Aki minden dolgot adott, amit megteremtett, majd vezetett:
Ha megfigyeled tested egyes részeit, akkor észre fogod venni, hogy a Teremtő jól felfogott okkal és bölcsességgel teremtett meg mindent rajtad. Minden egyes rész megfelel annak a feladatnak, amiért teremtetett. Figyeld meg a szemeidet, füledet, egészen a gyomrodig, hogyan működnek, hogy végrehajtsák a rájuk bízott feladatokat, s hogyan irányítja azokat hogy megfeleljenek az elvárásoknak, az első a látásnak a második a hallásnak, a harmadik pedig hogy megeméssze a táplálékot, s mindegyik ugyanabból teremtetett.
Figyeld meg a gránátalma fát, vagy a búzamezőt, vagy a pálmát, hogyan rendelt Allah mindegyiknek külön életet, létet és külön termést, mindegyiket segíti gyümölcsének meghozásában, megszabta magjának, ágainak és termésének a formáját is. Mégis mindegyik egy anyagból teremtetett. Így szólt a Magasztos Allah: "a Földön vannak szomszédos mezőségek és szőlős kertek, gabona vetések és pálmák, csoportokban vagy egyesével. Ugyanazon vízzel öntözve. Némelyüket a másik fölé helyeztük ízben. Bizony ebben jelek vannak azok számára kik ésszel bírnak." [13:4]
Figyeld meg a halak, madarak, hangyák, mikrobák és a különböző helyeken s különböző módokon, de mindegyik állatot a neki megfelelő úton vezette ahhoz, hogy megfeleljen feladatának és életének. De ugyanígy minden egyes részüket is ennek megfelelően teremtette meg: a madarak szárnyát azért, hogy a madarakat a levegőbe emelje, a halak kopoltyúját azért, hogy annak segítségével a vízből kivonhassák a számukra szükséges oxigént stb.
Így szólt a Magasztos Allah: "Allah minden állatot vízből teremtett, van közöttük olyan, mely a hasán csúszik, van olyan is mely két lábon jár és van olyan is mely négy lábon. Allah azt teremt, amit akar, mert Allah minden dologra képes." [24:45]
Ha megfigyeled a napot, a holdat, a bolygókat és a csillagokat úgy fogod látni, hogy mindegyiküket speciális, egyedi létre teremtette Allah, és a nekik megfelelő helyre vezérelte őket, s megrajzolta, kijelölte mindnek a saját pályáját, mely megfelel a rendelésüknek és helyzetüknek. Aztán vess egy pillantást az égitestekre, melyekről így szólt a Magasztos Allah: "Allah tartja az egeket és a földet, hogy el ne pusztuljanak, de ha el is pusztulnának, senki nem tarthatná azt vissza utána. Mert Allah a kegyes és Megbocsátó." [35:41]
Ha egy csillag vagy bolygó vagy a nap vagy a hold is eltűnne, elenyészne a pályájáról, akkor felbomlana és megromlana az égi rend.
Ha valaki figyelmesen szemügyre veszi ezt a létet és elgondolkozik rajta, azt fogja tapasztalni, hogy Allah minden teremtett dolgot arra az útra vezetett, irányított, amire teremtetett. Így szólt a Magasztos Allah: "Magasztald a te legmagasabb Urad nevét, aki teremtett és alakított, és ki elrendelt s az igaz útra vezetett." [87:1-3]
Majd így szólt egy másik helyen a Magasztos Allah, prófétája Mózes által: "a mi Urunk az, aki minden dolognak a létét, teremtését adta, majd az igaz útra vezetett." [20:50]
A hit útja:
Ha elgondolkozunk az ember létén, teremtésén, akkor azt tapasztaljuk, hogy a Teremtő tudásra, ismeretre való képességgel ruházta fel s azzal a képességgel, hogy különbséget tud tenni az igaz és a hamis között, a káros és a hasznos között, s el is látta azokkal a szervekkel melyek segítségével megszerezheti ezt a tudást, s igazolhatja illetve elválaszthatja az igazat a hamistól. Ha tényleg az igazra, az igazságra törekszik, azt kutatja, keresi, annak követésére törekszik sikeres lesz, győzni fog, hasznára fog válni, ha viszont elhanyagolja, figyelmen kívül hagyja az igazságot, akkor vesztes és kárvallott lesz. Így szólt a Magasztos Allah: "Megteremtettük az embert összevegyített cseppből, hogy próbának vessük alá, majd hallóvá és látóvá tettük. Az igaz Útra vezettük, legyen akár hálás, akár hálátlan. A hitetleneknek pedig láncokat, bilincseket és tüzet készítettünk elő. Az igazhitűek olyan serlegből fognak inni, melynek itala kámforral van vegyítve." [76:2-5]
Allah szava: "Allah úgy hozott ki anyátok testéből, hogy nem tudtatok semmit, ám Ő a hallást, a látást és a szíveket adta nektek. Talán hálásak lesztek." [16:78]
Miután Allah elrendelte, megteremtette, hogy az ember ésszel bíró legyen, döntőképes, cselekedetei közül választó és el is látta az ehhez szükséges eszközökkel, megparancsolta, hogy a tudás, az ismeret útján járjon, és használja a rendelkezésre álló ismeretanyagot. Továbbá azt is megparancsolta, hogy ne kövessen olyan utat, melyről nincs biztos tudása. Ezek után világos, hogy az ember maga felelős a letérése miatt, az egyenes útról, melyre útmutatást kapott. Allah szava: "Ne kövesd hát azt, amiről nincs tudásod. Mert a hallásról és a látásról és a szívről számot kell majd adni." [17:36]
Ezek után az embernek nincs mentsége és nincs számára bocsánat, ha a tévelygők útját választja. Így szólt Allah: "De az ember világos bizonyíték lesz önmaga ellen, még ha meg is próbálja felsorolni mentségeit." [75:14-15]
Tudd meg nincs más Isten kivéve Allahot:
Nos tehát a Teremtőd volt az, aki a látást adta neked, midőn még csak egy kis vér és húsdarab voltál szülőanyád testében, és Ő neked adta a fény, a világosság észlelésének eszközét, mellyel képessé tett arra, hogy általa megláthasd a közelit és a távolit, s meg tudd különböztetni a körülötted lévő dolgokat egymástól, s hogy lásd és tudd mi folyik körülötted a világban.
