OLASZ-MAGYAR, MAGYAR-OLASZ MINISZÓTÁR
A B C D E F G H I L M |
da (prep) | [jav] 1. (honnan?) dai monti: a hegyekből; Sant' Antonio da Padova: Páduai Szent Antal; dalla finestra: az ablakból; Chiamo dall'Italia. Olaszo.-ból hívlak. Torno da Roma. Visszatérek Rómából. 2. (hol?) da mio fratello: testvéremnél; Sarò da te verso le due: Kettő körül nálad leszek. 3. (személyeknél hová?) venne da me: eljött hozzám; Vado dal dentista. Fogorvoshoz megyek. 4. (ok, cél, szükségesség, állapot) biglietto da visita: névjegy; la macchina da scrivere: írógép; una tazzina da caffè: kávéscsésze; un biglietto da mille Lire: ezerlírás; cieco d'un occhio: fél szemére vak; Non c'è tempo da perdere. Nincs vesztegetni való időnk. cose (nn,tb) da fare: teendők; Ha imparato da bambino. Mint gyermek, tanulta. trema dal freddo: reszket a hidegtől; 5. (idő; mikortól?) da oggi: mától kezdve; da ieri: tegnap óta; dalle otto in poi: nyolctól fogva; dalle due alle tre: kettőtől háromig; 6. (mód) da me: magamtól; Fa una vita da nababbo. Úgy él, mint egy Nábob. 7. (jelző) (testi jegyeknél) una ragazza dai capelli rossi: vörös hajú lány; 8. (passzív: nomen agentis) E stato criticato da tutti. "Mindenkitől kritizáltatott". Fu ucciso da un suo amico. Egy barátja "által öletett meg". |
daccapo | 1. elejétől, elölről; 2. újra, ismét; 3. punto e ~: pont és új bekezdés |
danaro | ua. denaro: pénz; ~ morto: holt tőke |
danese (mn,fn) | dán |
Danimarca | Dánia |
dannato | (átv is) (el)kárhozott |
danneggiare | (meg)károsít, (meg)rövidít vkit, kárt okoz vkinek; megrongál vmit, kárt tesz vmiben |
danneggiato | 1. károsult, kárvallott, (meg)károsított; 2. (gazd) sérült, romlott |
danno | 1. kár(osodás), kárvallás, veszteség, hátrány; ~i di guerra: háborús károk; risarcimento dei ~i: kártérítés; rifare i ~i [a]: kárpótol vkit; 2. (gazd) sérülés, megromlás |
dannosità | kártékonyság, ártalmasság |
dannoso | kártékony, ártalmas, veszedelmes, hátrányos |
danzare | táncol |
dappertutto | mindenfelé, mindenütt, mindenhol |
dapprima | eleinte; először; eredetileg |
dare (ige) | do,dai,dà,diamo,date,danno; diedi (detti),desti, diede(dette),demmo,deste,diedero (dettero); ho dato; darò; darei; da',dia,diamo,date,diano; dia; dessi 1. (át-, hozzá-, meg-, oda)ad; (orvosságot) bead; (árat) megad; ~ in moglie: feleségül ad; ~ da pensare: elgondolkodtat; ~ da bere: inni ad; ~ la disdetta: felmond; ~ animo [a]: lelket önt vkibe; ~ fuoco [a]: felgyújt; [0]; ~ ragione (nn) [a]: igazat ad vkinek; (átv) ~ filo da torcere [a]: fejtörést okoz vkinek; ~ il via: a.) (sp) rajtjelet ad; b.) (átv) útmutatást ad vkinek, útba igazít vkit; 2. (átv) szolgáltat, juttat, adományoz, ajándékoz; ~ in regalo: ajándékba ad; 3. ~ [di]: nevez vkinek vkit; ~ del tu [a]: tegez; 4. ~ nel segno: fején találja a szeget; 5. ~ [in], ~ [contro]: találkozik vkivel; 6. La finestra dà sul giardino. Az ablak a kertre néz. 7. ~ alla testa: (ital) fejébe száll; ~ allo stomaco: megfekszi a gyomrát; ~ in una risata: nevetésbe tör ki; ~ nell'occhio: szemébe ötlik, feltűnik; 8. ~si: megadja magát; 9. vminek szenteli magát, vmilyen pályára lép; 10. mondja, kiadja magát vkinek; 11. si dà il caso: megtörténik, megesik, adódik, előfordul; può ~si: megtörténhet, meglehet, lehetséges 12. si dà da fare: buzgólkodik, foglalatoskodik, szorgoskodik; 13. ~sela, ~si a gambe (nn,tb): futásnak ered; (biz) meglép, meglóg |
dare (il) | 1. tartozás, adósság, kötelezettség; 2. (gazd) teher, passzíva |
davanti (hat) | elől, vminek az elején |
davanti (il) | elülső rész, előrész |
davanti (prep) | ~ [a]: előtt, elé |
davvero | 1. igazán, valóban, tényleg, komolyan; 2. (kérdés) csakugyan? |
de·bito (fn) | 1. adósság, tartozás; segnare a ~ [di...a], fare ~ [di...a]: terhéül ró fel vkinek vmit; 2. kötelesség |
de·bito (mn) | kellő, illő, kijáró, tartozó, köteles; 2. alkalmas, kedvező; al tempo ~: megfelelő időben |
de·bole (il) | gyenge oldal, gyenge pont, valakinek a gyengéje |
de·bole (mn) | fáradt, gyenge, erőtlen |
debolezza | gyengeség, erőtlenség, fogyatékosság |
decadere | (le)hanyatlik, visszaesik, süllyed - sz; ho decadro; decadrò; decadrei |
decadimento | [új] hanyatlás |
decentrare | ua. discentrare: széthelyez, decentralizál (hivatalokat) |
dece·rnere | odaítél |
decesso | 1. halál, elhalálozás; 2. haláleset |
deci·dere | 1. ~ [di]: eldönt, elhatároz, elintéz; 2. ~si: [a]: elhatározza magát vmire - sz; ho deciso |
deci·duo | (le)hulló, (le)eső |
decifrare | (titkosírást) kibetűz, elolvas, megfejt, desiffíroz |
decimare | megtizedel |
deci·metro | deciméter |
decisamente | [új] nagyrészt, döntő részt |
decisione (la) | 1. döntés, elhatározás; 2. (jog) végzés, határozat |
decisivo | döntő, elhatározó, meghatározó; határozó |
declamare | 1. szaval, deklamál; 2. ~ [contro]: kikel vki ellen |
declinare (ige) | 1. elhárít, kikerül, visszautasít; kitér vmi elől; 2. ragoz (főnevet, névszót); 3. alászáll; leereszkedik, lehanyatlik, (le)hajlik; lemegy 4. ~ [da]: eláll, visszalép vmitől |
declinare (il) | il ~ del giorno: az alkony |
declino | lenyugvás, lehanyatlás |
decollare | 1. lefejez, lenyakaz; 2. (rep) levegőbe emelkedik |
decoro | 1. dísz, ék(esség); 2. (átv) méltóság, fény, pompa |
decoroso | 1. díszes, fényes, pompás; 2. illő, illendő; tisztességes; 3. rendes, csinos |
