1.1 Rendeltetés

Az Országos Széchényi Könyvtár adatbázisrendszerében a dokumentumok tartalmi feltárásához és kereséséhez az OSZK TEZAURUSZt használják. A TAXAURUSZ és a GEOTARUSZ ÉS GEOHISTAURUSZ az OSZK TEZAURUSZ kiegészítése.

A TAXAURUSZ (a taxonómiai tezaurusz) az élőlények, szervek és szövetek fogalmainak tezauruszcikkeit tartalmazza.

A GEOTAURUSZ ÉS GEOHISTAURUSZ a földrajzi és történelemföldrajzi kifejezések tezauruszcikkeit tartalmazza.

Az OSZK TEZAURUSZ, a TAXAURUSZ és a GEOTARUSZ ÉS GEOHISTAURUSZ a szerkesztés, karbantartás és számítógépes kezelés és tárolás szempontjából egyetlen, azonos elvek és módszerek szerint strukturált állományt alkot. Csak a nyomtatott változat jelenik meg külön tezauruszok formájában a könnyebb kézi kezelhetőség érdekében.

A nyomtatott tezauruszokban az egyes tezauruszok deszkriptorai és nemdeszkriptorai csak kapcsolódó lexikai egységek formájában fordulnak elő.

A TAXAURUSZban (a továbbiakban: tezaurusz) feltüntették a legfontosabb fogalmi összefüggéseket; ezeknek az összefüggéseknek a segítségével a felhasználó tájékozódhat a kiválasztott kifejezéshez közel álló további osztályozásra használható kifejezésekről, hogy a dokumentum tartalmát illetve kérdését a legjobb formában fogalmazhassa meg.

A tezauruszban szereplő összefüggések részletesebbek, mint azok a "lásd" és "lásd még" utalások, melyek a hagyományos tárgyszójegyzékekben találhatók. Egyrészt pontosabban megállapítható belőlük az összefüggés fajtája, tartalma (például az, hogy generikus, partitív, oksági vagy egyéb rokonsági kapcsolatról van szó, arról tehát, hogy a kapcsolódó kifejezés általánosabb vagy speciálisabb, hogy valaminek a részét jelöli-e vagy valaminek az okát, stb.). Másrészt minden összefüggésnek a fordítottja is szerepel a tezauruszban (az összefüggéseket részletesen egy későbbi fejezetben ismertetjük).

A tezauruszokban a könyvtári betűrendbe sorolás szabályait követtük. Az ékezetes betűk a nekik megfelelő nem ékezetes betűkkel azonos besorolásúak (kivéve az o és ö, valamint u és ü betűket), a kis és a nagy betűk besorolása ugyancsak nem különbözik. A besoroláskor az üres helynek (szóköznek) is szerepe van és minden más jelet megelőz. A gy, ly, ny, sz, ty és zs betűknek nincs önálló értéke (ezért például a Szénvegyület a betűrendben a Szennyvíz, a Vízzáró réteg a Vizsgálat után következik). A karaktersorrend a következő:

köz, ( , ), 0, 1, 2, 3, 5, 6, 7, 8, 9, a, b, c, d, e, f, g, h, i, j, k, l, m, n, o, ö, p, q, r, s, t, u, ü, v, x, y, z

1.2 Használat

1.2.1 Általános szabályok

A tezaurusz az átfogó osztályozás céljára, makrotezauruszként használható, összhangban a mindenkori adatbáziskezelő rendszer követelményeivel.

A tezaurusz használatának tudnivalóit ez az előszó, továbbá az "OSZK TEZAURUSZ alkalmazási és karbantartási szabályzat" című dokumentum tartalmazza.

A tezaurusz használatának gyakorlására alkalmas példákat az "Osztályozási példatár" tartalmazza.

A tezauruszban szereplő élőlény- és szerv-deszkriptoroknál részletesebb osztályozás azokban az adatbázisrendszerekben, ahol a deszkriptorok mellett szabad tárgyszavak is használhatók, szabad tárgyszóval, lehetőleg a latin rendszertani megnevezéssel végezhető. (Ügyeljünk azonban arra, hogy se akkor, ha a latin név a tezauruszban szerepel, sem akkor, ha a latin névnek megfelelő magyar névvel deszkriptorként osztályoztunk, ne osztályozzunk ugyanezzel a kifejezéssel szabad tárgyszóként, mert redundancia keletkezik!)

Az általános szabály:

- Ha a tezauruszban nem szerepel deszkriptorként az osztályozandó élő szervezet, vagy az osztályozandó rendszertani egység (család, rend, stb.), akkor a nála átfogóbb rendszertani egységet kell választani. A speciálisabb élő szervezet (vagy rendszertani egység) latin nevét szabad tárgyszóként vesszük föl.

A tezauruszban nem szereplő élőlénynevek átfogóbb rendszertani egységet a Források 2. fejezetben megadott kézikönyvekből állapítható meg.