pille, piszkafa, rezegnek a csontjai, ropi, soviniszta ( sovány, szóferdítés), söprűnyél, szálkás, szalma, szúnyog, szúnyogkirály, tápos, TBC-reklám, tyúkbél; vékony, mint a cérnaszál; zenekar (), zörögnek a csontjai

erős valaki

Arnold Schwarzenegger, badis, bicós, bikás, bivaly, bombi, bölény, buldózer (< ang. bulldozer US ’erőszakosan megfélemlítő egyén; útgyalu’), budis (< ang. body-s), deltás, dömper (< ang. dumper ’billenő, önkiürítő szállítókocsi’), gorilla (civilruhás testőrök gúnyneve), izomhegy/kolosszus/pacsirta, kojak-gyerek (< Kojak, amerikai krimikben nyomozó), kondis (< kondíció < lat. conditio ’feltétel, erőnlét, állás’), kottagép, kottás, kölyökgólya, még anyelvével is badizik, melák, muszlis (), muszklis, S-modell (), “svarci” ( Schwarzenegger, köznev.), szkettyós, tilalomfa, tulok

gyenge valaki

béna, benga ~ bénga ( táj. bengás ’beteges’), cérnavitéz, “csupa erő, csupa izom” ( reklámszöveg visszájára fordítva), egérke, fika, fing, fosos, gezemice (táj. ? < gizgaz ’száraz növényi hulladék; kotyvalék; silány, csenevész’), gönye ( “gebe”), güzü; gyenge, mint a hónapos liba; gyér, gyökér (“alapszint alatti”), gyökmatyi, gyöpi (), gyöpös (“mint az öregek”), harmata, izompacsirta (gúny), kákabélű; kevés, mint mackósajtban a brummogás (közhely); kisnyuszi, lepkefing, liba/lószar, nudli, nyámnyila, nyamvadék, nyanyvadt, nyápic, nyeszi, nyivászta, nyomi, nyúlgerinc, nyuszi, pacsirta, papírkatona, paprikajancsi, pehelyke, penge, preszlák (< táj. “reszelék; kicsi, apró’), pite (“olyan omlós, mint a sütemény” < szh. pita ’sült tésztaféle’), puding (< ang. pudding ’felfújt; kevert, fölvert laza tésztából főzött könnyű étel’), Samu, szaroska, szivacs, szivacsizomzatú, szúnyog, szúnyogcsődör, tápos, tejföl, vakarcs, zgege, zsér ( gyér, franciásan)

gazdag valaki

“aki megteheti”, aranybánya; az aranyere is platinából van; bankár, báró, bukszás, bukszaszájú, burzsu (), burzsuj (szb.-hv. buržuj ~ or. буржуа ’burzsoa’ < fr. bourgeois ’tőkés, kizsákmányoló; városi polgár), a foga is arany, cigánybáró, dagadt zsebű, dollárpapa, fehérkezű, geppás, güzdák ( m. cig. gizdavo ’büszke’), kapitalista, kincstár, kulák (< or. ула ), lord (< ang. lord ’úr, mágnás, földesúr ~ öröklődő főnemesi v. magas hivatallal járó cím’), lóvés (< argó lóvé ~ ’pénz’ < cig. l#ve ’pénz’ < szanszkrit loha, lohavara), manis ~ mánis (< ang. money ’pénz’), manizó (), megszaladt, menő, milliomos; Olyan gazdag, hogy ezresekkel törli a seggét; pénzbe’ úszkál, pénzeszsák, siskás (? < argó suska ’pénz’), stekszes (< argó steksz ’pénz’ ? < stehó ’ua.’), suskás ( suska), szajrés (< argó szajré ’árú, lopott v. csempészett holmi’ < héber-jiddis szchajre ~ szechajróh ’árú, portéka’), szuperdús, talléros (< ném. Taler ’tallér, a 16-19. sz.-ban használatos pénzfajta’), tele van lovéval, vastag (“sok a pénze”), vastagbőrű, zsebes, zsetonos (< argó zseton ’pénz’ < fr. jeton ’pénzhelyettesítő játékpénz’), zsíros, zsírosnyakú/paraszt, zsozsós (< argó zsózsó ’pénz’), zsugabubu (< “a Mert különben dühbe jövünk c. film nyertesei a pókeren”; < argó zsuga ’kártya’; ifj. szleng ’pénz’ ? < rom. juca ’játék’)

kevésbé tehetős valaki

béna, csóri-móri (ikerítés), csóró, defektes (< szln. defekten ’fogyatékos’ < ném. defekt ’hiányos, hibás, sérült’ < deficio 3, defectus ’kimerül, elgyengül’), két ballábas, leégett, nagyon “állampolgár”, polgárábia, ruhát a bizományiból vesz ( bizományi áruház), szegényparaszt

szegény, nyomorgó valaki

anyagilag bugyi ( agyilag bugyi ’buta, nincs esze’ analógiájára), anyagilag zokni, az aranyere is rézből van (közhely), csóré, csóringer (németes), csóró, csöre (? Csöre, közn.), egér, görcsös, kódis (táj.), lyukas zsebű, proletár (’kizsákmányolt bérmunkás, éhenkórász ’ < lat. proletarius ’a régi Róma legszegényebb rétege; közönséges’), sóher (’pénztelen, kevés pénzű, fukar’ < jidd. sócher, sóchajr ’fekete, leégett; pénztelen, szegény’), templom egere, templomi rágcsáló, tök csóró, zsellér

zajos valaki: bömbi, csicsergő, dumabetyár/vezér, eladja a sulit, feltűnési viszketegsége van, francos, Hifitorony II., nagypofájú, pofás, ricsaj, ricsajos, zsinatos

süket: ágyú, banga (< nép. ’bamba’), betömött fülű, botfülű, dugófülű, füldugaszos, hályogfülű, hibás a hallókészüléke, kuka, mezőgazdasági halláskárosult, nagyágyú, nem hall a bal szemére, nem hall a fülétől, nem lát a füle, paprikás, próni holló (< szólás: süket, mint a próni holló), rézágyú, rossz a radar, sántafülű, sükebóka, süki-büki (ikerítés), vakfülű

vak valaki: bá-buci-bá!, bandzson (rom. cig. ? bandzsa), botos, csőlátó, dioptriás (’az optikai lencsék fénytörő erejének egysége’ < gör. dioptÀr ’kémlelő, hírhozó’ < diopte w ’kémlel, pontosan megfigyel’), eldugta a szemeit, fehérhusángos, kőszemű, letapogató, nézi a sötét eget, pápaszem, rossz a kamera, szemetlen dzsó, szemtelen (suta szój.), vakbandzsa (“szembogarai elfordultak”), vakcsa, vaklégy, vaksi, vakond

sánta valaki: bice, bice-bóca, bicegőci, billencs, botlábú, egyik lábáról lefejtettek tíz centit, “egylábú”, falábú, gacsos (“görcsös lábú”), karólábú, mankó, sánta kutya/róka

béna, nyomorék valaki: Bénci, kacskalábú (“nyomorék”; nép. ’görbe, elnyomorodott kéz’ < kacs), nyomi, nyomorgó béka, muppet (< ang. a Muppet-show c. angol tévé-nyelvleckesorozat bábfigurái; 1989), tolókocsis

beszédhibás valaki: akadályozza a beszédben a protkója, bandzsít a dumája, Bányász Rezső ( akkori kormányszóvívő), break, daccsoló ( raccsoló), dadadadagós, dadis, dadogi, ficamos, gagyogós, hebri (? < hebegő), kuka, logó (< logopédiás) maki-majom (< Madagaszkáron honos majomfajta; szójáték: “makogó”), makogó, néma belga (< m. cig. belga ’selyp’), pöfe (), pöfe-pofa (< pösze, ikerítés), pöse ( pösze), pöte, pötye, sántanyelvű, selypegő, szejp, szelypít, szövegnyegtetős