decorrenza | (gazd) lejárat, esedékesség |
deco·rrere | 1. lefut, leszalad; 2. lefolyik, leömlik; 3. (el)múlik; 4. lejár, esedékessé válik; a ~ dal primo giugno: június elsejétől számítva - sz; sono decorso |
decorso (fn) | (el)múlás, lefolyás |
decorso (mn) | 1. lefolyt, elmúlt; 2. lejárt, esedékes |
decretare | elrendel, rendeletileg kimond; rendeletet ad ki vmire |
decreto | rendelet; [0] |
dedicare | 1. dedikál, kézjeggyel ellát; 2. szentel, szán, fordít vmire vmit; 3. ~si: szenteli magát vminek |
dedicazione (nn) | [új] (rkat) felszentelés (épületé, oltáré) |
de·dito | ~ [a]: vmiben elmerülő, vmin csüggő; ~ agli studi: él-hal a tudományért |
dedizione (la) | 1. megadás, meghódolás; 2. teljes odaadás |
deducibile | [új] levezethető, származtatható |
dedurre | 1. levezet, származtat; 2. kifejt (rejtett értelmet); 3. következtet; 4. levon, leszámít (pénzt) - vö: tradurre |
deferente | 1. engedékeny, alázatos, engedelmes; 2. tisztelettudó, szerény, szolgálatkész |
deferenza | 1. engedékenység, alázat(osság), engedelmesség; 2. tiszteletadás, szerénység, szolgálatkészség |
deferire | 1. (jog) bizottság elé bocsát,visz,állít; 2. ~ il giuramento [a]: kiveszi az esküt vkitől; 3. (vál) enged, visszakozik - vö: finire |
deficienza | 1. hiány(osság), elégtelenség, szűkösség; 2. (orv) gyengeelméjűség |
definire | 1. meghatároz, értelmez; 2. eldönt; elintéz |
definitivo | 1. végérvényes, végleges; 2. megmásíthatatlan, döntő |
defraudare | 1. megcsal, rászed vkit; 2. ~ [di]: megfoszt vmitől vkit |
defunto | néhai, elhunyt, megboldogult; (rkat) messa dei ~i: gyászmise |
degenza | kórházi beutalás |
degnamente | méltón |
degnare | 1. ~ [di]: méltat vkit, méltónak tart vkit vmire; 2. ~si: [di]: nyájasan, barátságosan viselkedik vkivel; leereszkedik vkihez, méltóztatik, kegyeskedik |
degno | 1. [di] méltó, érdemes vmire; méltó, illő vmihez; megérdemelt; [új] ~ di fede: hiteltédremlő; 2. jeles, kiváló, érdemes |
degradare | 1. lefokoz, rangjától megfoszt, degradál; 2. lealacsonyít, megszégyenít; 3. ~si: lealacsonyodik, megalázkodik |
de·lega | meghatalmazás, megbízás |
deliberare | 1. tanácskozik, tanakodik, tárgyal; 2. (árverésen) odaítél, megítél |
deliberatamente | 1. eltökélten; 2. [új] készakarva |
deliberatario | (árverésen) nyertes |
deliberativo | (jog) határozati, intézkedési |
deliberato | 1. elhatározott, eltökélt, elszánt (ember); 2. [új] szándékos (tett) |
deliberazione (la) | 1. határozat, végzés, döntés; 2. megbeszélés, tárgyalás, tanácskozás |
delicatezza | 1. gyengédség, kímélet, tapintat; 2. kényesség, finomság; 3. ízes falat |
delicato | 1. gyengéd, kíméletes, tapintatos; 2. kényes, finom; 3. ízes, ízletes |
delimitare | határt szab vmire, elhatárol, körülhatárol vmit |
delimitazione (la) | határszabás, megszabás, elhatárolás, körülhatárolás; (átv) linea di ~: határvonal |
delineare | 1. (geom) körvonalaz; 2. (átv) vázol, ismertet, leír; 3. ~si: kirajzolódik |
deliquente (il) | bűnöző, gonosztevő; ~ abituale: megrögzött bűnöző |
delitto | (jog) vétség; bűntett; ~ premediato: előre megfontolt bűntett; corpo del ~: bűnjel |
delittuoso | vétkes; bűnös |
delizia | gyönyörűség, élvezet, öröm |
delu·dere | 1. megcsal (várakozásban, reményben); 2. meghiúsít - sz; ho deluso |
delusione (la) | 1. kiábrándítás, kijózanítás; 2. kiábrándulás, csalódás, csalatkozás; kijózanodás |
demandere | (jog) (ügyet) áttesz, felterjeszt |
demente | őrült |
demenza | őrültség, őrület |
demolire | (átv is) lerombol, ledönt, rombadönt - vö: finire |
demolizione (la) | [új] lerombolás, ledöntés |
demordere | [új] abbahagy, félbehagy (általában tagadással); Sono persone che non demordono. Vannak, akik nem hagyják félbe, nem hátrálnak meg. |
denaro | ua. danaro: pénz; ~ morto: holt tőke |
denigrare | (átv) befeketít; megrágalmaz |
denominare | 1. (el)nevez vkit, vmit, nevet ad vkinek, vminek; 2. ~si: hívja, nevezi magát vminek |
denominatore (il) | 1. (mat) nevező; 2. [új] (átv is) ~ comune: közös nevező |
denotare | jelez, ábrázol; (rá)mutat |
densità | (fiz is) sűrűség |
denso | 1. sűrű, tömött; gazdag vmiben; (átv) ~ d'idee (nn,tb): ötletekben gazdag; 2. vastag, nyúlós (pl. fém) |
dente (il) | 1. (orv) fog; ~i artificiali, ~ finti, ~ posticci: műfogak; ~ del giudizio: bölcsességfog; ~ incisivo: metszőfog; ~ molare, ~ mascellare: zápfog; patina del ~: fogkő; [0]; smalto del ~: fogzománc; spazzolino da ~i: fogkefe; (átv) armato fino ai ~i: állig felfegyverzett; (átv) rimanere a ~i asciutti: felkopik az álla; tirare coi ~i: hajánál fogva előrángat; borbottare tra i ~i: [jav] a fogai között morog; mostrare i ~i: kimutatja a foga fehérét; 2. csorba (pengén); hézag, bevágás |
dentifricio (il) | [0]; fogkrém |
dentifricio (mn) | fogápoló, fogtisztító; acqua ~a: szájvíz; pasta ~a: fogkrém |
dentro (hat) | belül, bent; (in) ~: be, befelé; di ~: belülről; o ~ o fuori: vagy be, vagy ki; (átv) le gambe in ~: az X-láb; (biz) mettere ~: lecsuk, leültet |
dentro (prep) | 1. (hely) -ban -ben; 2. időn belül; ~ oggi, dentr'oggi: még ma |
denunciare | 1. bejelent, bemond; ~i reditti: bevallja jövedelmét; 2. feljelent, bevádol; 3. felmond, felbont |
denunziatore (il) | (nn) denunziatrice: (vál) feljelentő |
denunziatrice (la) | (hn) denunziatore: (vál) feljelentő |