Szintén a Teremtő volt az, aki a hangok érzékelésére hallást adott neked, mikor még a csend világában voltál, anyád hasában, ekkor kaptad a hallás eszközeit, melyek segítségével a hozzád intézett beszédet megérthetted, felismered általa mások hangját, az eddig ismeretlen dolgokat megtanulhatod általa.
Továbbá szintén a Teremtő volt az, aki ellátott a felfogás, az ész és a döntőképesség eszközeivel, a gondolkodás képességével. Ezen képesség az, mi megkülönböztet téged az állatoktól, akikkel osztozol a látás és hallás képességében, ám ők nem rendelkeznek a gondolkodás és az ész eszközeivel. Ez a képesség - mely csak az ember sajátja - teszi képessé arra, hogy megtudja ítélni, mi a hasznos számára, s legyőzhesse általa az akadályokat, szolgálatába állíthassa a növényeket és az állatokat, lemerülhessen a vizek mélyére, felemelkedhessen a világűr magasába, ami által jóvá és hasznossá teheti a föld életét. Az ész nélkül a bolondok, a tudatlanok világába tartozna az ember.
Ha az ember belegondol abba a helyzetbe: mi lenne ha nem lenne sem látása, sem hallása, sem értelem, milyen lenne akkor az élete? Hogyan jutna egyik helyről a másikra, hogyan óvhatná meg magát a különböző veszélyektől? Ebben a helyzetben a halál inkább lenne megoldás mint ez a hallás, látás, és értelem, ész nélküli élet.
Ha mindezeket figyelembe vetted, ó ember! nem gondolod-e hogy első és legfontosabb feladatod az kell hogy legyen, hogy ezeket az értékes eszközöket, melyekkel a Teremtőd látott el téged arra használd, hogy megismerd Őt és Küldöttét, megismerd azt, mit nem tudtál, megismerd léted és teremtésed célját, lényegét és értelmét! Mert bizony ha Allah megfosztana ezektől a szervektől nem lenne senki, sem ember, sem bálvány, aki ezeket vissza tudná adni neked.
Így szólt Allah: "Mondd mit gondolnátok, ha Allah vette volna el a hallásotokat, látásotokat és lepecsételte volna a szíveteket, vajon van-e más istenség, aki ezeket visszaadhatná nektek? Nézd hogyan magyarázzuk a jeleinket, ám mégis elfordulnak." [6:46]
Így az ésszel bíró ember tudja, hogy az első feladata, hogy azokat az eszközöket melyekkel a Teremtő látta el, arra használja, hogy megismerje Teremtője parancsát, s azokat a dolgokat, melyekben a Teremtője tetszését leli. S megismerje azt is, amivel a Küldött érkezett az Ő Urától. Így szólt a Magasztos Allah: "Emlékezzetek meg Allahról, ahogyan Ő megtanított benneteket arra, amit nem tudtatok." [2:239]
Ezáltal mi az engedelmesek és a hálásak közül valók leszünk, akik így szólnak: "Dicsőség Neked! Nálunk nincs semmilyen tudás csak az, amire Te tanítottál bennünket. Hiszen Te vagy a Bölcs és Mindenttudó." [2:32]
Az ésszel rendelkező ember első feladata tehát, hogy az Ura parancsainak engedelmeskedjen, aki így szólt: "Tudd Ő az egyetlen igaz isten, Allah." [47:19]
Hitvallásában tudásra és bizonyosságra támaszkodik így azok közé fog tartozni, kiknek erős és biztos a hite, kiknek hite nem inog meg. És azon józaneszűek közé fog tartozni, akik világosan látják az Allahban és Küldöttében való hit igazságait és valóságait. De ugyancsak felemeli magát a vakok szintjéről egy fokkal magasabbra, azok fokára, akik tudják, hogy a Teremtő Úr az igazság és a valóság, és Küldötte is az igazat hozta el. Így szólt Allah: "Vajon az, aki tudja, hogy ami hozzád az uradtól leérkezett kinyilatkoztatás gyanánt az az igazság, vajon ez olyan-e mint a vak ember. Bizony az ésszel bírók okulnak az intésen." [13:19]
Olyanok mint az állatok. De nem! Még tévelygőbbek!:
Óvakodj te ésszel bíró, hogy olyan legyél mint a feledékenyek és a hálátlanok, azok, akik nem hálásak a Teremtőjüknek azokért a kegyekért amikkel ellátta őket és nem úgy használják ezeket az eszközöket ahogy arra parancsot kaptak - vagyis Uruk és Teremtőjük ismeretére. Sőt inkább elfordulnak Allah jeleitől, melyek az Ő teremtményeiben jelennek meg, és elfordulnak Allah jeleinek meghallgatásától az Ő Könyvében. Sőt elfordulnak attól is, hogy elgondolkozzanak azon, amit látnak vagy hallanak a jelekből, s megfosztják hallásukat, látásukat és eszüket illetve megakadályozzák e szerveket, hogy a legfontosabb feladatot végrehajtsák, amiért is a Teremtő megteremtette azokat.