2. T á r g y, d o l o g

új, modern: Amerika, bados (< tkp. badis < ang. body ’test’; “mert jól néz ki”), bulis (< argó buli ’kedvező vállalkozás, üzlet, szórakozás, bál, muri’), dzsana (? < cig. džana, ’tud, ismer’), dzsessz (< ang. jazz ’zenei stílus, USA-beli négerek kezdeményezésére 1900-tól’), extra (’rendkívüli, elsőrendű minőség; vmin kívüli’ < lat. extra ’kint, kívül; vmin kívül, túl’), franyó, kacsi, kafa, klassz (’nagyszerű, pompás, kitűnő’ ? < lat. classis ’osztály > jó minőség’ ~ ? < classicus ’remek, értékes’), kóser (< héber kóser ’tiszta, egyenes, helyes, megengedett, szép, jó, elsőrangú’), Mária Terezia-korabeli (gúny), maszek, menő, módi, new (< ang. ’új’), noviúj (< or. новый ’új’), olasz (“jó”), profi (< professzionista ’vmely szakma hivatásos művelője’ < lat. professio ’bejelentés, nyilvános bevallás; foglalkozás vmivel’), sanel (Chanel divatcég magyarosított neve), szuper, tök, tök jó, vadi új ( vadonat új), vagány, vattaúj (szój.), zsuga

régi valami: avas, béna, csoti (< csotrogány), csotrogány, dudva, krehács, még az őskorból való, Noé-korabeli, ócskás, ódi ( ósdi), ómódi, ószer, ótvar, öreganyámbeli, őskori, ramaty, recska (“vacak, használhatatlan”), tragacs, trocska

nagyon ócska valami: állati ramaty, avas, béna, bóvli (< héber-jidd. bóvli ~ bóvel ’rossz, használhatatlan, selejtes, silány, keveset érő áru; tömegcikk’), csekmet (táj. “értéktelen limlom”), kiszuperált, rozsdagép, tök béna, tré (< argó ’rossz, sivár, gyenge’ < héber-jidd. tréfe, tréfli, teréfóh ’szétszaggatott’; ’étel, melyet tilos megenni’)

vastag valami: bálnabőr, bunkó, durung, hurka

vékony valami: cérna, cérnametélt/szál, fing, geszlett (táj.), girnyó, hurkapálcika, kóró, papírusz, pálcika

kényelmes valami: álomvilág, baró, dögös, frankó, keleti kényelem (közhely), királyi, klassz, luxus, okés, szuper, tök jó

kényelmetlen valami: fartipró (m. cig.), seggtörő, szögesdeszka

3. S z e m é l y, d o l o g

nagyon szép: baró (), baromi jó, bomba, cuki, csecse, csicsa, csini, csodi szép, csúcs, csudi, csudis, dög jó, dzsanás, első osztályú, ennivaló, észbontó, fain (), fajin (nép. < ném. fein ’finom, nagyszerű’ < fr. fin ’finom’), fájintos (táj.), frankó, franyó, gyöncsi (? < gyönyörű × csinos), haláli, irtó klassz, isteni, klafa, klanyó, klassz, kóser, kurva szép, marha klassz, maszek, menő, NB. I-es; nem semmi, itt kezdődik a dolog; oltári szép, penge, spéci (< argó ’jó, remek, különleges’ < ném. Spezi ’alak, pofa, ember; belső barát’), szexi, szuper, szupi, tiszta vadi, 10 pont, tök jó/klassz, tökcsi, tök szép/szuper/zsuga, very fine (< ang. ’nagyon finom, szép, jó, apró, tiszta’), világi

nagyon csúnya valaki, valami: borzadály, csicsás (gúny), dzsungi, farcse u rutö (r. cig. < rom. faţa urită), gredzsa (táj.), lepra, lócitrom, ocsmatag, ocsmi, ( ocsmány), paraszti ronda, randa (táj.), rasnya (szóferdítés ~ randa × rusnya), rém, ritkaszép (gúny), rusenyka (oroszos), rusnya, rúti ( rút), trutymó, világháború

nagyon jó valaki, valami : állati jó, ász, badi, baresz, bari, baró, baromi/bazi jó, bomba, bomba jó, buli, bulis, cuces, cuki, cuki príma, csocsi, csúcs, csudi, döglesztő, dögös, dzsessz, dzsonisztár (< ang. Johnny star), édi ( édes), első osztályú, eszméletlen jó, extra, extra bomba, fain (< ném. fein ’finom’), fantasztikus, fenomén (’ritka, tüneményes jelenség; tünemény, tehetség’ < gör. jainàmenon ’a nyilvánvaló, a világos, a szemmel látható’), frankó (< argó ’remek, pompás, igazi, valódi’ < ném. ? frank ’szabad’ ~ ol. franco ’szabad, őszinte, nyíltszívű, egyenes lelkű’), franyesz, franyó, haláli, hulla jó, irtó/isteni jó, isteni, jottó, kafa, kafi, kaficsek, kanyó, kassa, király (“a győri belvárosból ered; átvette a szuper stb. szerepét”), kircsi, kiru ( király), klafa (< argó ’szép, kiváló’), klanyó, klassz, kóser, köfa (? < kafa, szóferd. ~ ? adófajta röv.: zségfejlesztési alap), kurva jó, marha jó/klassz/szuper, maszek, menő, menő manó, módi, műszer, nagyon olasz, NB. I-es, nett, oké, okés, oltári, oltári jó, osztályon felüli, őrjítő, őrült jó, penge, piszok jó, pompi, príma, profi, rohadt badi, spéci (? < speciális), sütis, szuper, szuper extra, szuper-hiper, szupi, szuppi, tete, töfi, tök buli, tök csocsi/csúcs/docó, töki, tök jó/király, töksi, tök szuper/vagány/zsuga, tuning (< ang. ’hangolás’), tuti (< argó ’biztos’), tuti-frutti (< ol. tuttifrutti ’apróra vágott nyers befőtt v. cukrozott vegyes gyümölcs; cukorfajta neve’), tutti penge, újhullámos, vadi, vagány, very good, zsenánd ~ zserárd (? < Gérard Philipe fr. filmszínész, 1922-60), zseniális

nagyon rossz valaki, valami: állati, alma, bunkó, fúj!, hányás, lepra, nulla, ócska rongy, okádék, pacsékó ( pocsék), rom, töki, trágya, tré

éppen elfogadható valaki, valami: csak kak (kevert nyelvű ikerítés < horv. kak ’mint, úgy’), egye kukac!, elmegy még a halpiacon, elmegy szódával, elslattyog, éppen munka, falura elmegy, jó a tanyára, jócska, oké, pont patent ( ’szabadalomlevél’ < lat. patens, -ntis ’nyitott, szabad, világos’), tök nulla

ízléses valaki, valami: cuki, frankó, guszta, guszta-puszta, guszti, jópofa, menő, pofás, skafa, stramm, szuper, tök guszta/jó, zsuga

ízléstelen valaki, valami: bunkó, csicsa, csicsás (“túldíszített”), csiricsáré (nép.), disznó, giccses, guszti ( gusztustalan), gvandál, holtgörény, ízlésficama van, ízlésficamos, mócsing, olasz, prusnya, rondella, rusnya, szar, szemétláda-utód

tiszta valaki, valami: babapopsi, bacimentes, csisztitty (< horv. čistiti ’tisztít’ ~ or. чистый ’tiszta’), gyöngy, hófehérke, hipós, mániákus (“mindig tisztítani akar”), “a Nap hasraesik rajta”, patyi, patyolat/os/, piszokszűz, tükörselyem

piszkos valaki, valami: AIDS-es, bacis, cigány, dzsuvás (< argó ’tetves’ < cig. džuv ’tetű’, džuvalo ’tetves’), ganyés (táj.), koszbánya/fészek, kulás (? < nép. kula ’ürülék’ ? < ol. culo ’ülep, fenék ~ sp. culo ’fenék, végbélnyílás, segg’), leprás, milikosz (< r. cig.), mocsoládés, pockos, pudvás, retek ( retkes), retyós, retyvás, rittyós (< rittyó ’ürülék’), rondás ( ronda), rühes, smucis (< ném. schmutzig ’piszkos, sáros’), szutyis (< szutykos), tetűfészek, tetves, topis, tök kosz, trágyadomb, trutyis

illatos, jó illatú valaki, valami: Claudia-doboz ~ klaudiadoboz, illatfelhő, illatfelhőben pancsol, Impulse (dezodor márkaneve), jó szagú Mari néni, két lábon járó drogéria, kölni reklám, расная Мос ва, magára borította a drogériát, mozgó illatszerbolt, nagy pipics szagú, nett (< ném. ’kedves, szíves, csinos, tiszta’), orrcsikorgató, pacsuli (< ang.-bengáli ’illatszer; illóolaj; olcsó, émelyítő illatszer’), pacsulis, parfűmök szálldogálnak, puccos (< ném. Putz ’cicoma, dísz, cifrálkodás’), puder (< fr. poudre ’arcpor, hintőpor’), puderes, szarszagú, Tök Amerika

bűzös, bűzlik valaki, valami: “Barátság I. Olajvezeték”, budiszagú, büdi, büdöske, bűzbarlang/bomba, bűzbomba robbant, bűzgörény/kazán/láda, Bűz Manó, Bűzös Borz (állatfilmszereplő), csigánypurdé, “dezodor 87”, dögszag/ú/, egy kilót “öntött” magára, elszellentette a bűzbombát, fingos, ganészag, görény, görénycsapda/spré, kolerás, kukalakó, kukás, légköre van, Nina Ricci (“híres parfűmöket kreál”), pacsuli, patkány, pöcegödör szagú, pudvás, rohadt budi, szagis, szaros, szelel, szennycsatorna, szeszkazán, trágyadomb