deontologia | [új] (gör) kötelességek összessége egy speciális hivatásban; deontologia medica: orvosi kötelességek |
deplorare | 1. sirat, fájlal vmit, sajnálkozik, szánakozik vmin; 2. rossz néven vesz, kifogásol |
deplorevole | [új] fájdalmas |
deporre | 1. lehelyez, letesz, lerak; letesz, abbahagy (munkát); letesz (fegyvert); 2. (jog) letétbe helyez; 3. (jog) vall, tanúvallomást tesz; 4. állásástól, méltóságától megfoszt - vö: porre |
depositario | (átv is) letéteményes, letét őrzője |
depo·sito | 1. lerakódás, ülegék; 2. (jog) letétbehelyezés; 3. (jog) letét, betét; 4. raktár, tárolóhely; ~ bagagli: csomagmegőrző (pályaudvaron); ~ doganale: vámraktár; 5. [új] (rkat) ~ della fede: hitletétemény |
deposizione (la) | 1. letétel, elmozdítás; 2. (jog) tanúvallomás; 3. (rkat) levétel a keresztről |
depravare | elront, megront |
deprecare | kérlel vkit, kegyelmet, irgalmat kér vkitől |
depresso | összenyomott; alacsonyan fekvő; levert, lehangolt |
deprezzamento | árleszállítás; értékcsökkentés; elértéktelenedés |
deprezzare | (átv) lenyom, lecsökkent, leszállít (árat) |
deputazione (la) | 1. kikült(et)és, megbíz(at)ás; 2. küldöttség; 3. mandátum, képviselői megbízatás, képviselőség |
deragliare | kisiklik (vonat) |
derisione (la) | kinevetés, kigúnyolás, kicsúfolás; mettere in ~: kigúnyol, nevetségessé tesz |
derivare | 1. el-, letérít; el-, levezet; más irányba vezet; 2. (nyelv) származtat; 3. ~ [da]: ered vhonnan; 4. (nyelv) származik vhonnan |
de·roga | (jog) módosítás; érvénytelenítés |
derogare | ~ [a]: módosít, érvényen kívül helyez |
descri·vere | (átv is) (le)ír; lerajzol; lefest; szemléltet - vö: scrivere |
descrizione (la) | 1. (átv is) leírás; lerajzolás; lefestés; szemléltetés; 2. személyleírás |
deserto (fn) | sivatag; (átv) predicare al ~: pusztába kiált, süket füleknek beszél |
deserto (mn) | elhagyatott, lakatlan, puszta, sivár, üres |
desiderare | óhajt, (meg)kíván; lascia molto a ~: sok kívánnivalót hagy, nem felel meg a követelményeknek |
designare | kijelöl (hivatalra) |
designazione (la) | kijelölés (hivatalra) |
desi·stere | 1. félbehagy, abbahagy vmit, felhagy vmivel; 2. (sp is) visszalép, eláll (mérkőzéstől) |
desolazione (la) | 1. pusztítás, (fel)dúlás, pusztulás; 2. (átv) mély fájdalom, kétségbeesés, vigasztalhatatlanság; nyomorúság |
destare | 1. (fel)ébreszt, felkelt; 2. (átv) ~ il ricordo: feltámasztja az emlékeket; 3. ~si: felébred, felkel, feléled |
destinare | 1. kijelöl, kiválaszt; rendel vmire; 2. ~si: szenteli magát vminek |
destinatario/a | címzett |
destinazione (la) | cím, rendeltetés; luogo di ~: rendeltetési hely |
destino | végzet, sors |
destituire | (állásából) elmozdít; felment (hivatalnokot) - vö: finire |
desto | 1. éber, ébren lévő; 2. élénk, fürge; életrevaló, eleveneszű |
destra | 1. jobbkéz, jobb; 2. (pol is) jobboldal; partito di ~: jobboldali párt; tenere la ~: jobboldalon halad |
destreggiare | ügyeskedik; (biz) lavíroz |
desueto | szokatlan, a szokástól eltérő, különös, furcsa |
desuetudine (la) | (jog) elavulás |
desu·mere | (átv) vesz, merít vhonnan; gyanít, következtet vhonnan -sz; ho desunto |
desumibile | [új] gyanítható, kikövetkeztethető |
detenere | 1. megtart, magának tart, visszatart; (sp) ~ un primato: csúcsot, rekordot tart; 2. elfog, letartóztat, őrizetbe vesz - vö: tenere |
detentore (il) | 1. tulajdonos, birtokos; 2. (sp) megvédő |
detenuto | fogoly |
deteriorare | 1. (el-, meg)ront, (meg)rongál, (meg)károsít; 2. (el-, meg)romlik, (meg)rongálódik, (meg)károsodik |
determinare | 1. meghatároz, megszab; megállapít, elhatároz; ~ una lite: pert eldönt; 2. határozott irányba terel; 3. ~si: elhatározza magát |
detrarre | levon, lehúz, leszed, lejjebb szállít - vö: trarre |
detrattore (il) | rágalmazó, megszóló, ócsárló |
detrimento | 1. kár, veszteség; 2. (átv) hátrány, sérelem |
detrito | hulladék |
detronizzare | trónjától megfoszt |
detta | mondás, állítás; a ~ [di]: vki (mondása) szerint; [új] úgymond |
dettagliato | részletes, aprólékos |
dettaglio | 1. részlet; elaborare nel ~: részletesen kidolgoz; 2. kiskereskedelem; comprare al ~, vendere al ~: kicsiben vásárol |
dettame (il) | tanítás, előírás, szabály, parancs |
dettare | 1. tollba mond, diktál; 2. megszab, előír; 3. diktál, sugalmaz, tanácsol |
devastare | (el)pusztít, (fel)dúl, feléget |
devastazione (la) | (el)pusztítás, (fel)dúlás, felégetés |
deviazione (la) | 1. eltérés vmitől, letérés vmiről, eltévelyedés; [0]; 2. (opt, rád) (el-, ki)térés, elhajlás; 3. (orv) elferdülés |
devitalizzare | megöl, élettelenné tesz; (orv) ~ il nervo di un dente: fogideget megöl |
devoluzione (la) | (jog) 1. átruházás, áthárítás; 2. rászállás |
devolvere | (jog) 1. átruház, áthárít; 2. ~si: rászáll - sz; ho devoluto |
devoto | 1. vallásos, istenfélő, ájtatos; 2. alázatos, tisztelettudó, odaadó, ragaszkodó |
devozione (la) | 1. (vall) áhitat; 2. jámborság, kegyesség, istenfélelem, vallásos buzgóság; [0] |
di (prep) | 1. (birtokviszony) il libro del mio fratello: a testvérem könyve; Di chi è questo libro? Kié ez a könyv? 2. (elnevezés) la città di Roma: Róma városa; 3. (felosztás, rész) un bicchiere di acqua: egy pohár víz; 4. (eredet, származás) è di Milano: milánói; 5. (eszköz) riempire di sabbia: homokkal tölt meg; 6. (mód) morire di fame (nn): éhenhal; di mala voglia: kelletlenül; 7. (idő) di mattina: reggel; di giorno: nappal; 8. (ok) piangere di gioia: sír örömében; tremare di freddo: reszket a hidegtől; 9. (jelző) uomo di molto ingegno: nagyon tehetséges ember; 10. (di + inf: mellékmondat helyett) penso di andarmene: arra gondolok, hogy elmegyek |