Nem a Teremtőjükhöz csatlakoznak, hanem valami máshoz, azt istenítik és magasztalják, ami sem hasznukra sem kárukra nem tud lenni. Bálványokhoz, kövekhez, fákhoz, csillagokhoz, bolygókhoz, tűzhöz, állatokhoz, tehénhez, birkákhoz, égzengéshez, villámláshoz, esőhöz fordulnak ezekhez pártolnak el, ezekhez holott ezek maguk is teremtett dolgok. Napjainkban is megesik, hogy teremtett lények teóriái előtt hajladoznak egyesek s közben megfeledkeznek arról, aki életre keltette és majdan a halálba küldi őket. "Olyasvalamit szolgálnak Allah helyett, amiről nem érkezett a kinyilatkoztatásban semmilyen híradás, és ők maguk sem tudnak róla semmit. A bűnősöknek nem lesz segítőjük." [22:71]
"Bizony sokat visznek tévútra tudatlan vágyaikkal. Ám a te Urad ismeri legjobban azokat, akik túlkapásokra vetemednek." [6:119]
Az, oka ennek az, hogy ezek megfeledkeztek a hit valóságáról és nem használták hallásukat, látásukat és eszüket annak érdekében, hogy megismerjék a hit bizonyítékait, melyek nyilvánvalókká lesznek minden kutató, kereső és ésszel bíró előtt. Ha ezt teszik nem marad csak a tévedés, a hamis dolog, melyre nincs bizonyíték melyet csak feltételezésre és elgondolkodásra lehet alapozni: "Mondd: vajon van-e valami tudásotok, amit elénk tárhatnátok, ám ti csak a vélekedéseteket követitek, és csupán sötétben tapogatóztok." [6:116]
Tehát nemtörődömségüknél fogva ezen eszközöket nem a Teremtőjük megismerésére használják.
A gondolatok és félelmek birodalmában tévelyegnek és tudomást sem vesznek az Igazságról, ami az Uruktól érkezett, bizony megérdemlik ezek, hogy életük végén a Pokol tüze legyen osztályrészük. "Sok dzsinnt és embert teremtettünk a Pokolra, van szívük de nem értenek vele, van szemük, de nem látnak vele, van fülük, de nem hallanak vele. Olyanok ők mint az állatok. De nem. Még tévelygőbbek. Ők azok, akik semmivel sem törődnek." [7:179]
A Feltámadás Napján megbánják ezt és így szólnak: "ha odafigyeltünk volna és az eszünket használtuk volna nem lennénk a Pokol lakói, beismerik bűneiket, ám átok a Pokol lakóira." [67:10-11]
Allah tanúságot tett, hogy ő az egyetlen isten. Ugyanígy tanúságot lettek az angyalok és a tudással bírók is.
Az előbbiekből világossá vált számunkra, hogy aki "tanította az embert arra, amit nem tudott" [96:6] és ellátta az ismeret és a tudás megszerzésének eszközeivel, az a Benne és a Prófétájában való hithez vezető úttá a tudást, az ismeretet és a tudományt tette és úgy rendelkezett hogy azok eszközeit hasznosan kell felhasználni. Bennünk emberekben olyan szerveket teremtett, melyek segítségével a legmegbízhatóbb úton juthatunk el a Benne való hithez, ez pedig a tudás útja. Így szólt a Magasztos Allah: "Tudd, hogy Allah az egyetlen isten." [47:19] Továbbá: "Vajon az, aki tudja, hogy az, ami leérkezett hozzád a kinyilatkoztatásban az az igazság, vajon az olyan-e mint a vak ember? Bizony az ésszel bírók okulnak az intésen." [13:19] Így szólt Allah: "ahogyan elküldtünk hozzátok egy közületek való küldöttet, aki a mi jeleinket recitálja nektek, aki megtisztít benneteket, tanítja nektek a könyvet és a bölcsességet, s tanítja mindazt, amit nem tudtok." [2:151] Ahogyan továbbá óva intett Allah a tudatlanság követésétől: "Ne járj annak nyomán, miről nincs biztos tudásod. Bizony a hallgatásról, a látásról és a szívről számot kell majd adni." [17:36]
Allah megvilágosította, hogy a tudatlanság az eltakaráshoz és a hitetlenséghez vezet. Így szólt Allah: "Így pecsételi le Allah azok szívét, akik nem rendelkeznek tudással." [30:59]
Azzal, hogy a rendelkezésünkre álló tudást szerző eszközöket felhasználjuk és arra fordítjuk, hogy megismerjük általuk Urunkat és a Küldöttét ezáltal azok közé állunk, akik tanúságot tesznek Allah egyetlen voltáról, s az Úr összekapcsolja a tanúságtételüket a saját tanúságtételével, mikor így szólt az Egyedülvaló, kinek nincs társa: "Allah tanúságot tett, hogy Ő az egyetlen isten, ugyanígy tanúságot tettek az angyalok és az ésszel bírók is." [3:18]
Eképpen magyarázzuk jeleinket egy népnek, mely az eszét használta:
Miután megtanultuk, hogy a tudás a hithez vezető út, lássunk néhány példát, mely megvilágítja ennek az útnak a jellemzőit. Látni fogjuk, ha az ember az igazságot, a valót akarja megismerni, vagy valami számára eddig ismeretlen dolgot akar megismerni, akkor a következő három út egyikét fogja bejárni.