 

E) B E L S Ő   T U L A J D O N S Á G

1. okos, van esze; jó tanuló

Agy, agytröszt, ász (“a kártyában is az a legerősebb”), bagoly, Bubó, buzgómócsing, cellába zárt agykínzó, élő kompjúter, emeninis (), eminens, ész, észkombájn, észkombi/láda, A fej, fej, fineszes, fundás (táj. “fondorlatos”), genij (< szln. ’zseni’), gógyis, güzüke, jó fej/koponya, kalendárium, keni/vágja a témát, két lábon járó lexikon, kis dizőz (fr. diseuse ’szórakozóhelyek énekesnője; gúny), kislexikon, koponya, levéltár, mázlis, menő, menő fej, mindent tudó bagoly, nagy agy, okos Domonkos (rímjáték), okostóni, ötöske, pedál, pengeeszű/fejű, prof., professzor, profi, puncsos; Sokat tudsz, mint a strucc (rigmus); stréber, szuper, tök okos, tömött fej, tudorka, vág az agya, virtrinbébi, zseni

nehezen ért meg valamit

agyfékes, agyilag lyukas zokni, akad az agya, balfácán, bénázik, bugyiagyú, csigamenetben gondolkodik, dili, dilikokárda, dilis, dinka, elefánt, fafej, golyós, gyagya, gyifó, gyogyós, kápó ( “káposztafejű”), kis elefánt, köcsög, kuka, lassan esik le a tantusz, lassan forognak a kerekei, lökött; nagyágyú, csak elsül (gúny), nehezen kopiroz, nem esik le neki, ökör, pállotfejű, ritka értelmes (gúny), segg, seggfej, szövődményes, tapló, tökfej, tököl, venyigejani, vízfejű, zanzis (“összezsugorított fejű, kevés eszű”)

buta, nincs esze; rossz tanuló

AGYILAG BOKAZOKNI/bugyi/buggyant/gyurma/nyugdíjba vonult/töltött zokni/zokni (< rádiókabaréból: tpk. ’üres’), agysérve van, analfusz; annyi az esze, hogy csípi a szemét; bakelit, baksi, begolyózott, béna, béna béla, betonfej, biliárdgolyó, boci, bőgőmajom, böske, buggyant, bumburnyák, bunkó paraszt, buta liba, büküte, bülü (táj.), citromkergető, dedós, dilibil, dilihoppos, dilikokárda, dilis, dinka, dinnye, dr. Bubó Bubó; esze, mint a tenger, tenger meg egy csepp se; fafej, fika, fikusz, függönyös, gugyi, gyagyás, gyagyulka, gyógyós, hátrafelé forog a kereke, 70 %-os iskolaundora van, hiányzik az észkereke, hólyaghúzó, homály, hüllő (< hülye, eufem.), intellektuális paraszt (“bunkó”), két pár rendőrcsizma, ketyós, köcsög, ködös eszű, krumpli, kuka, lidérces, lökött, lúgagyú, lukasfejű, lyukfej, mester (gúny), mihók ( mesehős, köznev.); mikor az észt osztogatták, az utolsó helyen állt (közhely); mosogatólé van a fejében, muppet (< ang. a Muppet-show angol nyelvleckesorozat bábfigurái), múzeumkincs (“párját ritkítja; múzeumban kellene mutogatni”), nem százas (tkp. nem száz százalékos, nem beszámítható), nemtudomka (< meseregény főhőse, köznev.), népművészeti cserépedény (tkp. köcsög), nincs bevétel, nyomott; olyan, mint a lépcsőház, sötét és ütődött (közhely); pállottfejű, papucs, paraszt, prof (gúny), protekcióval sem veszik föl a diliházba, replay (< ang. ’újrajátszás’, “osztályt kell ismételnie”), seggfej, sötét, stikkes, szabadságra ment az esze, szálkás paraszt, takaréklángelme (gúnyos szójáték), tető, teve, tinó, tökagyú/fejű, tűte, üresen kong, venyigejani, vízagyú/fejű, zokni

hülye

abnormális, agyilag bokazokni/bugyi/gatya/koszos zokni/zokni, ágyú, állatkert, bedugult, begyós, béna, Béna Béla, blőd, buggyant, buggyantfejű, defi, dilibogyó, dilikokárda, dilinós, dilis, dinka, Doberdó, fafej, fajankó, fejre ejtették, félküllő, gógyé nuku, görény, gyagya, gyagyás, gyógykúrás/pedál, gyogyós, gyökér (“alapszint alatti”), hátrafelé forog a kereke, a hülyeség egyenes vonalban terjed, idegzsába, idióta, kerékhiányos, koki, köcsög, kuka, löket, lükkent agyú, lyukas egyéniség, majom, nem forog az észkerék, nyomott, nyúlagyú, ortopéd, paraszt, paréj (’mindenféle gyom’), seggfej, segglik, stikkes, szellemileg zokni, tápos, tökagyú, tök kutyus, trotty-agyú, ütődött, vállon felül rokkant, zsibbant

szorgalmas

anyuka kedvence, buzgómócsing, eminens, értelmiség, fleiszig (< ném. fleißig), güzü, güzüke, hajtós, hangyász, hangyuci, hülye, kis dizőz, könnyűbúvár, könyvbuzi, lóti-futi, magolás, méhecske, minden lében két kanál, nyálas, nyali Tóni, nyalógép, paraszt, pedál, pedálgép, pedálos, pedáns, pumpa, puncs, puncsos, seggelős, stréber, sulibuzi, tanár kedvence, teszi magát

lusta

baronesz, csiga, dög, eltehénedett, ERIKA ( “lusta” írógép márkaneve), flegma, gyalogbéka, herótos, hólyag, hozzá/d/ képest a lajhár egy kapkodó idegbolond, lajhárka, lufta (szóferd.), lump, lustaság fél egészség ( közm. elferdítése), lusti-busti (ikerítés), lustica, lustig (szójáték homonimával: ném. lustig ’vidám’), macó, mai fiatal, megalszik a szájában a tej (szólás), a mi emberünk, mormota, “nem bűn a lustaság”; olyan, mint a hátramenet; penészszedő, pihent fej, Pumukli (rajzfilm hőse), sivatagi hernyó, summás tetű, szuszika, tahó, tehén, tetű, teve, thethű (szójáték: a h lassítja a kiejtést), tohonya berci, trehonya, tuszi-muszi

ügyes: aranykezű, ász, érti a csíziót, favorit, flajszan (< szln. táj. flajsan < ném. fleißig ’szorgalmas’), katasztrófa (“ritka az ügyes ember”), meistró, nem béna, ügyi, zseni

ügyetlen: almás, balek, balfácán, balfék (eufem.), béna, “béna Alfonz”, béna Béla, bendzsa (< göcseji táj. “banga”), béni, bénuka ( béna), botkezű, böte, bunkó, dili, egér, fakezű/lábú, gügye, hikomat, kétbalkezes/lábas, kétbalos, köcsög, kuka, lyukasfazék, lyukaskezű, majom, “Malvin”, mamlaszovics (szlávos szójáték), nyomi, ortopéd, összeálló két kacsó, pancser, sete (tkp. balkezes), suta, szappanoskezű (“minden kicsúszik a kezéből”), tapír, tök, ürestenyerű, venyigejani

tekintélye van valakinek: center, digó menő, fej, fejes, főnök, jól helyezkedik, kiskirály, a kis nyalis, menő, menő fej, nagykutya/menő, ő a fej/az ész, rex (< lat. ’király’), szenátor, tekis, vagány

szürke, jelentéktelen egyén: agyilag zokni, alsóbbrendű, átlátszó, bunkó, egérke, egy nagy nulla (közh.), fárasztó, háttérzaj, hidrogén, homály, kis dugó, kis lepusztult/piszokpont/piti, kuka, levegő, nulla, paraszt, patkány, pitiáner, seggdugasz, senkiházi, sivatag, szürke egér/köd/veréb, tetű, topis, uncsi, veréb