diale·ttico | dialektikus |
dia·logo | párbeszéd, dialógus |
diametralmente | 1. átmérő irányában; 2. merőben, alapvetően; ~ opposto: merőben ellenkező |
dia·metro | (geom, műsz) átmérő |
dibattito | vita, megbeszélés; tárgyalás; ~ sul progetto: tervezet megvitatása |
dicastero | (vál) minisztérium |
dichiarare | (be)jelent, kijelent; nyilatkozik |
didascali·a | (gör: tanítás, oktatás) kísérőszöveg (színdarabé, filmé), feliratos film felirata; képaláírás |
didattica | oktatástan, didaktika |
diede | adott - vö: dare, pass. rem. |
dietro (hat) | hátul |
dietro (prep) | mögött, mögé; correre ~ [a]: a.) fut vki után; b.) utánoz vkit, vmit; dire ~ [a]: beszél vki háta mögött, megszól;tenere ~ [a]: üldöz; stare ~ [a]: nyomában van |
difatti | valóban |
dife·ndere | 1. (meg)véd, védelmez, (meg)óv, oltalmaz; 2. (sakk) véd, fedez; 3. ~si: védekezik; Come va la salute? Mi difendo! Hogy szolgál az egészsége? Lehetnék jobban is! -sz; ho difeso |
difesa | 1. védelem, védekezés; 2. (jog) védelem, a védelem képviselője; legitima ~: jogos önvédelem; prendere la ~ [di], prendere le ~ [di]: elvállalja vkinek a védelmét; 3. (jog) védőirat, védőbeszéd; 4. (sakk) védelem, védés, fedezés; 5. (áll) ~e (nn,tb): elefántagyar |
difetto | 1. hiba, tökéletlenség, gyarlóság, fogyatékosság; 2. hiány; fare ~: híján van vminek, hiányzik vmi; 3. defekt; 4. rossz szokás |
difettoso | hibás, tökéletlen, hiányos |
diffamare | rossz hírét kelti vkinek, rágalmaz, (rossz) hírbe hoz |
diffamazione (la) | régalmazás |
differenza | 1. különbség; eltérés; különbözőség; 2. (mat) különbözet, maradék; 3. vélemény-, nézeteltérés |
differenziare | 1. különbséget tesz, megkülönböztet; 2. (mat) differenciál; 3. ~si: különbözik; 4. különbözővé válik, elkülönül |
differimento | elhalasztás |
differire | 1. elhalaszt; 2. eltér, elüt, nem egyezik - vö: finire |
diffi·cile | nehéz; terhes; fáradtságos |
difficoltoso | bajos, vesződséges, fáradtságos, nehéz |
diffidare | 1. int, felhív, figyelmeztet (ügyvédileg); 2. ~ [di]: nem bízik, két(el)kedik vkiben, bizalmatlan vki iránt |
diffidente | bizalmatlan, kétkedő, gyanakvó |
diffidenza | bizalmatlanság, két(el)kedés, gyanakvás |
diffo·ndere | 1. szétszór, szétáraszt, szétönt (folyadékot); 2. elterjeszt, szétterjeszt (pl.hírt); 3. ~si: szétömlik, szétszóródik, szétárad (folyadék); 4. elterjed, szétterjed (hír); 5. (átv) áradozik, hosszan ír, beszél vmiről - sz; sono diffuso |
diffusione (la) | 1. (el)terjedés; 2. (el)terjesztés, propagálás; 3. ~ radiofonica: rádióközvetítés; 4. terjengősség, bőbeszédűség, hosszadalmasság |
diffuso | 1. elterjedt; 2. (átv) terjengős, hosszadalmas; 3. vö: diffondere; part. pass |
digerire | (átv is) felemészt, megemészt; ~ la sbornia: kijózanodik - vö: finire |
digestione (la) | (meg)emésztés |
digiunare | 1. (rkat) böjtöl, böjtöt tart; 2. koplal |
digiuno (fn) | 1. (rkat) böjt(ölés); 2. koplalás; è a ~: éhgyomorral van; (közm) Predicare il ~ a pancia piena. Vizet prédikál és bort iszik. |
digiuno (mn) | 1. étlen, éhes(en); 2. ~ [di]: szűkölködő, vmi hijján lévő |
dignità | 1. méltóság; 2. magas rang, állás |
digressione (la) | eltérés, elkalandozás, kitérés |
dilagare | kiárad, kiönt (folyó) |
dilatare | 1. (ki)tágít, (ki-, meg)nyújt, kiterjeszt; 2. ~si: (ki)tágul, (meg)nyúlik, (ki)terjed, (ki)terjeszkedik; 3. elterjed, szétterjed, megnő |
dilatazione (la) | 1. (ki)tágítás, (ki)nyújtás, (ki)terjesztés; 2. (ki)tágulás, (ki)nyúlás, kiterjeszkedés; ~ dello stomaco: gyomortágulás |
dilazionare | (jog) elhalaszt |
dilazione (la) | (jog) halasztás |
dileggiare | (vál) kigúnyol, kicsúfol, kinevet vkit; gúnyt, csúfot űz vkiből |
dileguare | 1. elűz, el-, szétoszlat, eltávolít, eltüntet; 2. ~, ~si: eltűnik, eloszlik, elpárolog (pl. harag) |
dilettare | 1. gyönyörködtet, mulattat, szórakoztat; 2. ~si: [di]: gyönyörködik, élvezetet talál, kedvét leli vmiben |
diletto (fn) | szórakozás, kedvtelés, öröm, gyönyör(űség), élvezet |
diletto (mn) | szeretett, kedves, drága |
diligente | szorgalmas; serény; buzgó |
diligenza | 1. szorgalom; serénység; buzgóság 2. (rég) postakocsi, delizsánsz |
dilungare | 1. halogat; 2. ~si: eltávolodik, eltávozik vhonnan; 3. hosszasan beszél vmiről; elvész a részletekben |
diluvio | 1. (Biblia) vízözön, özönvíz; 2. (átv) szakadó eső; árvíz, vízáradat; 3. (geol) hordalék, áradmány; 4. (átv) áradat, özön |
dimenticanza | elfelejtés, megfeledkezés vmiről |
dimenticare | ~ [di], ~si: [di]: elfeled vmit, el-, megfeledkezik vmiről |
dimettere | 1. elbocsát, elcsap (hivatalból); lemondat; 2. ~si: [da]: lemond (állásról) - sz; ho dimesso |
diminuire | 1. kisebbít, csökkent, fogyaszt; gyengít; 2. kisebbedik, csökken, fogy; gyengül - vö: finire |
dimissione (la) | 1. elbocsátás (szolgálatból); 2. lemondás; dare le ~i: lemond, beadja a lemondását |
dimora | 1. tartózkodás, időzés; 2. lakhely; 3. (vál) halasztás |
dimorare | 1. tartózkodik, időzik; 2. (huzamosan) lakik vhol |