A megfigyelés és a gondolkodás:
Ami nem más mint megfigyel egy dolgot és elgondolkozik a látottakon vagy kísérletet hajt végre, megpróbál valamit majd elgondolkodik rajta s végül valamiféle következtetést von le, ami eddig ismeretlen volt számára. Látja ha tüzet a hóra, jégre teszik akkor a tűz felolvasztja a jeget, tehát végrehajtja ezt a próbát, s megérti a lényegét, még ha nem látja azt, de tudja hogy a hő olvasztja meg a jeget, s ebben a következtetésben megnyugszik, melyet az esze segítségével ért el.
Vagy látja a szelet, amint egy meghatározott irányból fúj, majd megfigyeli azt is, hogy a felhők ugyanabból az irányból érkeznek, s az esze segítségével felfogja, hogy a felhőket a szél irányítja.
Ugyanez történik akkor is mikor egy távoli gépkocsit figyel meg, amint feléje közeledik, látja amint fordul a kanyarnál, fékez ahol kell, gyorsít ahol kell, látja a lámpáját, mindezekből megtudja, hogy a motor jól működik, a lámpájának nincs hibája, még ha ezeket nem is látja külön-külön, de azt is megtudja, hogy a vezetője szakképzett, s ésszerűen az útnak megfelelően vezeti a kocsit.
Ha látjuk a fa ágait s a különböző testeket, amint lehullanak a földre vagy a fa ágai esetében rezegnek, még ha nem is látjuk, hogy mi mozgatja vagy ejti le őket, akkor is az eszünk segítségével azt a következtetést vonhatjuk le, hogy a szél mozgatja a fa ágait s a föld vonzereje az, ami a tárgyakat a leesésre kényszeríti, még akkor is megértjük ezt ha nem látjuk a levegőt sem pedig a vonzóerőt.
A mérnökök, orvosok, a különböző specialisták a diákok is hasonló úton szerzik ismereteiket - a megfigyelés útján. Mi magunk is a mindennapjaink során hasonló módon teszünk szert új és új ismeretre. Vagyis megfigyelés majd annak gondolati feldolgozása vagy kísérlet és annak gondolati feldolgozása, ami elvezet új felismerésekhez. E módszer következőképpen írható le: a jelenség megfigyelése vagy kísérlet + a megfigyelés gondolati feldolgozása = tudományos igazság. Ha a jelenségek nyomainak és az eszünk összehangolt felhasználásával ilyen eredményre juthatunk, akkor a Teremtőt is hasonló módon ismerhetjük meg.
Ha tehát a lét minden pillanatában és minden pontján megfigyeljük az Ő jeleit és nyomait, akkor megismerjük az Igazságot, a Teremtőt, s ebben az ismeretben megnyugszik a szívünk.
"Az egek és a föld megteremtésében, az éjszakák és nappalok váltakozásában jelek vannak az ésszel bírók számára, akik álltukban, ültükben és fektükben megemlékeznek Allahról, s elgondolkoznak az egek és a föld megteremtésén. Urunk! Te ezt nem hiába teremtetted. Magasztaltassál és óvj meg bennünket a tűz büntetésétől." [3:190-191]
A teremtés nyomai a Teremtőről tanúskodnak.
A bölcsesség nyomai a Bölcs ténykedéséről tanúskodnak.
A tudás nyomai a Teremtő és Ellátó, Fenntartó ténykedéséről tanúskodnak.
A kegyelem nyomai a Megkönyörülő ténykedéséről tanúskodnak.
A megőrzés, emlékezés nyomai a Megőrző ténykedéséről tanúskodnak.
A vezetés és irányítás nyomai a Vezető ténykedéséről tanúskodnak.
Az erő és a hatalom nyomai az Erős és Hatalmas ténykedéséről tanúskodnak.
A kár és a haszon nyomai az Ártó és Használó ténykedéséről tanúskodnak.
Az egyedülvalóság nyomai az Egyetlen, az Egyedüli ténykedéséről tanúskodnak.
Ha körülnézünk a bennünket körülvevő világban azt tapasztaljuk, hogy a fenti jelzők nem illenek a teremtett lényekre, hanem csak és kizárólag az egyedül létező Allahra.