ötletei vannak, eredetiek: csúcs, dumás, észbánya/bomba/kombájn, fantáziás, fej, hamar kapcsol, jó fej, megvillant az isteni szikra (gúny), nem megy észért a szomszédba, ötletláda/zsák, poéndús, pluszész, vagány, vannak kitalációi, zseni

utánoz másokat: almás, bazári majmóca, bohóc, druge kopira ( szln. táj.), dzsudi (< Judy majomról a Daktari filmsorozatból; köznev.), kontra ( “a zenéből: rákontráz, ismétel”), kopíroz, lekoppint, magnó, majmol, majom, majomkodik, majompofa, papagáj, ragad rá a hülyeség, tükör, tükröz, visszhang

2. érdeklődő, kíváncsi: csacsi, fáncsi, kíváncsi csacsi, kíváncsi fáncsi (< mesejáték, rajzfilm kíváncsi kis elefántja; köznev.), kíváncsi kacsa, kukac, Kukucs Dönci, kukucskarcsi (alliteráció), kulcslyuk, lébenkanál, lokátor, radaroz, szúrja az oldalát

közömbös: állóvíz, almás a téma, fád, fapofa, langyos, láp, mindegyke, nulla, ö-zős, sótlan, szürkebogyó, uncsi, tuskó

rendes, gondos: anya kedvence, apoláris (< gör.-lat. polaris ’sarki, szélsőséges, végletes’ > apoláris ’amiben nincsenek poláris csoportok’ fiz. < lat. polus ’a földtengely sarkpontja’ < gör. pàloV ’forgótengely; földtengely, ennek végpontjai’), aranbogár, csepel (< kerékpármárka: Csepel; tkp. “hajt, hajtós”), marha rendi, mintapéldány, pedálos, példaminta, preckó ( precíz), príma csávó, rendicsek, stréber, szobakutya

rendetlen, hanyag, felelőtlen: flegma, kupis, lezser, link, slampec, slampos (< ném. schlampig), szemétláda, trecsi ( trehány), tretyke

engedékeny: bárányka, kenhető, málé, megdumálható, nyúlszívű, szivacsfej, vajaskenyér

önfejű: betonfej, Csak én!, dugó, énfejű, fafej, gyöpösagyú, hülye, köcsög, makcsa ( makacs), a saját orra után megy; Süsü, a sárkány; tökfej

gyors: ciklon, felhúzza a nyúlcipőt, gepárd, gyalogkakukk, gyorsaságom betegségem, kengyelfutó gyalogkakukk ( rajzfilm mindig siető szereplője; köznev.), menő-manó (ikerítés), nyúltalpú, polkabolha (rímjáték), rakéta, sprinter, szélvészkisasszony, torpedó, villám

lassú, kényelmes: anyatetű, béna, böte, csiga, csigus, giliszta, időmilliomos, lajhár, lekvár, lezser, maci, megalszik a tej a szájában, menet közben meg lehet operálni; olyan, mint egy nyugdíjas pók; reflexe, mint a döglött lóé; reumás csiga, slattyogós, szupercsiga, tetű; úgy vonszolja magát, mint a lift

önzetlen, jószívű, segítőkész: adi Bandi (szójáték, Ady aláírásából kölcsönözve), aranyszívű, fajtiszta korcs, jó szellem, pirosszívű, rendi, tök rendes, tündér, vöröskereszt

jó nagyon: cuki fej; ez aztán az angol ipse!, kisangyal, kutyuska, lehet bírni az agyát, nagyon vagány, mimóza lélek, stramm, vaj

rossz nagyon: angyalka (gúny), belebújt az ördög, béna, Béna Bella, görény, hétördög, jó fej a lófej, Lucifer, mocsodék ( mocsok), ördögfajzat/fióka, pumukli (< tv-sorozat rosszcsont szereplője, köznev.), rosszcsont, széltoló, tuskó, vizsla

bőkezű: adizó, bank; fizet, mint a katonatiszt (közhely); gáláns, nábob, odaadná a bőrét másnak (táj.); pénzpali, radodaren (< szln.), szórja a zsetont, “van miből”; pénz van dögivel: tyúk eszi az apraját, fene meg a nagyját (népi rigmus), vastag, zsozsós

írigy, fukar: árendás, burzsuj, csóró, egoista, fogához veri a garast (szólás), frusel, garasos, görcs, kuradék (? kurva × rohadék), megeszi a maga szarát, mirigy, pulyka (“régi hiedelem”), skót, smucig, snassz (< ném. Gschnas ’értéktelen holmi’; jidd. ’garasoskodó, szegény’), sóher, spóroló kukac, zsidó, zsugori uram ( Csokonai-vers), zsugorka

zárkózott, befelé forduló: csiga, depressziós, füge (“olyan egyedüli, mint a füge a fán”), kuka, kulcsra van zárva, lakat, pöndike, puffancs (“zsemlefajta”), remete, süni, szerzetes

közlékeny, kifelé forduló: dumás, hami-duma, lecsi-fecsi (ikerítés), lecsefocsi, licsilocsi, nagypofájú, néprádió, pletykafészek, szófosógép, szózsák

hízelgő, stréber: bicaj, buzgómócsing, cicus, dörgi ( dörgölőzik), hizi-bizi (ikerítés), italpnyaló (szójáték), macska, mazlista, nyalakodó, nyálas, nyali pali ~ nyalipali (ikerítés), nyalógép, nyalóka, pedál, pedálgép, piros bicikli, piros biciklis, pitiző, puncsos, seggnyaló, spicli, strébiző, talpnyaló, vörösbibiklis

besúgó: árulkodó júdás, beköp, benyali Juli, hekus, júdás, kilincspucoló, köpcis ( köp), köpőcsésze, Mata Hari (< Margarete Zelle holland táncosnő, az I. világháborúban német kémnő. A franciák kivégezték. Állítólag ártatlan volt.), nyálas, nyali-Pali (ikerítés), pedálózó, piros bugyis, seggnyaló, spicli, spion, stréber, szódás (szójáték ikerítéssel: Judás-szódás), tégla, ugatós, zsernyák

ravasz: az agy, csavaros kobakú, dörzsölt, rafinált, ravaszdi róka (< meseregény szereplője; köznev.), ravasz róka, róka, rókapofa, rókica ~ Rók Ica (szójáték), síkos agyú, Szmöre (< a gonosz róka Selma Lagerlöf Nils Holgersson csodálatos utazása c. regényében. Népszerű rajzfilmsorozat is készült belőle), vörös (ti. róka), VUK

becsületes: korrekt, lelkis, naiv ember, rendes ürge, rendicsek, stréber

szélhámos: bandita, csirkefogó, hamiskártyás, hi-pi, karrieres, köpönyegforgató, link, svihák, széltoló a huzatgyárban, vagány

bátor: ami a szívén, az a száján; merész tengerész (rímjáték), nem majrézik, Rambo II. (film címadó főszereplőjéről), vagány

félénk, gyáva: befosi, gyáva cápa/kukac/nyúl, kiverte a szarszeplő, kukac, majrés, még a póktól is fél, musz-musz, nyúl Béla (“film alapján”), nyuszika, piti alak

türelmes: birka, hangyaevő, koala (“mackó, amelyik álmos és lassú”), kötélből vannak az idegei; olyan, mint a birka; sok időbe telik kiakasztani, tablettás, toleráns

türelmetlen, hirtelen haragú: agresszív, begurul, bepöccenős, boszi, búgócsiga, cérnából vannak az idegei (“hamar elszakadnak”), dagad a feje a méregtől, dilibogyós, dilis, dilizacskó, durranógáz, felkapja az agyvizet, felmegy a pumpa, felszívja a vizet, flúgos, fölforr az agyvize, fölfújta magát, gázláng, gejzires; Gyújtsunk alá, hátha robban!, hamar bepöccen, hamar felkapja a vizet/felmegy a pumpa, harapós, higany, hisztis, hörcsög, hörcsögpofa, idegsokkos, időzített bomba, kis hőmérsékleten olvad, könnyen begurul/a plafon van, könnyen lángra gyúl, méregzsák, nebáncsvirág, oil, paprika, pipa, pukkancs, pulyka, pulykakakas, robbanásveszély, robbanócukor, rumos hordó, tájfun, tök ideg, vadmacska, vipera, zivatar

nyugodt: birka, csigavér, galamb, hidegvérű, higany, lassúvíz, nem kapja fel a cukrot, nyugis, teknős