dimostrazione (la) | 1. meggyőzés, bizonyítás; be-, megmutatás; 2. tüntetés |
dinanzi (hat) | elől, előle |
dinanzi (prep) | előtt, elé, elébe |
diniego | (vál) (meg)tagadás, el-, visszautasítás |
Dio | [jav] ua. Iddio (vál): Isten; giustizia, providenza, bontà, sapienza di ~: isteni igazságosság, gondviselés, jóság, bölcsesség; credere, non credere in ~: hinni, nem hinni Istenben; ~ della pace, gloria, misericordia: a béke, a dicsőség, az irgalom Istene; grazie a ~: hála Istennek; se piace a ~: ha Istennek tetszik; se ~ voglia: ha Isten is úgy akarja |
dipartimento | 1. kerület, körzet 2. megye (Franciaországban); |
dipe·ndere | 1. ~ [da]: származik, ered vkitől, vmitől; 2. függ vkitől, vmitől, alá van rendelve vkinek - sz; sono dipeso |
dipi·ngere | 1. ki-, le-, megfest; (átv) è da ~: álomszép, festőien szép; 2. (átv) ábrázol, leír, lerajzol; 3. ~si: [jav] kifesti, kirúzsozza magát - sz; ho dipinto |
dire | 1. (el-, ki-, meg)mond; Lo dicevo io! Régen megmondtam! (rkat) ~ (la) messa: misézik; (átv) ~ la sua: megmondja a magáét; (szól) Dal dire al fare c'è di mezzo il mare. Mondani és megtenni nem ugyanaz. volere ~: jelent; Sarebbe a ~? Hogy gondolja? vale a ~: azaz, vagyis; [0]; una folla da non dirsi: megszámlálhatatlanul sok ember; 2. szól, beszél; arte (nn) del ~: szónoklástan; Hai un bel ~! Hiába beszélsz! nonc'è che ~: nincs mit szólni, nem lehet ellene mondani, tenni; Lasciatemi ~! Hagyjatok engem beszélni! 3. avere che ~ [con]: verekszenek, ellentét van köztük; 4. dirsela con uno: egyetért vkivel; 5. Il giuoco mi dice. A játék nekem kedvez. 6. non dice nulla: semmitmondó, jelentéktelen; non vuol ~ niente: nem fontos - dico,dici,dice,diciamo, dite,dicono; dicevo!!; hodetto; dirò; direi; di',dica, diciamo,dite,dicano; dica;dicessi |
direttivo | irányító, igazgató, vezető; [k:0] |
diretto | 1. egyenes, egyenes irányú; 2. közvetlen; 3. vkihez címzett, vkihez intézett, vkinek szóló; 4. vmire irányuló; vmit célzó |
direzione (la) | 1. irányítás, igazgatás, vezetés; 2. igazgatóság, vezetőség; 3. igazgatói iroda; 4. irány |
diri·gere | 1. irányít, igazgat, vezet; ~ un'orchestra: (zenekart) vezényel; 2. ~ [a]: címez, küld vkinek, intéz vkihez; 3. ~ [a]: irányoz, fordít vki felé vmit; 4. ~si: [a]: irányul vmire - sz;ho diretto |
dirimente | (jog) megszüntető, megsemmisítő, bontó; impedimento ~: házasságbontó akadály |
dirimere | 1. (jog) érvénytelenít vmit; 2. ~ una controversia: vitát megszüntet |
diritto (fn) | 1. jog, jogosultság; ~ canonico: egyházjog; ~ civile: magánjog; ~ d'autore (hn): szerzői jog;~ penale: büntetőjog; parità di ~i: jogegyenlőség; ~i umani: emberi jogok; avvalersi d'un ~: él vmely joggal,vmely jogot felhasznál; rientrare nel ~ [di]: visszanyeri jogát vmihez; 2. jogtudomány; 3. illeték; adó; 4. színe, jobb fele vminek; (közm) ogni ~ ha il suo rovescio: minden vígságnak megjön a böjtje |
diritto (mn) | ua. dritto: 1. (átv is) egyenes; becsületes; non si regge ~: nem tud egyenesen (meg)állni; mente ~a: egyenesség, becsületesség; (átv) per ~ o per traverso: akár így, akár úgy; 2. jobb, jobboldali |
disage·vole | fáradságos, nehéz, kellemetlen, terhes |
disagio | 1. kényelmetlenség, fáradozás, vesződség; 2. baj, nélkülözés, szűkölködés |
disa·mina | tüzetes, alapos vizsgálat, vizsgálódás |
disaminare | vizsgálat alá vesz, alaposan megvizsgál, felülvizsgál, felülbírál |
disapprovare | helytelenít, hibáztat, kifogásol, rosszall; megró, korhol |
disappunto | kellemetlenség, bosszúság, csalódás |
disarmare | 1. lefegyverez; 2. (műsz) leszerel (gépet); 3. ~si: (kat) leszerel |
disastro | balsors, szerencsétlenség, súlyos csapás |
disattento | figyelmetlen, gondatlan, nemtörődöm |
disattenzione (la) | szórakozottság, figyelmetlenség, gondatlanság, nemtörődömség |
disattivare | (kat) átralmatlanná tesz, leszerel, hatástalanít (aknát) |
disavanzo | 1. veszteség, kár; 2. (gazd) pénzügyi hiány |
disavezzare | ua. divezzare: ~ [a]: 1. elszoktat, leszoktat vmiről vkit; 2. elválaszt (csecsemőt) |
disavvantaggiare | 1. megkárosít, megrövidít vkit, veszteséget okoz vkinek; 2. ~si: (meg)károsodik, veszteséget szenved, megrövidül |
disavvedutezza | meggondolatlanság, felületesség, könnyelműség, szelesség |
disavveduto | meggondolatlan, felületes, könnyelmű, szeles |
disavvenenza | csúnyaság, csúfság |
disavventura | baj, kellemetlenség |
disavvertenza | vigyázatlanság, figyelmetlenség |
disborso | (gazd) kifizetés, előleg(ezés); trovarsi in ~: hitelez |
disbrigare | elintéz, elvégez |
disbrigo | elintézés |
discapitare | ua. scapitare: ráfizet vmire, veszít |
discapito | ua. scapito: veszteség, kár; [új] è a ~ [di]: kárára van vminek |
discaricare | (hajó) kirak (rakományt) |
disca·rico | 1. kirakodás (teheré); 2. per mio ~: mentségemre; (jog) il testimone a ~: a mentőtanú |
discendente (il,la) | 1. utód, ivadék; 2. (mn) lemenő |
discendenza | 1. eredet, származás; 2. utódok, ivadékok |
disce·ndere | 1. utat lefelé megtesz; 2. lejön, lemegy, leereszkedik; 3. ~ [da]: ered, származik vkitől - sz;sono disceso |
discente (il,la) | (vál) tanítvány, növendék |
discentrare | ua. decentrare: széthelyez, decentralizál (hivatalokat) |
disce·polo/a | 1. tanítvány, követő; 2. (vál) tanuló |
disce·rnere | megkülönböztet, megismer |
discernimento | [új] megkülönböztetés |