Ugyanezen módon nyerhetünk bizonyítékot Mohammad - Allah áldja meg - prófétaságára is, ha a korábbi vallások még ma is létező szent könyveit tanulmányozzuk azt tapasztaljuk, hogy azok is tanúságot tesznek Mohammad prófétasága mellett.
Ha a Szent Korán ékes nyelvezetét figyeljük meg, rájövünk arra, hogy az örök és megismételhetetlen. Nem képes sem ember sem pedig dzsinn hogy hasonlót alkosson.
Minden ésszel rendelkezőnek ez bizonyságul kell hogy szolgáljon arra nézve, hogy a Korán Allahtól származik és Mohammad az Ő prófétája.
Ha szokatlan, számunkra érthetetlen, megmagyarázhatatlan dolgokat figyelünk meg, melyekkel Allah a létet erősítette meg, s mindazt, amit abban teremtett és az Ő jelei közül való, s tanulmányozzuk azt amit újkori és legújabbkori tudomány fedezett fel, hosszú évszázadok után hosszú és alapos, kitartó kutatás eredményeként, nos ezen új felfedezések is csak megerősíteni tudják mindazt, ami már Allah Könyvében is szerepelt, amit az írástudatlan Próféta szájából hallottunk, nos hát ez tanúságot tesz amellett, hogy a Korán Allah tudásával nyilatkoztatott ki.
Ha azokat a csodás szinte földönkívüli eseményeket figyeljük meg melyekkel Allah a Prófétáját segítette, s melynek a muzulmánok a tanúi voltak - mely egyébként a Koránban lejegyeztetett - s hallották a hitetlenek, kiket ezen dolgok a hitetlenségből az Iszlámba fordított át, akkor rájövünk, hogy ezen dolgokra csak Allah képes.
Mint például: A Hold kettéhasítása, az angyalok leereszkedése hogy a muzulmánokkal harcoljanak, vagy a szelek segítsége a muzulmánoknak a hitetlenekkel szemben, az eső és az álom segítségül érkezése. Vagy a Korán ugyanolyan formában történő megőrződése az egész világon annak a Koránnak, mely hírt adott már ezekről a szokatlan eseményekről, melyeket megtapasztaltak úgy hívők mint a hitetlenek.
És ha Mohammad Próféta kortársainak illetve az utána következő generációk életét tanulmányozzuk, megfigyelhetjük azt a tántoríthatatlan hitet, mellyel Mohammad tanítása iránt viseltettek - egész életük tanúhitük szilárdságára - akkor megértjük, hogy ilyen hittel csak olyan ember felé fordulnak, akit Allah segített és támogatott. Ha ezeket az őszinte muzulmánokat hallgatjuk Mohammadba vetett hitük okairól, akkor azt fogjuk tapasztalni, hogy olyan jelekről és bizonyítékokról beszélnek, melyek csak egy Allah által segített Prófétától származhatnak. E bizonyítékokat azok a tudós társak és követők őrizték meg a számunkra, akik tudásában és szavahihetőségében senki sem kételkedhet. E bizonyítékok pedig Mohammad - Allah áldja meg - küldött és Próféta volta mellett tanúskodnak.
Az iszlám törvénykezés vizsgálatánál is hasonló eredményre juthatunk láthatjuk hogyan valósította meg a legboldogabb életet a földön - erről egyébként a szakértők és a jogászok is egyetértenek -, látjuk továbbá azt is, hogy az iszlám törvény minden időben s minden helyen érvényes, számos évszázad e szerint élt már, nincs benne hiányosság vagy megrövidítés, s érvényes is marad az emberek tökéletes boldogságának a megvalósítására egészen addig míg Allah akarja. Ha meghallgatjuk a specialistákat, ők azt mondják, hogy az ember alkotta törvények ideig óráig maradnak csak évvényben, ám az iszlám törvény minden helyen és időben érvényes, ez azt tanúsítja, hogy ez csak olyannak a ténykedéséből származhat, aki ismeri az emberi lélek valóságait és a soha sem változó emberi tulajdonságokat, melyre az ember alkotta törvények sohasem képesek. Ez is arról tanúskodik, hogy Mohammad Allah Küldötte.
Vagy ha a Próféta életrajzát a leghitelesebb források alapján tanulmányozzuk, akkor abból is világossá válhat a számunkra, hogy az csak egy Allahtól irányított próféta élete lehet.
Ez volt néhány módozata ennek a módszernek, amit ha a módszer követője betart akkor annak eredménye csakis megingathatatlanul erős hit lesz. S lelke nem szűnik meg teljes bizonyossággal ezt hirdetni: Tanúsítom, hogy nincs más igaz isten kivéve az egy igaz Allahot, tanúsítom, hogy Mohammad az Ő prófétája.
Hite ekkor tudatos lesz, nem pedig vakon örökölt, egy olyan hit mely jótetteket eredményez és mentes lesz a kétségektől és a homályos helyektől.