ideges: agybajos, agyilag korcsolya, almás, belenyúlt a 220-ba (ti. áramba), be van gurulva, bolhás, bolond, borsos, cérnaideg, depressziós, dilibogyó/dugó/hoppos/kokárda, dilinós, dilis, drukkos, felforrt az agyvize, felhúzta magát, felkapja a vizet/az iszapot, felkapta a cukrot/a vizet, felmegy a hőmérője, felment a pumpa, felment az emeletre, fel van húzva, fenn van a plafonon, feszültség, forr az agya, golyós, gyakran rájön az ötperc (közhely), gyogyó break (“bután ide-oda kapkod, mintha breakelne”, cig.), gyógyped, hamar robban, hangyás, hangyász, hepajos, hepciás, hopp-hopp dilis, hoppos, huzatos fejű, hülye, ideg, idegbéka, ideges a tizedes (rímjáték), idegsokkos/zsoké, kettyós, körömrágó, meg van huzatva, méregzsák, merevgörcs, 400-on van a cukra, paprikás, pattonó üveggömb, pipa, a plafonon van, pukkancs, pulyka, rángatja az ideg, rájött az ötperc, raplis, ráplis, Rét utca kettő (Pécsett itt található az ideg- és elmeklinika), robbani tudna, rohamos, sokkos, sajtkukac, szalmaláng, tök ideg, veszi a lapot, zabigyerek, zabos, zűrös fej, zsába

szerény: alamuszi nyuszi, álszentke, csendeske, ibolya, kis aranyos, kismellű, köcsög, kuka, kukac, nyuszi, sima gyerek, szende bárány

öntelt, büszke, hiú: beképzelt kis pulyka, beképzelt majom, felfuvalkodott hólyag, hiúz (szójáték), játssza az agyát, majom, nagyképű majom, nagymellű, nagypofájú, öntelt majom, rázza a rongyot, teszi a fejét, túl vastag bőr van a pofáján, vagány

nagyzoló, nagyhangú, fölényes: affekta, affektáló majom; azt hiszi, ő a walesi herceg; azt hiszi, ő fújja a passzátszelet; centrum, dumaláda, dumamagot evett, felhőn ül, fenn hordja a tantuszt, flegma, hantázó, Háry János 2, hazug-gyuszi, hólyag, jampi, Jankónak érzi magát, játssza a fejét, kis majom, létrán áll, macska, megjátssza a dióját, menő, Mr Agy ~ Mrs Agy; nagyképű az egy fogára – azt is a tombolán nyerte; nagymellényű/pofájú, pancser, pofázós, rázza a rongyot, rizsa sült hússal, smafu, stikkes, teszi a bogyóját, tökfej, vagány, zöldséges

siránkozó, panaszkodó (átvitt ért.): ájtatos manó, gyászhuszár, hegedű, kényeske, köpőcsésze, mimóza, nebáncsvirág, nyafizó, nyálas, nyalizó, nyávogó, nyekegő, nyekergő, nyervákoló, nyikorgó, nyivákol, nyöszörgő, nyűgös, órabérbe nyávog, panaszkönyv/láda/muki/vödör, rinyáló, sajnáltatja a kobakját, sápogós, sipákol, tuzsibaba, vészmadár, vinnyogós

sírásra hajlamos, sírós (konkrét): anyámasszony katonája, árvaházi dömötör (cig.), bőgőmajom/masina, bömbölő “DOLLY ROLL”, Dinka, egéritató, egérke, hisztis, Inciri-Finciri, könnyfelelős, lányos, mindig 8 zsebkendője van, nyifi-nyafi, síró masina, síró-picsogó

komoly: dinka, diplenta (< diplomata, szóferd.), eminens, fafejű, fakabát/pofa, felvette a pléhpofáját; ha megölnék, se nevetne; merev, morci, szobor, vakbélgyulladás (< régi közhely: komoly, mint a ...), véres (< “véresen komoly” – horrorfilmekből)

bolond, “nem normális!”: abnorma, agyilag bugyi; agyilag bugyi, bugyilag meg agyi; agyilag lyukas zokni, ágyú, begolyózott, beütése van, bugygyant, bunkó, debil, defektes, degi ( degenerált), dilibogyó/hopp, dilis, dingó, dinka, döglött hintaló, flúgos, golyós, gyagya az agya, gyogyós, hatelemis, hibbant, hisztis, hülye, idegrohamos, idióta, kotta, löketes, lökött, lüke, meghibbant, meg van húzatva, nem komplett, pudvás, sárgaházi (“a bolondokháza színéről”), stikkes, süsü, szafari-park (< szuahéli ’karaván’; itt: “állatkert”), tilinkó, tökfej, vízfejű, züm-züm, zsugorodott agyú

siet mindig: buzgómócsing, gyalogkakukk; húz, mint a vadliba; időzített bomba, kengyelfutó gyalogkakukk, kilométerhiánya van, lemarad a vonatról, lóti-futi ~ lótifuti, mindig teker, randira?, rohamkukac; szaladgál, mint pók a falon; szedi a szipkáit, tű van a hátában, versenylovat reggelizett (“a versenyló gyors”), zakatol

a hobbija ez: ez a dilije/heppje/mániája, ezt csípi, güzüzsák (“mindent esztelenül gyűjt”), hobbis, keni-vágja a témát, mániás; pótszerető, aki nem hagy el

3. szelíd, jóságos: angyalka, aranyember, bárányka, bárnyikó ( bárányka), birkácska, jámbor (ti. állat), liberós, libuska, nyuszika, mimóza, őzike, tündi-bündi, varjú anyóka

erőszakos, agresszív, fenyegetődző: agyilag zokni, atomfejű, badis, balhés srác, bika, bivaly Marci, bunkó, daróc, digó, dinamit, drakula, durva pokróc, gorilla, hörcsög, hülye, játssza a fejét, madárijesztő, medve, mérges pulyka, mumus, nyomi gyerek, oroszlán, pánk, rájött az ötperc, strici, szatír, szekálós, “Tank Aranka”

verekedős: állat, balhézó, bandita, brutális, bunyóberci ~ Bunyó Berci, dúvad, hasfelmetsző Dzsek (angol alvilági alak), közveszélyes őrült, Kung-fu, pofozógép, szadi, szadista, vadállat, vandál Vendel

hallgatag, visszahúzódó, szótlan: csöndeske, depi (cig.), gégetörött ember, hal (“süket és néma, mint a hal”), halszájú, kuka, kussoló, néma-béna, nyúl, szerénke

hangadó, ő viszi a szót: bandavezér, centrum, dumagép, élkakas, főkolompos, főnök, hangokádó, lepcsespofájú, menő, nagy dumás, nagypofájú, “népszónok”, ő a csíf (< ang. chief ’főnök’), övé a hangszóró, ő viszi a prímet, paptetű, pletykás, politikus, próféta, rádió, szócsászár/fosó/vivő, szövegláda, vagány, veri a nyálát, vezér, vezérbika

udvarias: “csakis ön után”, “dzsentlimen” ~ dzsentlmen (< ang. gentleman ’úr, úriember’), intelligens, illőci, lenyalt, nagymama lekvárja, nyálas, stréber, “talpnyaló”, utcaseprő

udvariatlan, szemtelen: csirkefogó, béna, bunkó, köcsög, piaci légy (< szólás: szemtelen, mint a ...), pimasz fráter, szemtelenke

dicsér másokat: ajnározik, benyali, kétszínű, nyalizik, nyalizó (“másokat dicsér, hogy saját maga jobb fényben tűnjön”), pedálozik, piros bicikli, puncsol, talpnyaló, tuskó

csúfol, gyaláz másokat: bulázik (cig.), cikiz, kígyónyelvű, pofázik, rágiz másokat ( rágalmaz), szemétláda, szidja az anyámat, szívózik, tűzokádó

titoktartó: bezárható ládika, “Elzett”-gyár (< lakatmárka), kazetta, lakatos, lakatpofájú, “széf”, titokláda, “Wertheim” (< páncélszekrénymárka)

pletykás: csámcsogó, falurádió, kacsa, lepcsesszájú (táj.), lepraszájú, letyipetyi, locsi-fetyi, ÖTYE-s, (< Öreg Tyúkok Egyesülete), plety-plety, pletykafazék/fészek/tár, pofagép, Szabad Európa-rádió, szajkó, szóvivő; viszi a hírt, mint a vízfolyás

bőbeszédű: automatikus nyelvű, csupaszáj, dőltbeszédű (< dől belőle a szó × bőbeszédű), dumagép, dumanista, duma-Vera, dumazacskó, dumazsák, kacsaseggszájú, lassan kipállik a szája, nagy a lepénylesője, nagy dumás, olajosnyelvű, rokkanyelvű, rokkás, rongyosszájú, szeret hápogni, szöveges, Vahur ( kutya neve a Vuk c. regényben)

megtartja szavát: fer (< ang. fair ’szőke, csinos, igazságos, illő, nyájas, tiszta’), igazmondó juhász (< meseszereplő), nem köpős, rendicsek, titokkönyv/láda

megszegi adott szavát: átver, eldumálja, elvágja a megkötött madzagot, kiboruló szótartó (< szótartó ’megtartja a szavát’ + szójáték a sótartó-val), köpős, olló (szeg, vág), szemétkedik, szívat, szopat

