A jelen tanulmány célja, hogy néhány új szemponttal és módszertani elvvel gazdagítsa a CSONTVÁRYról szóló irodalmat, oly módon, hogy ne váljék "szakmai" írássá. Természetesen nem hisszük, hogy a CSONTVÁRYval - és általában a művészetekkel - kapcsolatos legjelentősebb élmények átadhatóak volnának. Ki tudná leírni vagy akár szavakba önteni a színek szépségét, a perspektívák tapasztalatát? Úgy véljük, a megfelelő irányulás és hozzáállás azonban minden esetben körvonalazható.

Az utóbbi évtizedekben különféle spekulációk láttak napvilágot e zseniális és páratlan magyar művész festményei kapcsán. Voltak, akik szerint 16 évig tartó, 40-41 éves korában megkezdett, körülbelül 120-125 alkotásból álló festői pályájának egyes képeit egy bizonyos "csillagmítoszi hagyomány" szellemében alkotta volna. Sőt, ugyanezen feltételezés népszerűsítői odáig merészkedtek, hogy a festőt "sámánként" próbálták beállítani. De voltak, akik elrejtett betűket vagy rejtett állatalakokat akartak észrevétetni festményein, mintha azok művészetének lényegi és meghatározó vonásait jelentenék. Az efféle nézetek legalább 1966-ig, PERTORINI REZSŐ könyvének megjelenéséig mennek vissza, aki finomabb formában, de hasonlóképpen erőltetett feltevéssel állt elő: "Az írások [CSONTVÁRYéi] egy misztikus-mágikus világnézetre, egy új vallás kialakítására engednek következtetni. Ez a vallás tulajdonképpen nem is új; benne keleti vallásoknak, főleg az iszlám misztika, a zoroasztrizmus és a Mithras- kultusz nyomai fedezhetőek fel. CSONTVÁRY keleti utazásai során ezekkel a vallásokkal, ill. maradványaikkal összeköttetésbe kerülhetett."