A hallás útján szerzett ismeret és a gondolkodás:
Ez az út az, melyet az ismeretszerzés érdekében a leggyakrabban igénybe vesz az ember. Hisz a diák is úgy jut újabb ismeretekhez, hogy hallgatja a tanárát, ugyanígy az orvos is a hallás útján tudatja a beteggel a diagnózist. Tehát az esetek döntő többségében bármilyen tudásról is legyen szó az a hallás útján jut el új "gazdájához". Mivel nehéz lenne mindig a látványon alapuló bemutatást használni. Ha tehát az emberek elfogadják, hogy a tudósoktól ily módon jussanak új ismeretekhez, ennek két oka van: az egyik a tudósok olyan valamit tudnak, amit ők nem, a másik pedig az, hogy az emberek megbíznak e tudósok szavában, őszintének szavahihetőnek tartják őket.
A tények nagy többségét a legtöbb tudomány területén ily módon kapjuk meg. Az Allahban való hit is ezen az úton magyarázható és világosítható meg a legjobban. A Magasztos Allah kiválasztott egy küldöttet, ahogyan már előtte is választott küldötteket, s a jelei közül soknak az ismeretére rávezette, ahogyan erről Allah szólt elmesélve, hogyan látta Mohammad Gábrielt: "A szív nem hazudott azzal amit látott, vajon kételkedtek abban, ami lát? És ismét látta őt. A Sidrat al-Muntaha-nál. Melynél a Ma'wa kertje található, midőn elborította a fát az, ami elborította. Ám a tekintet nem tévelyedett el és nem lépett túl. És bizony Ura legnagyobb jeleit látta." [53:11-18]
És Allah elküldte a küldöttét hozzánk, hogy megtanítson bennünket arra, amit nem tudtunk a Teremtőnk parancsából, hogy tanítson bennünket vallásunk dolgaira, múltunk, jövőnk eseményeire, teremtésünk okára, s mindarra, amire magunktól nem tudnánk rájönni. Ahogyan a Magasztos Allah szólt erről: "Ahogyan elküldtük hozzátok a közületek való küldöttet, aki a mi jeleinket tudatja veletek és megtisztít benneteket s tanít benneteket a Könyvre, a bölcsességre, s mindarra, amit nem tudtok." [2:151]
Ám az ember csak az igaz prófétának tud hinni, akinek bízik a szavahihetőségében, aki bizonyítékokat tud mutatni a prófétaságára, aki a legérdemesebb arra, hogy szavának hitelt adjanak, mert ő a tudását az egek és föld urától kapta, aki "mindent átölel tudásával" [65:12], és aki "a láthatatlan dolgok tudója, akinek a tudását nem kerüli el a porszemnyi sem vagy legyen az kisebb vagy nagyobb, sem az égben sem a földön, s mindez világos írásban van feljegyezve." [34:3]
A próféták megbízhatóságát igazolja Allah szava: "bizony világos bizonyítékokkal küldtük el a küldötteket." [57:25]
Ez a második út az Allahban való hithez, az első útra épül, megvilágosítja, ami rejtve volt, s teljesebbé teszi az emberek ismeretét Urukat illetően. Ez ugyan az az út, amelyre a tudásra szomjazók mindig is támaszkodhattak az olyanoknál, akikről biztosan tudható, hogy ők hűen és őszintén továbbítják a prófétai tanításokat. A meghallgatás a különböző megbízható forrásoknak, különböző irányokban, ezek után lehetetlen, hogy hazugságra szövetkezzenek. Ha hallunk egy kínai muzulmánt, egy indiait, egy pakisztánit, egy iránit, egy irakit, egy törököt, egy szírt, egy libanonit, egy jordánt, egy palesztint, egy Arab-félsziget-belit, egy egyiptomit, egy szudánit, egy líbiait, egy tuniszit, egy algírt, egy marokkóit, egy mauritániait, egy nigériait, egy szenegálit, egy malit, egy csádit, egy szomáliait, egy etiópot, egy tanzániait, egy indonéziait, stb. amint országa történetéről beszél, vagy az országának iszlám hódításáról, vagy a hódítás vezetőiről, úgy fogod tapasztalni, hogy ezen országok történelme egymást igazolja és alátámasztja, lehetetlen, hogy ily különböző népek, különböző nyelvekkel, különböző gondolkodásmóddal hazugságban és valótlanságban összhangban legyenek. Ha megkérdezzük a hívőket ezekben az országokban, milyen volt a hódítók és a hitterjesztők hite, akkor a történelmet feljegyzők úgy válaszolnak: az emberiség még nem látott hódítót, aki úgy vágyta az Allahnál lévő dolgokat mint ezek az emberek, vagy úgy figyelmeztetett volna a túlvilágra mint ezek a hívők, így az új területek népei megismerték hitük őszinteségét, az Uruk iránti feltétlen odaadásukat, és a Prófétában való töretlen bizalmukat, s ők velük beléptek Allah vallásába, s pontosan megtartották az imákat, megadták az alamizsnát, megtartották a böjtöt, eleget tettek a zarándoklat parancsának, s velük együtt követték az iszlám erkölcsi tanításait.
És ők is az Iszlám törvénykezést alkalmazták, ez azután történt, hogy hitvallást tettek miszerint: nincs más isten kivéve Allahot, és Mohammad az Ő prófétája.