őszinte: ami a szívén, az a száján; butás (“sokszor ráfizet az őszinteségre”), fehér ( fekete ’hazudós’, ellentétezés), magnó (“a magnó nem hazudik, szóról szóra adja vissza a szöveget”)

kétszínű: álszent, arcoskodik (“hol ezt az arcát, hol azt mutatja”), bélszín, besúgó, felemás; forog, mint a szélkakas; gennyfejű, hőtiszt (“két fém hőre másképp tágul, változik; nagyon kétszínű = tiszti rangban van”), kabátforgató (szinonimacsere), kaméleon, kétszíkű, kígyó, köpönyegforgató; a küszöb alatt mászik be (“otthon jól, másutt rosszul viselkedik”), lilavörös; olyan, mint a kalapom: kifordítom, befordítom; papagáj, rózsaszín, sakktábla, spion, színjátszó/váltós, tarka virág, tükör

hazudós, hazug: Andersen, blöffölős, ezredes (“minden ezredik szava igaz”), fakutya, fekete, fillentő ~ Fillentő (< Móricz Zs. gyermekszereplője); ha hallgat, akkor sem lehet hinni neki (közhely); halandzsál, hamukázó, hamuzik, hangyás (“van valami beütése; mintha hangyák lennének a fejében”), hantázó, háryjános, Háry János unokája, hintás, kacsás, kamuból mondja, kamukázmér, kamus, kamuzik, kapuzós, lódincs, letagadja a Krisztust a keresztről (szólás); már akkor is hazudik, mikor kérdez; “Már megint hazudsz, vagy még mindig?”, mellépofázik; Mese az elefántról és a bolháról (szólás alapján), mesegép, mese habbal; mese, mese, mátka; nagydumás, link, pletykazsák, pofazacskó, púderos (“a púder az igazi arcot takargatja”), rizsál, rizsamester, sós, stréber, Sumák Berci, summázó, svindlis, tarhonya, tejbetök, tészta, tizedes, viccvödör

rokonszenves: aranbogár (!), arika, cuki, cukipofa, “csípem”, jópofa, rokszi (< rokonszenves × szimpatikus), szimpa (< szimpatikus, szócsonk.), szimpaticsnaja, szimpati-kus (szójáték), szimpi, szimpatison (szójáték), tök fazon

ellenszenves: antipatikus, fapofa, nem csípem/szimpi, nyomi, szopós, undi ( undok), unszimp (szócsonk.)

szófogadó: anya-apa kedvence, anyuci kutyulija, csicska; igenis, papa; jesz-szőr (< ang. Yes, sir! ’Igen, uram!’), lábhoz/ka/, nyalizó, nyomizó (“dörgölőző, odasimuló”), puncs, stréber, talpnyaló

engedetlen: kiscsikó, ördögi engedelmes, “rosszfiú”, vagány, vulkán

óvatos, bizalmatlan: kutyatermészetű, óvcsi, sunyi

hiszékeny, könnyen becsapják: átdobják a palánkon, átejtik, áthintázzák, átvágják/verik, balek; bedől, mint maci a málnásba; bekapja a horgot, béna, birka, hülye, madár, megszívatható (cig.), megszopja (cig.), naiv, szivacsos, szívathtó

mindig jókedvű, tréfás: bohóc, Bubó, dinka, dobálja a jó dumákat, gombostű, humorbébi, humor Jankó, Humor Herold; humoros, mint a huzatos WC; humorzsák, hülyülő, jól szövegel, lüke, majom, mókamester, Móka Miki/Misi, mosolyalbum, muris, “nagy huncut”, poéndús/vadász, rájött a tízperc, röhögőgép, szuflás, szüretelt a poénfáról, tréfafa ( a nótafa mintájára), tréfa manci, udvari bolond, viccmester, vicc Vili, vihogi

rosszkedvű mindig: bal lábbal kelt fel (szólás), durci ( durcás), ecetképű, fekete felhő, fonnyadt, “Kibédi” (fanyar humorista színész); letört, mint a bili füle (közhely); morci, morconka, morgó remete, mormota, roszszul sikerült humorbébi, savanyú, savanyú uborka, seggfej, uncsi

kártékony, mindent tönkretesz: állat, bandita, banga, barbár, béna, buldózer, köcsög, minden sír a kezében (táj.), paraszt, rombolóbomba, rontó Pál ~ Rontó Pál (“szüleink öröksége”), sáska, szadista, szétbuher (“szétszed, rongál”), Szú, vadállat, vadista (< vad × szadista); vadista szandál, szadista vandál; Vad Joe, vandál

csereberélő: adi-veszi, bolhapiac, cigánykodó, csencselő, cserebogár, feketéző, Gubera Vera, kofa, kupec (cig.), ószeres, piaci kofa, seftelő, üzletelő, zsibis (< zsibárus)

homoszexuális: AIDS-es, béka, bika, biszexi, buzás, buzedos, buzeráns, buzernák, buzgár-oszkár (ikerítés), buzgómócsing, buzi (< buzeráns), buzivirág, buznyák, buzzancs, buzzantyú, földes ( homokos), Góbi (euf.), hangyás (cig.), hímringyó, homcsi, homi, homis, homo, homobuzi, homokbánya, homokbucka (euf.), homokgyáros/láda, homokos, homokos buzi, homokparton született, homokszexuális, homokzsák, homoszapiensz (cig.), kancsó, köcsög, langyi, langyos, lezbi (< horv. lezbejka ’leszboszi hajlamú’), meleg, murvis (< táj. murva “a homoknál durvább zúzottkő”; itt: homokos), palotapincsi, peder (< horv.), pedro (< horv.), petárdás, puncs, sivatag, sóderes ( homokos), Szahara (euf.), szamóca, szépfiú

F) Á L L A P O T,   M A G A T A R T Á S

1. Mi a helyzet? He? (< helyzet); Hé, mi a bigyó? (cig.), He mü? Hogy dukál? Hogy ityeg a fityeg? Hugy vagy? (szójáték homonimiával, szóferd.) Mi a balhé/banán/béka/bigyó/cécóka/csá “csoda”/diagnózis/dörgés/gáz/gond/ hézag/hiány/hiba/kígyó/kínod/manó? Mi a nagy harci helyzet? Mi a nyomorod/probcsi “probléma”/szitu/téma? Mi az ábra? Mi a zörgés/zrí/zűr? Mi újság a Futrinkába’? (Futrinka utca, tv-mese helyszíne), Mizújs? Mi zújs? Mizus? Van valami hézag?

minden rendben /folyik, van/: all righ, baromi, Folyó a medrében, frankó, gond egy szál se, király, kircsi, kiru, klassz, kokén megy, minden kafa/okés/rendicsek, oké, Oké a balhé/helyzet/téma, oké csucsu (“minden jó”), oksi, prím (< príma), rendicsek, semmi gáz, stimm, stimmi (< stimmel), szuper, szupi, tök zsúr

jókedv, jó kedve van: baró kedve van, buldog (szóferd.), égnek löki a talpát, fel van dobva, Humor Harold, kabaré, röhögi, szuper kedve van, telepódium, tök buli a hangulat; vigyorog, mint borz a répára

nevet, nevetés: göndör kacaj, heherész, ironikus mosoly, kiröhögi a belét, kuncogi, mutogatja a protkóját, nyávogás, nyerít, nyiharászik, rángatózik, röfögés, röhincsél, röhögőgörcs, rötyög, törvénytelen vihogás (< Szilvási Hozomány c. könyvéből), ugatás, vicsorog; vigyorog, mint a jóllakott napközis; vigyorog, mint a telihold; virul az agya

viccel: bliccel, blöfföl, cumat ( cumi, “megszívat vkit”), hantázik, Humor Herold, humorzsák, hülyéskedik, hülyül, jó sápot nyom le (“sáp = lényeg; látja az élét a dolgoknak az, aki viccel”), kabarézik, löki a szöveget, marhul, megszívat, poén-jani, poénol, stószol ~ stoszól (< horv. štos ’vicc’), szívat, szopat, vicclexikon