discesa | 1. (rep is) leszállás,lemenés,leereszkedés; 2. lejtő; la strada è in ~: az út lejt; 3. (sp) ~ con gli sci: (sí)lesiklás, (sí)lesiklóverseny |
discettare | [új] megvitat, megtárgyal, megvizsgál |
dischiu·dere | fel-, ki-, megnyit, feltár - sz;ho dischiuso |
discio·gliere | 1. felold, kiold, megold; fel-, kibont; 2. elolvaszt, megolvaszt; 3. megszabadít, szabadjára enged; 4. feloszlat (társaságot) - vö: scegliere |
disciplina | 1. fegyelem, fegyelmezettség; ~ di lavoro: munkafegyelem; 2. tanítás, elmélet; 3. tudományág; 4. ~ del traffico: közlekedési szabályzat; 5. (rkat) korbács |
disciplinare (ige) | (meg)fegyelmez, rendre,fegyelemre szoktat, féken tart |
disciplinare (mn) | fegyelmi, büntető |
discolpare | 1. ment(eget), igazol; 2. ~si: mentegetőzik |
discordanza | eltérés, különbözés, különbözőség |
disco·rrere | 1. ~ [di]: beszél, társalog, beszélget vmiről; 2. ~sela: átbeszél, megbeszél vkivel vmit - sz; sono discorso |
discorso | 1. beszéd; ~ della corona: trónbeszéd; lasciare cascare il ~: elejti a beszéd fonalát; 2. előadás; 3. társalgás, beszélgetés, diskurzus; in ~: a szóban forgó (pl. eset); (átv) pochi ~i: röviden; venire in ~: szóba kerül; 4. (nyelv) le parti del ~: a szófajok, beszédrészek |
discosto | távolfekvő, távoli, távoleső |
discre·dito | hitel-, tekintélyvesztés |
discrepanza | (vélemény)különbség, eltérés, egyenetlenség |
discrezione (la) | 1. ítélőképesség, józan ész, belátás; 2. önkény, tetszés, akarat; il pane a ~: (vendéglőben) a kenyér tetszés szerint (fogyasztható); 3. óvatosság, okosság; 4. szerénység, mérséklet; 5. titoktartás, tapintat; 6. trovarsi a ~ di uno: ki van szolgáltatva vkinek |
discriminazione (la) | (hátrányos) megkülönböztetés |
discussione (la) | vita, megvitatás, megbeszélés; [új] fuori ~ che: vitán kívül áll, hogy; (átv) ~ di lana caprina: hiábavaló vita(tkozás) |
discu·tere | 1. megvitat, megbeszél; 2. (jog) tárgyal - sz; ho discusso |
discutibile | vitatható, vitás, kérdéses |
disegno | 1. rajz(olás); ~ animato: trükkfilm; ~ a volo d'uccello: madártávlati rajz; il materiale da ~: rajzeszköz; ~ meccanico: géprajz; 2. vázlat; tervezet; 3. szándék; cél; 4. fare ~ [su]: számít vkire |
disfatta | súlyos vereség; összeolmlás |
disfattismo | defetizmus |
disgiu·ngere | elkülönít, szétkapcsol, szétválaszt - vö: giungere |
disgrazia | 1. kegyvesztés; 2. csapás, szerencsétlenség; per ~: szerencsétlenségből |
disgregare | 1. elkülönít, elválaszt, részeire bont, szétszór; megoszt; 2. ~si: feloszlik |
disgregazione (la) | [új] szétbomlás |
disincagliare | 1. zátonyról kiszabadít; 2. (átv) holtpontról elmozdít; 3. ~si: zátonyról kiszabadul; 4. (átv) holtpontról elmozdul |
disinteresse (il) | 1. érdektelenség; 2. önzetlenség; 3. közöny, nemtörődömség; 4. pártatlanság, tárgyilagosság |
disinvoltura | fesztelenség, természetesség, elfogulatlanság |
disistima | lebecsülés, lekicsinylés, lenézés, megvetés |
disoccupato/a | munkanélküli, állástalan, foglalkozásnélküli |
disparato | 1. eltérő, elütő, különböző, egyenlőtlen, nem egyező; 2. nem hasonló, össze nem illő, vegyes |
disparte | in ~: félre, oldalról, oldalt, el, külön |
dispensare | 1. szétoszt (vagyont); 2. ~ [da]: felment, felmentést ad (vmi alól); ~ dal servizio: szolgálatból elbocsát; 3. ~si: [da]: kivonja magát vmi alól |
disperare | 1. ~ [di]: nem bízik vmiben; elveszti a hitét; 2. ~si: reményét veszti, kétségbeesik |
disperato | kétségbeesett |
disperazione (la) | [új] reménytelenség, kétségbeesés |
dispe·rdere | 1. szétszór; 2. el-, szétforgácsol |
dispersione (la) | 1. (szét)szórás; (szét)szóródás; 2. szétforgácsolás; szétforgácsolódás; 3. tékozlás, pazarlás |
disperso (mn,fn) | eltűnt |
dispetto | 1. megvetés, lenézés, lekicsinylés; avere in ~: lenéz vkit; a ~ [di]: vki ellenére; 2. harag, méreg, bosszúság; fare ~i [a]: bosszant vkit |
dispiacere (fn) | 1. kellemetlenség, bosszúság, baj, gond; 2. szomorúság, bánat, sajnálkozás, részvét |
dispiacere (ige) | ~ [a]: nem tetszik, nem esik jól, nincs ínyére vkinek |
dispiegare | 1. kibont, szétbont; 2. ~si: szétterjed |
disponibile | 1. rendelkezésre álló, folyósítható; 2. üres, szabad; posto ~: szabad hely; 3. (jog) szabad rendelkezés alá eső |
disponibilità | rendelkezésre állás; ~ di capitale: rendelkezésre álló tőke |
disporre | 1. (el)helyez, (el)rendez, rendbe rak; 2. ~ [di]: rendelkezik vmivel, van vmilye; 3. megszab, elrendel, megparancsol; 4. dönt, határoz, végez vmi felől; 5. előkészít; 6. ~si: (el)készül vmire, hozzálát vmihez - vö: porre |
disposizione (la) | 1. elhelyezés, elrendezés, berendezés; szerkezet; 2. rendelkezés, utasítás; essere a ~ [di]: vki rendelkezésére áll; ~ testamentaria: végrendelkezés; 3. ~ d'animo: kedv, kedélyállapot, hangulat; 4. képesség, tehetség, hajlam; ~ alla musica: zenei képesség; 5. (orv) hajlam, fogékonyság (betegségre) |
disposto (fn) | (jog) rendelkező szakasz, intézkedés; |
disposto (mn) | 1. ~ [a]: kész vmire; hajlamos; 2. kedve van vmihez; mal ~: nincs kedve vmihez |
dispo·tico | önkényes, zsarnoki; erőszakos |
dispotismo | zsarnokság, önkény, despotizmus; zsarnokoskodás, erőszak |
dispregiativo | [új] megvető |
dispregio | lebecsülés, megvetés |
disprezzare | fitymál, lenéz, semmibevesz |
disprezzo | 1. lenézés, lekicsinylés, semmibevevés; 2. gőg, kevélység, fennhéjázás |