S ha elgondolkozunk azon, amit hallottunk ismerni fogjuk a muzulmán népek vallási őszinteségét s azt az olthatatlan vágyat mellyel ragaszkodnak hozzá, s mindez tanúbizonysága az Uruk küldöttébe vetett őszinte hitüknek, szilárd eltökéltségüknek abban, hogy csak ezt követik, anyagi és testi áldozatot sem sajnálva a hit terjesztésének az útján, s ezért nem kérnek az emberektől sem jutalmat sem pedig hálát.
Ha megkérdezzük a Kelet és a Nyugat vagy az Észak és a Dél népét, mindegyikőjük ugyanúgy fog válaszolni, az utókor ugyanazt a tanúságot teszi mint az elődök tettek, így tehát fényes bizonyítékok és bőséges érvek vannak előttünk, melyre az egymást követő generációk is építhettek, nevezetesen Mohammad küldött voltának igazsága és az, hogy ténylegesen Allah prófétája volt. Igaz Allah szava midőn így szól: "Bizony leküldtünk néked nyilvánvaló bizonyosságokat melyekben nem kételkedik csak a bűnős ember." [2:99]
A muzulmánok összegyűjtötték ezeket a bizonyítékokat különálló könyvekbe s különböző címeken a világ minden táján olvassák ezeket mint például: A Prófétaság bizonyítékai. A Mohammadi csodák, stb., ezeket a híradásokat olyan emberek adják tovább akik őszinteségében senki sem kételkedhet. Ők azok akik szemtanúi voltak ezeknek a csodás bizonyítékoknak, akikről tudjuk, hogy biztos tudással rendelkeztek és istenfélők voltak napkelet és napnyugat fiai közül a különböző korokban. Ily módon biztosítódik a hit és a vér egyre mélyebb gyökereket, ha meghallgatjuk a legmegbízhatóbb forrásokból származó, legszavahihetőbb muzulmán generációk tanúságtételét. Így növekszik az ésszel rendelkező ember hite és bizonyossága abban, hogy Mohammad - Allah áldja meg - valóban Allah prófétája.
A megtapasztalt együttműködés
Ez a harmadik út, melyet csak kevesen járhatnak be, melynek jeleit és bizonyítékait közvetlenül csak azok tapasztalhatják, akiknek szilárd az elhatározásuk, a hit útján biztos lábbal járnak, a kutatás, keresés útját járják s az olyan emberek kinek hitét a valóság látható dolgai nem ingatják meg. Ez a legmagasabb fokozat.
A hit Allahban ezen az úton, Allah csak azok számára tette lehetővé, akik őszintén hisznek benne, engedelmeskednek Neki, akik Tőle kérik a feleletet. Közvetlen együttműködésre nyílik mód és Allah egyébként rejtett jelei megnyilvánulnak. Ez az, amit a hívők úgy ismernek mint Allah válasza a hozzáintézett fohászokra. Én magam is több tízszer tapasztaltam s tapasztalják a hívők milliói és szemtanúi az iszlám népek az esőért való fohászkodás alkalmával, midőn szárazság sújtja a muzulmánokat. Minden ember láthatja és kérheti az Urát, hogy válaszoljon a fohászára - melynek célja lehet egy betegség elhárítása, amire az orvosok már képtelenek, vagy valamilyen szorult helyzetből való kijutás, vagy javakkal való megsegítés igen-igen szorult helyzetben, vagy bármilyen kegyelem, mellyel Allah a szolgáit ellátja.
Ez csak két feltétel teljesülése esetén lehetséges:
1 - Őt kérjük és az Ő vallását követjük.
2 - Hit a Magasztos Allahban.
Így szólt Allah: "ha az én szolgáim kérdezni fognak téged Rólam, úgy én közel vagyok s felelek a hozzám fohászkodó fohászra, hallgassanak hát énrám, s higgyenek bennem. Talán így az igaz úton fognak járni." [2:186]
Ez a megtapasztalt, kendőzetlen eset figyelhető meg midőn Allah a szorult helyzetben levőt, aki Hozzá fordul segítségőrt, válaszával megsegíti, így szólt Allah: "Avagy ki válaszol a nehéz helyzetben lévőnek, midőn hozzá fohászkodik és ki hárítja el a bajt, és ki tesz benneteket a földön utódokká. Vajon egy másik isten Allah mellett? Kevesen figyelnek az intésre." [27:62]
Aki eléri ezt a fokot és elér ehhez az úthoz, az úgy fogja érezni magát mint aki tényleg Allah igaz, hívő szolgája, s aki igazán számíthat Allahnak, a Világok Urának válaszára, ha fohászt intéz hozzá. Ó te ésszel bíró ember, igyekezz, hogy olyan légy mint a fent leírtak, s igyekezz, hogy elérd ezt a fokot, azáltal, hogy megfelelsz a feltételeinek. Ha a muzulmánok elérik ezt a fokot Allah akkor minden bizonyosságot megad nekik.