2. nincs rendben valami: agya egy kicsit kikapcsolt, baj van a csavarokkal, balhé van, begyógyizott, büdös a gatya, füstöl az agya, gáz van, gigszer ~ gikszer van, gőz/gubanc/hézag van, itt bűzlik valami, kihúzta a gyufát, nem klappol, nem müszi/okés/smakkol/stimm, sűrű a levegő (“puskaporos a levegő, nagy a feszültség”), valami hézag/kánya van, valami nem stimmel, van egy kis gond/kecmec/zűr, ziccer van, zrí van! (< a Zrínyi utcai főkapitányságról; ’zűrzavar’)

végleg el van rontva valami: annak annyi, beadta a kulcsot, befuccsolt, elcseszték, el van cseszve/szúrva, Ennek fuccs!, ennek kampec/kaput, ennek már annyi meg egy bambi, ennek már káputu ~ káput, ennek nyekk, Ez Sanyi!, Ezt elsanyizták! (köznev.), fertig, fuccsba ment (< ném. futsch ’vége van, oda van, elveszett’), kampec, kifújt, nyekk!, Sanyi (“újabb szimbólum, mint régen a Józsi név”), totál káros

kellemetlen helyzetbe hoz valakit: cikiz/i/, égeti, kiszúr vele, lebőget, lekozmál, megszívatja, megszopat, obiz (“megszívat vkit, hülyévé teszi”), szívat, zruzit, zsikál

kellemetlen helyzetbe került: balhés, behúzták a csőbe, benn van a slamasztikában, betrafált, blamás, cikis a helyzete; égtem, mint a rongy; ég, mint a Reichstag; ezt megszívta, fáj a haja, kutyaszorítóba került (szólás), lebőgött, leégett; leég, mint a tükörtojás; megszívta/szopta, nyakig ül a kátyuban, satuba’ van, tetűhelyzetbe ~ -szituba került, tök égő, zavaros a víz

el van keseredve: besüllyedt, be van töppedve, búbaba, elkámpicsorott, el van fonnyadva (cig.), el van kettyenve, fancsali, fonnyadt szilva, füvet nyelt, hóka, kiakadt, ki van akadva, lelombobozódott, lenyalt, le van eresztve/kettyenve/lombozódva/rohadva; le van törve, mint a bili füle (közhely); maga alatt van, mús (szójáték betűcserével: mélabús > bélamús), múú, pityori, savanyú, szontyola (szójáték), uborka, totál káros, tök letargia

lehangolt(ság): be van öntve, hervadt, kamis, kaput, kinyúlt; komoly, mint a vakbélgyulladás (közhely); leeresztett/hervadt, lekonyult/lombozódott/szelelt/szerelt, letargia; letört, mint a bili füle; nyomott, rossz a hangolása, Sanyi, szomorúfűz, visszakapcsolt

fáradt: döglött, eldobja magát, elfogyott az üzemanyag, elpiszkult a nyaka, fizikai nulla, hulla, kába, kihajtotta magát; kiakadt, mint a taxióra; kipurcant, kivan; ki van akadva, mint a sezlonrugó; ki van, mint a befőtt; leáll a motor, lefüstöl (horv.), lemorzsolt, liba, nyomott, strapás

testileg-lelkileg kimerült: agyilag bugyi/nokedli, dögfáradt, elélvezett, hulla, kész van, kiakadt/borult/döglött, kifogyott az elem, kikészült/nyekkent/nyiffant/purcant; kiterül, mint a döglött béka; kivagyok a rózsétől (“Olyan fáradt, mint aki sokat cipelt”), ki van akadva, leáll/ott/ a motor, lerobbant, rom, totál kész, üres tartály, végelgyengült

sír, sírás: bőgőmajom, bürüttyül (táj.), egéritató, hisztizik, húzza a nagybőgőt, iákol, nyarvog, nyávog, nyekereg, nyervákol, nyivákol, nyüszít, picsog, pityog (táj.), rinyál, rinyázik, szemvizelés, szirénázik, tutul (“kutya, farkas vonítása”), úszni tanítja a hangyákat, vernyákol

fél, félénk, félelem, megijed: beadja a nyulat, beereszt a liberójába, begyullad/kozmál/rezel/rinyál/sápad, be van rezelve, cidrizik, majd frászt kaptam, majré, majrés, majrézik, meglátta a vámpírt, rinyál, tele van a gatyája/liberója, tök gyökér (? földbe gyökerezett)

unalom, unalmas, unatkozik: döglőde, fárasztó, ótvar (“hosszú ideig tartó bőrbetegség = már unalmas”), pokó (< táj. régi fordulat: “Menj már a pokóba! ’pokolba’; azaz: elég volt, unom, menj ...”), takaréklángon ég/van, tök uncsi/uni, unalomzsák, uncsizik, unja a banánt, szarik mindenre, szöszmötöl, tötyörészik, a vég, zuncsi

tépelődik valamin: agyaskodik, eszi magát, filózik, golyózik, rágja a küszöböt/az agyát, szaggatja magát, totojázik vmin, tököl rajta, veri a nyálát (“fogadkozik”)

3. dühbe gurul: beborul/durran/dinkul/csavarodik/feszít/gerjed/gorombul/gurul/pirul/ pöccen/pörög/rág/robban/ zsong, cécózik, dagad a feje, falra mászik, feldönti saját magát, felforr az agyvize, felhúzza magát, felkapja a cukrot/rongyot/ vizet/az agyvizet/iszapot; Felkapta a langyos vizet, mint a hétlépcsős búvárszivattyú; felmegy a cukor/pumpa/az agyvize, kiakad, kiveri a dilit, lilul, lilul a feje, Piedone, pulyka, sárga lapos (< “sárga cédulás = bolond”), tök ideg

mérges, mérgelődik: balhézik, bikáskodik, böfög, dagad a feje, dilis, durrog, eszi a kefét, fáj a haja, felment nála a pumpa, forr az agya, fölforr az agyvize, fölment a cukor/pipája/pumpája, hörcsög, idegel, idegzsák, kiakad, méregzsák, morcalino ( morc; olaszos), morconka, nem lát a pipától, nyűgös, pipa, pipás, plafonon van, pulyka, tök hobó/ideg, truccol, zacc van

hisztériázik, dühöng: agybaja van, arénázik (“hangoskodik”), balhézik, begerjed, bezsongott, buggyant, csinálja a fesztivált/ a műbalhét, dilizik, fáj az agya, felment a pumpa, fölforrt az agyvize, hisztérikol, hiszti-Kriszti, hiszti-krisztizik (ikerítés), idegbádog (“bádog = fej”), jön Offélia és az őrülési jelenet, kiakad, kiveri a dilit, krisztizik ( “az R-GO együttes valamely számából: Kriszti – hiszti – krisztizik”), nyűgös, puffog, rájött a dili, rájött a tízperc, raplizik, rinyál, tele van a bádogja, vonyít (táj.)

4. tetszik valaki, valami: baró, baromi jó, bele van zúgva, bírja a sérót, bírom a buráját, buli, cuki, csípem a buráját, ez klassz, de király!, frankó, franyó, holt buli, jó nálam, kafa, kamelom, klafa, klassz, komálom, maszek, menő, okés, penge, piszok jó, szuper, tök csecse/bomba/penge, vagány

nem tetszik valaki, valami: agyára ment a szmog, almás, béna, messziről szépség, negatív előjel, nem csípi, nem jó a műsor, nem komálja, nem nyert hangszórót nálam, nem okés/smakkol, Nem tetszik a rendszer? (közhely), nem valami csúcs, nincs szimpi (< szimpátia), tök, tök béna, van fazon!

ki nem állhat valakit, valamit: béna, kiakad tőle, köcsög, nem bírom a pofáját, nem csípi/komálja, pikkel rá, rühell

észrevesz valamit: felfedezi a spanyolviaszt; guvad, nincs tévéjük (“azt kellene néznie, nem mindent észrevenni”); hajó a láthatáron, kinyíltak a gülüi, kiszúrja, kukkol, megkukkant, odakagylóz

nem törődik valakivel, valamivel: fütyül rá, ejti, lecsinálja, le se cseszik, nemtörődöm, rá se bagózik/gubázik/ránt/tojik, tehet egy szívességet, trehánykodik

beleavatkozik más ügyébe: beledugja az orrát, beledumál/karattyol, beleköp másnak a levesébe, belemártja a képét, belenyal/pofátlankodik, beletúrja az orrát, beleugat, beleüti az orrát, kanál, kavar, kontár, kotle-kotló ( kotnyeles), közbetelefonál, minden lében 2 kanál; Ne szólj bele, nem telefon!

nézeteltérésem van valakivel: afférja van vkivel, balhé, balhézok; bocs, összeakadt bajusz; fasírtba’ vagyunk (“szorult helyzetben, mint a fasírozottban a hús”), kiakadtam vkivel; közöd? = nullával; nem csípjük egymást, összeakadt a bajszunk, összebalhéztunk, összerúgtuk a port (divatos szóláskeverés), összeugrottam vkivel, tele van a hócipőm, zűr van vele

Rossz az előérzetem!: bizsereg a fogam, bűzlik, gáz van, gázszagot érzek, a hetedik érzékem jelez, a légkör porzik, nem tiszta a levegő, temetővel álmodtam; Totya mondta, lesz balhé; valami bibi lesz, Valami itt sántít!, vészjelző, Zűr van!