disputare | 1. fejteget; 2. elvitat vkitől vmit; 3. (sp) ~ una partita: lejátszik, megvív (mérkőzést); 4. ~ [di]: vitatkozik vkivel vmiről; 5. ~si: elvitatnak egymástól |
disseminare | (átv) szétszór, elhint, elvet |
dissenso | 1. véleménykülönbség; 2. ellentét, viszály, nézeteltérés |
dissetrare | ~ [di]: értekezik vmiről |
dissidente | (pártból, irányzatból, vallásfelekezetből) kivált, pártütő; [0] |
dissidio | 1. békétlenség, viszály; 2. nézeteltérés, véleménykülönbség |
dissi·mile | (vál) ~ [a,da]: eltérő, elütő, különböző |
dissimulare | elrejt, (el)titkol, elhallgat |
dissimulazione (la) | 1. színlelés, alakoskodás, tettetés; 2. [új] vmi eltitkolása, elhallgatása |
dissipare | 1. eloszlat, szétoszlat; 2. (el)tékozol, (el)pazarol, (el)herdál |
dissociare | el-, szét-, különválaszt |
disso·lvere | 1. (fel)old, feloszlat, (fel)bont, (fel)bomlaszt; 2. ~si: (fel)oldódik, (fel)oszlik, felbomlik (szövetség); 3. oszlásnak indul (hulla); szétzüllik (család) - sz; ho dissolto |
dissomiglianza | [új] különbözőség, eltérés |
dissomigliarsi | különbözik, eltér vkiől, vmitől |
dissuadere | ~ [da]: lebeszél, eltérít vmitől vkit - sz; ho dissuaso |
distaccare | 1. el-, szétválaszt; el-, szétszakít; eltávolít; elkülönít; szétkapcsol; 2. (kat) kiküld (különítményt) |
distanza | 1. távolság, messzeség, köz; ~ del tiro: lőtávolság; 2. különbség, eltérés; 3. (kat) sorköz, oszlopköz |
distanziare | 1. (bizonyos távolságra) elhelyez; 2. maga mögött hagy |
distensione (la) | 1. kiterjedés, kitágulás, kinyúlás, elernyedés; 2. ~ internazionale: a nemzetközi feszültség enyhülése |
distesa | 1. terjedelem, kiterjedés; 2. felület; 3. sonare a ~: félreveri a harangokat |
distillare | (le)párol, desztillál |
distillato (fn) | párlat |
distillato (mn) | párolt, desztillált |
disti·nguere | 1. megkülönböztet; (kettő között) különbséget tesz; distingue i sapori: megérzi az ízeket; 2. (jellel) megjelöl; 3. felismer; 4. kiemel, kitüntet; 5. ~si: különbözik vmitől, vkitől; 6. kiemelkedik, kitűnik (mások közül) |
disto·gliere | ~ [da]: eltérít; elvon; elvesz - vö: togliere |
distorto | (átv) ferde, helytelen |
distrarre | 1. elvon (figyelmet, pénzt); 2. szórakoztat, mulattat; 3. ~si: nem figyel, szórakozottan viselkedik; 4. szórakozik, mulat - distraggo,distrai,distrae, distraiamo,distraete,distraggono; ho distratto; distrarrò; distrarrei; distragga,~,~,distraiamo, distraete,distraggano |
distratto | 1. szórakozott, figyelmetlen; 2. ld. distrarre (part. pass) |
distrazione (la) | 1. szórakozottság, figyelmetlenség; 2. szórakozás, mulatság; 3. vmely összeg elvonása, más célra fordítása |
distretto | 1. (postai, bírói) körzet; kerület; 2. (kat) kerületi parancsnokság |
distribuire | feloszt, kioszt, szétoszt - vö: finire |
distribuzione (la) | 1. el-, ki-, szétosztás; 2. elrendezés, elhelyezés; beosztás (pl. házé); 3. ~ di temperatura: hőmérsékleteloszlás; 4. megosztás; ~ (delle parti): szereposztás; 5. (aut,műsz) vezérlés |
districare | ua. distrigare (ritk): 1. szétbont, szétfejt; (átv) ~ una questione: kérdést boncolgat; 2. ~si: [da]: kibontakozik vmiből |
distrigare | (ritk) ua. districare: 1. szétbont, szétfejt; (átv) ~ una questione: kérdést boncolgat; 2. ~si: [da]: kibontakozik vmiből |
distru·ggere | 1. elpusztít, tönkretesz, feldúl; 2. ~si: megsemmisül, elpusztul, tönkremegy; 3. (átv) emészti magát |
disturbare | 1. megzavar, háborgat; 2. izgat, nyugtalanít, aggaszt; 3. ~si: aggódik, izgul, nyugtalankodik: 4. fárad, vmivel alkalmatlanságot okoz magának |
disunire | 1. el-, szétválaszt; szétszed, felbont; 2. összeveszít (embereket), viszályt kelt (emberek között) - vö: finire |
disuso | elszokás vmitől; nem gyakorlása vminek; elhanyagolása vminek; cadere in ~: elavul |
disvalore (il) | [új] negatív érték |
dito (tb:~i,~a) | ujj; un ~ di vino: egy ujjnyi bor; mostrare a ~: ujjal mutogat; toccare il cielo col ~: odavan az örömtől; (szól) Me la sono legato al ~. Nem felejtem el neki. Avere sulla punta delle ~a. [0] A kisujjában van. |
ditta | cég, kereskedőház; ~ fornitrice: szállítmányozási vállalat |
divampare | fellobog, fellángol, lángralobban |
divario | eltérés |
dive·llere | kitép, kiszakít - sz; ho divelto |
divenire | (vál) válik, lesz vmivé - vö: venire |
diventare | válik, lesz vmivé, lesz belőle vmi; (átv) ~ di mille colori (hn,tb): a.) kékül-zöldül; b.) irul-pirul |
divergenza | 1. szétágazás, széttartás, divergálás; 2. (átv) véleménykülönbség, érdekellentét |
diversamente | másként, más módon |
diversificare | 1. különbözővé tesz, megváltoztat; 2. különbözik, eltér, elüt vmitől |
diverso | 1. különböző, másféle, másforma; 2. sokféle, különféle; 3. néhány, több, nem egy |
divertente | szórakoztató, mulattató, mulatságos |
divezzare | ua. disavezzare: ~ [a]: 1. elszoktat, leszoktat vmiről vkit; 2. elválaszt (csecsemőt) |
divi·dere | 1. (el-, fel-, meg)oszt; ~ la gioia di uno: részt vesz vki örömében; 2. el-, szétválaszt, elkülönít; 3. (mat) (el)oszt (mennyiséget); 4. ~si: el-, fel-, megoszlik; pártokra oszlik, szakad; 5. el-, szétválik - sz; ho diviso |
divieto (la) | tilalom |
divinare | megjósol, megjövendöl |
divinazione (la) | jóslás, jövendölés |
divino | 1. (vall) isteni; 2. tökéletes, pompás, nagyszerű, kitűnő, mennyei |
