Bevezető

Az elmúlt rendszer hatalmas űrt hagyott ránk örökül. Bizonyos filozófusok, társadalomtudósok, művészek fennakadtak a ideológiai kontroll rostáján, ezért teljes irányzatok, tudományágak kimaradtak az általános műveltségbol. A hiány alig csökken, illetve folyamatos pótlásokkal lemaradássá alakult, hisz azóta már jelentős kortárs elméleti munkásság épült arra, ami a cenzúra miatt ismeretlen maradt.

Ugyanakkor az új kommunikációs technológiák gyökeresen átalakították a bennünket körülvevő világot, a telefon, rádió, televízió után az egymásról való tudás világhálózata és a tudatosan megtervezett kommunikáció napi gyakorlata az élet minden szintjét átjárja. A kompjúter megjelenése, személyes birtokbavétele és a globális hálózat kialakulása alaposan átrajzolta gondolkodásmódunkat és társadalmi életünket. A technológia oly mértékben oldja föl a megszokott törvényszerűségeket, hogy paradox módon a fejlesztés fő finanszírozója a potenciális vásárló lett, az ő döntései (szavazás vásárlás útján) határozzák meg a fejlesztés irányait. Ezért óriási a jelentősége annak, hogy digitális játékszereinkről ne csak az újdonságnak kijáró önkéntes és naiv promóció szintjén gondolkozzunk, hanem hosszabb távú, történeti-társadalmi kontextusban is lássuk az ezredvégi technikai konjunktúra produkálta új eszközeink hatásait.

Kötetünk írásai két forrásból származnak. A Media Research Alapítvány 1994-95-96-ban MetaFórum címmel nemzetközi konferenciasorozatot rendezett (szervezők: Geert Lovink, Diana McCarty és Sugár János). Az első konferencia témája az interaktív multimédia volt. Magyarországon ebben az évben készült el az első CD-ROM, a hazai Internet- hozzáférés pedig még elsősorban az egyetemekre korlátozódott. A MetaFórum 94 elsőként mutatta be nyilvánosság előtt a World Wide Webet, az Internet újonnan kifejlesztett, multimediális protokollját. Egy évvel később a MetaFórum II. előadói a terjeszkedő hálózat kultúráját járták körül: azt, hogy hogyan haladja meg és rajzolja újra a hálózat a társadalmi, politikai és üzleti határokat. A harmadik, egyben utolsó MetaFórum témája a tartalom volt, az a fogalom, amely a hozzáférés mellett a hálózati kultúra leglényegesebb elemét jelöli. A kommunikációs világhálózat működésének a kulcsa a minőségi információ, amiért a felhasználó meglátogat és elidőzik egy bizonyos hálózati helyen. A tartalom ezért az a pont is, ahol az üzleti szempontok érvényesíthetők. Mivel a hálózat alaptulajdonsága a területentúliság, a népszerűség már nem kötődik okvetlenül a fizikai elérhetőséghez vagy a közvetlen birtokláshoz. Így egy hálózati produktum nyereségessé válásához szükséges minimális mennyiségű fogyasztó már egy globális publikumból tevődik össze.

Kötetünk írásainak a másik fele a Nettime-listáról származik. 1995-ben a Média Központi Bizottság (ZK) második találkozóját követően Geert Lovink és Pit Schultz kezdeményezésére indult az a hálózati levelezőlista, amely az információtermelés hatalmas túlkínálatában az elmúlt évek hálózati sikertörténetévé vált. Az angol nyelvű Nettime mintegy négyszáz olvasója heti, de inkább napi rendszerességgel kap a szintén listatag szerzőktől tanulmányokat, esszéket, a medializált világ inspirálta írásokat. Aki akár csak felszínesen is olvasta az itt közölt esszéket, interjúkat, híradásokat, az az utóbbi három év legszínvonalasabb médiaelméleti kurzusán vehetett részt. A Nettime népszerűsége és egyre növekvő hatása nyomán egymás után jelentek meg a ZKP- (ZK Proceedings-) kötetek a levelezőlista válogatott írásaiból - egyszerű fénymásolt technikával, pár száz példányban. Ezek az ún. theorie direkt kötetek ma már féltve őrzött ritkaságoknak számítanak. Az ez évben immár tízezer példányban megjelent ZKP4 elsősorban a kasseli Documenta X. egyik programján, a száznapos Hybrid Workspace során került terjesztésre.

Kötetünk két forrása sok helyen találkozik, mivel a Media Research és Nettime szoros kapcsolatban áll. A MetaFórum résztvevői többségében maguk is lista-tagok és bár a konferenciasorozat előadásai - két kivételtől eltekintve - magyarul csak most látnak először napvilágot, angolul már megjelentek a ZKP3-ban, melyet 1996. őszén, a konferencia alkalmából Budapesten adtak közre. Könyv alakban válogatást eddig csak a német Edition ID-Archiv Verlag adott ki ezekből a szövegekből, de kötetünk megjelenésével egy időben már folynak a Nettime Bible szerkesztési munkálatai.

Azontúl, hogy igyekeztünk mindkét forrásból a legjobb, leginspirálóbb írásokat közzétenni, válogatásunk elsősorban a téma történeti, gazdasági, filozófiai és művészeti aspektusait érinti. A médiaelmélet interdiszciplináris szemléletmódja egyedülállóan alkalmas arra, hogy az új, referenciamentes eszközeinket körbefonja az értés és az értelmes felhasználás kontextusa.

A Media Research vállalkozása tudatosan heroikus kíván lenni, a legfrissebb termés bemutatásával csupán egy pillanatnyi szinkront szeretnénk előállítani. Miután az alapítvány édeklődése nem institucionális, úgy gondoljuk, hogy a c3 anyagi támogatásával megengedhetjük magunknak azt a luxust, hogy egy gesztus erejéig elfelejtsük a kínzó anyagi realitásokat, és takarékoskodás nélkül maximális mennyiségu friss szöveget tegyünk közzé. Mindazonáltal reméljük, hogy ezt a kötetet továbbiak követik majd.