Nekem mindegy!: almás, annyi, egal ~ egál, Felőlem!, Fütyülök rá!, ifti-fifti (< ang. fifty-fifty ’fele-fele arányban, ötven százalékra, tkp. ötven-ötven), A kilenc is páros!, Kit érdekel!?, kockásra vakarom magam (szólás), közöd = nulla!, Miattam!, Na és?, Nekem annyi!, Nekem aztán nyolc!, nekem csocsó/fakanál/fél kilenc/kilenc/lila, Nekem nyóc (táj.) ~ nyolc! (“A nyolcas megfordítva is 8 marad”); Nekem nyóc, de a kilenc is páros; nekem Sanyi (“régen Józsi volt”), Nekem száz! (“Nekem így is kerek, úgy is kerek; nem érdekel a téma”), Nekem tök/tök mindegy!, 00 (“Nulla-nulla”), Passz!, Részemről bakfitty! (Móricz Rózsa Sándor ... c. regényéből ismert kif.; isz. fitymálás kifejezésére), Tojok rá!, Tök mindegy!, Tök totál mindegy!, Tőlem!, Tőlem aztán!

 

G) B E T E G S É G,   G Y Ó G Y Í T Á S

1. beteg vagyok: bekrepáltam, bibis vagyok, dögledezem, döglődök, döglök, dögös vagyok, elkapott a beteghullám, fáj a hajam, gethás vagyok, gucsmás vagyok (“moslékszerű: csupa gyógyszer meg egyéb”), gyagyás vagyok (“el vagyok zárva a többiektől, mint az elmegyógyintézetben”), hebegős vagyok (“megfázás után köhögős, náthás”), hepás vagyok, hűtött a hülyeség, kidőltem a fasorból, kifingtam, kivettem az iskolából a szabadságot, ledöglöttem, leprás vagyok, lerohadtam, le vagyok robbanva, nyűgös; Olyan egészséges vagyok, mint a rohadt tök; rohadok, suliundorom van, szabadságon vagyok, szarul vagyok, szimula, taccsra vágtak a baktériumok, táppénz

lázas vagyok: bemelegedett a készülékem, égek, felforrtam, felforrt az agyvizem, felment a pumpa/a vizem, forr az agyam, fölment a higanyom, fűtenek belülről, 90 fok marhalázam van, krétát ettem (“Aki krétát eszik, annak fölszökik a testhőmérséklete.” Régi diáktrükk!?), piros paprika vagyok, pumpás vagyok; a Szaharában érzem magam – 20 C fokban; szülök, teába tettem a lázmérőt, tüzel az agyam

megfáztam: befagy a seggem lika, belém másztak a bacik, dáthás vagyok, É-sarkon jártam, itt a takonykór, megkezdtem az évi köhögést, mezítláb álmodtam, rám mászott a hógolyó, taknyos vagyok

fázos vagyok: cidris, káposztalévérű

köhögök: állatutánzó, baglyot reggeliztem, göthölök, hajtom a gennyet, hörcsizek ( hörgök), kahiccsolok, károgok, kehegek (szóferd.), kiköpöm a tüdőm, köpécselek, krahácsolok, legyet nyeltem, ugatok, utánozom a kutyát

náthás vagyok, tüsszentek: bacis, be nem áll az orrom, betaknyoltam, csöpögök, dáthás vagyok, folyik a bubum/nocó/puding/takony, fújhatom a 2 lyukat, gethás vagyok (táj. göthös), könnyezik az orrom, nincs huzat (ti. az orrom nem szelel), nózis vagyok, taknyolok, takonypóc vagyok, trombitálok, trombitát kaptam, tüsszögök

orrváladék: cicikaka, fika, genyusz, puding, takony, turha, zselé

fáj a fejem: az agyam a számon jön ki, agybajom van, dagad a burám, dobol a gugám, fáj a bogyóm/bukóm/ hólyagom, kuglim/kupám/tudományom, fáj az eszem, forr az agyvizem, kobakfájásom van, kő pattan szét a fejemen, meggárgyult a bucim, migrénem van, morog a gép, rossz a komputer, sír a fejem, szétdurran a kobakom, szétrobban a dögöm, tropa az agyam, zizi az agyam

magas a vérnyomásom: átmentem Surdába (“a Forró szél c. jugoszláv filmsorozat főszereplője, akinek mindig fölment a vérnyomása”), én vagyok Surda, felment a cukrom/pumpám, fölforrt az agyvizem, fölkúszott a higany, Surda, surdálkodom (köznev.), Surda vagyok

elrontottam a gyomrom: bezabáltam, csikar a hasim, fáj a pocim, fölfordult a gyomrom, kiakasztottam a bendőmet, kifordult a belem, kitálalás (“hányás”), poci teli, rókáznom kell, rossz a Berci (< belügyminiszter), torkosborz

hasmenésem van: barnafolyás, budi Joe, cifrázik (“gyorsan kell futni, árkon-bokron keresztül”), elfoglaltam a budit, folyik belőlem minden; fosok, mint a murányi kutya (szólás); fosmars, fut a hasam, gyorsak a kisrókák, has-mars, hasszaladásom van, kergetőzök a WC-vel, kibéreltem a vécét, király vagyok, lábra kapott a hasam, liftezik a gyomrom, még a fülemből is szar csorog; meghajtott, mint Singer a varrógépet; rám jött a vékony, rosálom, trónolok, trónom a WC, vécéfoglalás, vécérohangálás rám jött, vékonyom van, WC-királynő/lakó vagyok, WC-tündér

fertőzést kaptam: AIDS-es lettem, ajándék, bacik látogatnak, bacis vagyok, benyaltam a vírust, beszoptam a vírust, elkaptam a dilit/leprát, marhák között voltam, megszívtam, megtámadtak a bac meg az ilusok, túl jó a julérzéke; Vigyázat, karantén!

kórokozó: baci, Bac Ilus (szójáték)

kificamodott, eltört valamim: átrendeztem a csontjaim, belémrúgott az istenke, egyből csináltam kettőt, fakezű/lábú, gipszes lettem, kiakadt a bokám, kibokamodott a ficám (szójáték), kirándult (homonima), kiruccant; kóvályog, mint a gólyafos a levegőben; taccsra ment, új csizmám/kesztyűm van

2. sápadt: falat játszod a színdarabban?, fehérke, hipózza magát, hófehérke, hókadt (< fehér × kókadt), holdkóros, hulla, hyporeklám, indián (< “a sápadtarcú ellentéte”), kimeszelték, kiverte a szarszeplő, krétát nyelt, kriptaszökevény, lemeszelt, lisztes a feje; olyan, mint egy indián; sárgára festi magát, sápadt angyal, sápi, tejföl

rosszul lett: bedobta a rongyot ( ... a törölközőt), eldobta a kanalat, eldobta magát, elkapta a fehér kocsi, ideiglenesen feldobta a talpát, kiakadt vmitől, szétrogyott

elájult, eszméletlen: bedobta a törölközőt, bedöglött/kómált, eldobta magát, feldobta a pacskert, ennek ganéztak, felpusztult, kifeküdt, kinyúlt, K. O. (“a kiütés jele; akit kiütnek, elterül” < ang. knock out), kuka, megfeküdt, összekalapálta magát

szimulál: csinálja a buciját/ricsit, fűzi az agyát, hülyül, játssza a hülyét/az agyát/eszét, jönnek az ősei, kamuzik (cig.), megjátssza az eszét, színészkedik, teszi a buráját/az agyát/magát

3. infarktusa volt: megjárta a hadak útját, rohanni kezdett a szíve, szívrohamka, zörög a szíve

érelmeszesedése van: csöpög a mész, fokhagymahiány, lemeszelték az ereit, meghülyült, mész ész, poros az agya, rohad a lába (“olyan, mint amikor a fa elkorhad”), sok a mész a környéken, zárlatos agyú


Vissza a tartalomjegyzékhez