divisione (la) | 1. (be-, el-, fel-, meg)osztás; ~ delle parole: szavak elválasztása; (jog) ~ del patrimonio: örökség felosztása; 2. (mat) osztás [0]; 3. (kat) hadosztály, divízió; 4. (ügy)osztály (minisztériumban); 5. (sp) ~ di peso: súlycsoport [0]; 6. (biol) egysejtű lények osztódása |
divorare | 1. (fel)emészt, elpusztít; (átv,autó) ~ la strada: zabálja a kilométereket, nagyon gyorsan halad; 2. ~si: emészti, gyötri magát, gyötrődik |
divorziare | elválik (házastárs) |
divorzio | 1. (el)válás; 2. (átv) szakítás |
divulgare | 1. elterjeszt, kihirdet, közzétesz, nyilvánosságra hoz, népszerűsít; 2. ~si: elterjed, ismertté válik |
divulgazione (la) | terjesztés; népszerűsítés |
Dn (Daniele) | (Biblia) Dániel próféta könyve |
docente (il) | 1. egyetemi előadó, tanár, docens; 2. libero ~: egyetemi magántanár; 3. (átv) tanítómester |
do·cile | 1. engedelmes, szófogadó, könnyen fegyelmezhető; 2. tanulékony, értelmes; 3. barátságos, szelíd, nyájas |
documentare | okmányokkal igazol, dokumentál, bebizonyít |
doglia | (metsző) fájdalom |
dolere | 1. fáj; mi duole: sajnálom; 2. ~si: [di]: panaszkodik, kesereg, elpanaszol vmit - dolgo duoli,duole,dogliamo, dolete,dolgono; sono doluto; dorrò; dorrei; duoli,duole, dogliamo,dolete,dolgano; dolga,~,~,dogliamo,dogliate, dolgano; dolessi |
dolgo | vö: dolere; mi ~: fáj (nekem) |
do·llaro | dollár |
dolo | (jog) 1. fondorlat, csalárdság; 2. bűnös szándék |
doloso | (jog) csalárd |
domandare | 1. ~ [a]: (meg)kérdez vkit; ~ la parola: szót kér; ~ scusa: bocsánatot kér; 2. ~ [a]: kér vkitől vmit; 3. ~ d'uno: kérdezősködik vki után |
dome·nica | vasárnap; (rkat) ~ delle Palme: virágvasárnap |
dome·stico (fn) | (házi)szolga, inas |
dome·stico (mn) | 1. házi, házhoz tartozó, háztartási; animale (hn) ~: háziállat; 2. bizalmas |
domiciliare (ige) | 1. (gazd) telepít (váltót); 2. ~si: letelepszik, lakni megy vhová, lakik |
domiciliare (mn) | házi; perquisizione ~: házkutatás |
domicilio | állandó lakás, lakhely, tartózkodási hely; bagno a ~: fördőszobás lakás; consegna a ~: házhozszállítás, kézbesítés; prestare a ~: kikölcsönöz (pl. könyvet); violazione di ~: magánlaksértés |
dominio | 1. uralkodás, uralom, hatalom; ~ di sè stesso: önuralom; 2. domínium; 3. (jog) birtok(lás) |
donazione (la) | 1. ajándékozás, adományozás; adás; 2. adomány |
dono | 1. adomány, ajándék; 2. tehetség, képesség |
dopo (hat) | azután, utána; [új] dopo di chè (ua. dopodichè): miután; és azután |
dopo (prep) | után (idő,hely); ~ tutto: a legvégén, végül is |
dopochè | miután |
dopodichè | [új] ua. dopo di chè: miután; és azután |
dopopranzo | délután |
doppio | 1. kettős, kétszeres, dupla; ~ petto: kétsoros (zakó); suola ~a: dupla talp; sonare a ~: két (v. több) hanggal harangoznak; beharangoznak; 2. (sp) giuoco del ~: páros (játék); ~ misto: vegyespáros; 3. (átv) kétszínű, képmutató, álnok |
dorso | 1. hát; (átv) piegare il ~: hajlong, megalázkodik; 2. hegygerinc |
dose (la) | adag, dózis |
dotare | 1. hozományt, kelengyét ad vkinek, kiházasít vkit; 2. [di]: (átv) ellát vmivel |
dotato | ~ [di]: vmivel ellátott, megáldott; tehetséges |
dote (la) | 1. hozomány, kelengye; 2. támogatás, segély (színháznak, könyvtárnak); 3. (átv) érdem, érték, becs; 4. tehetség, kiváló tulajdonság |
dotto (fn) | (orv) csatorna, vezeték |
dotto (mn) | tanult, tudós, tudományos |
dovere (ige) | 1. tartozik, adósa vkinek vmivel; 2. köszön(het) vkinek vmit; 3. kell, szükséges; 4. -hat,-het (lehetőség, valószínűség) - devo,devi,deve,dobbiamo,dovete,devono; ho dovuto; dovrò; dovrei; 0; debba; dovessi |
dovere (il) | 1. kötelesség, feladat (iskolai is); 2. kényszer(űség); 3. a ~: kellően, ahogy kell |
doveroso | (vál) kellő, ill(end)ő, köteles |
dovunque | ua. ovunque: ~ + conj: akárhol, bárhol; akárhová, bárhová |
dovuto (fn) | a vkinek járó, vkit megillető rész |
dovuto (mn) | kellő, illő |
dritto (mn) | ua. diritto (mn): 1. (átv is) egyenes; becsületes; non si regge ~: nem tud egyenesen (meg)állni; mente ~a: egyenesség, becsületesség; (átv) per ~ o per traverso: akár így, akár úgy; 2. jobb, jobboldali |
Dt (Deuteronomio) | (Biblia) Deuteronómium, Második törvénykönyv, Mózes 5. könyve |
dubbio (fn) | 1. kétség, kétely, kétkedés; senza ~: kétségtelenül; 2. bizonytalanság; Sono in ~ di che fare. Nem tudom, mit tegyek. 3. feltevés, sejtelem, gyanú; aggály |
dubbio (mn) | 1. kétes, kétséges, kétségbe vonható; 2. bizonytalan, gyanút keltő; gyanús; di ~a riputazione: kétes hírű |
dubitare | ~ [di]: kételkedik vmiben |
duca | herceg |
ducato | hercegség |
duchessa | hercegnő, hercegasszony |
duchessina | hercegkisasszony |
dunque | hát, tehát, következésképpen; Come mai, ~, non ci avete pensato? Hogy lehet, hogy nem gondoltatok rá? |
durante | közben, alatt |
durare | 1. kiáll, kibír, elvisel, elbír; 2. eltart (ideig); 3. épen marad, nem kopik el, tartós |
durata | 1. (idő)tartam; di corta v. lunga ~: hosszú/rövid (idő)tartamú; 2. tartósság, huzamosság; stoffa di ~: tartós szövet |
duraturo | (vál) sokáig tartó, tartós, állandó |
dure·vole | sokáig tartó, huzamos, tartós |
durevolezza | huzamosság, tartósság, állandóság |
duro | 1. kemény, tömör, szilárd; (átv) osso ~: kemény dió; 2. (átv) súlyos, nehéz, kellemetlen; 3. (átv) szigorú, goromba, durva, kőszívű, keményszívű, nyers; 4. (átv) érzéketlen |