Ha bárki ésszel bíró elgondolkozik ezen a jelenségen, vagyis az Allah által adott válaszon az Ő szolgáinak, akkor rá fog jönni, hogy az, aki meggyógyította a beteget - minden ismert ok nélkül - azután, hogy fohászkodott, nem lehet más mint csakis a Halló, a Válaszoló, a Jelenlévő, Élő, az Örök, aki a rég volt időkben is válaszolt a hívők fohászaira, aki ma is választ ad, s majdan a Feltámadás Napján is. Aki meghallja hívét, aki Őt szólítja, legyen az akár Kínában vagy akár Marokkóban, aki meghallja az olyan fohászt is mely oly halk hogy még a fohászkodóhoz legközelebb eső sem hallja. Aki megért minden nyelvet, melyen Hozzá fohászkodnak.
Ha elgondolkozunk ezen rájövünk, hogy a megtapasztalt esetben az Úrral, a Hallóval, a Válaszolóval működtünk együtt. Mindez növeli hitünket abban, hogy Mohammad - Allah áldja meg - Allah küldötte, ha ezt az utat járjuk, a megtapasztalt valóság, a megtapasztalt esetek útját, mely valóságosan megtörtént a muzulmánok történelmében, s megtörténhet az őszinte hitű hívők életében ma is.
Ami megtörtént a történelemben, s a különböző népek is feljegyeztek, amiről hírt is adtak a megbízható források, s néhányukról a Korán is tudósít, az nem más mint az isteni gondviselés, az isteni segítségnyújtás, amit Allah az Ő hű szolgáinak adott, akik híven követték prófétáját Mohammadot - Allah áldása reá - Allah megerősítette és megsegítette őket ellenségeikkel szemben, s a legboldogabb életet biztosította számukra, amit ember csak elképzelhet. Valaki azt is gondolhatná, hogy a boldogság a hatalmas vagyon és az anyagi javak felhalmozásából áll, ezek kétségtelenül a boldogság okai, ám csupán másodlagos okai. Az elsődleges és legfontosabb oka azonban a boldogságnak a hit, és Allah elrendelésében való megelégedés, megnyugvás a jövőben, s a tiszta iszlám erkölcsök és szabályok szerinti élet.
Ekkor sikeres az emberek élete s válnak a legjobb "umma"-vá, muzulmán közösséggé, melyet az emberiség ismert. Allah tehát megsegítette az ő szolgáit a földön, s valóra váltotta ígéretét melyet a Könyvében tett: "Allah ígéretet tett azoknak, akik hisznek közületek és jótetteket cselekszenek, hogy utódokká fogja tenni őket a földön, ahogyan utódokká tette azokat is, akik előttük éltek, és hogy megszilárdítja nekik a vallásukat, melyben tetszését leli, és a félelmek után biztonságot ad nékik. Engem szolgálnak, nem állítanak mellém társat. Ám akik ezután is hitetlennek mutatkoznak, azok bűnösök." [24:55]
A Korán világos és nyilvánvaló jeleket hordoz, melyen ha elgondolkozik az ésszel bíró, rájön, hogy ez csak Allahtól származhat és hogy Mohammad az Ő prófétája. Ugyanerre az eredményre jut az is, aki minden tudományát e szent könyvből meríti. Így szólt Allah: "Vajon nem gondolkodtak-e el a Koránon? Vagy a szívükön lakatok vannak?" [47:24]
A Korán egy kísérletre hívja a hazugokat, a hitetleneket, így szólt Allah: "Ha kétségetek van afelől, amit kinyilatkoztattunk a mi szolgánknak, hát akkor hozzatok egy hozzá hasonló surát, vagy hívjátok elő tanúitokat, akik mások mint Allah, ha valóban az igazat mondjátok. Ám ha ezt nem teszitek, már pedig nem fogjátok, akkor féljétek a Tüzet, melynek tüzelője az emberek, a bálványkövek, amely már készen áll, a hitetleneknek előkészítve." [2:23-24]
A korán sajátos tulajdonsága, melyet a szemlélő könnyedén észrevehet, a mindenkori aktualitása, újszerűsége miatt, mely soha nem enyészik el. Próbáljon csak valaki is egy hasonló könyvet találni. Nem sikerülhet. A Koránban még ezen kívül sok olyan dolgot találhatunk, mire az emberek képtelenek. A régi időkben a Qurays törzs hitetlenjei - akik pedig az iszlám és a Korán legnagyobb ellenségei voltak, ők a Koránt egyszerű varázslatnak tartották - még sem tudtak mást tenni mint hitetlenségük után tiszta hittel elfogadni az iszlámot, ami szintén fényes bizonyíték arra, hogy e könyv tényleg Allahtól származik. "Mondd: ez az én utam, valós bizonyítékok alapján hívlak benneteket Allahhoz, én és aki követ engem." [12:108]
Ez tehát a hit útja, a tudás útja, a belátás útja, aki ezen jár az a helyes döntés útján halad, és biztos döntésében, hasznára válik annak a hallása, látása és az esze s ismeri azt az utat, mely az Urához vezet, aki elkezdte a teremtést és majd Hozzá lesz a visszatérés. És Övé a számonkérés feladata. "Nyilvánvaló bizonyítékok érkeztek hozzátok Allahtól, aki lát, az a maga javára lát, aki vak az a maga kárára vak. Én nem vagyok a ti őrzőtök." [6:104]
"Ily módon magyarázzuk a jeleket, és azt mondják: te tanultad azokat. És, hogy nyilvánvalóvá tegyük azok számára, akik az eszüket használják." [6:105]
Egész életében az egyenes úton jár, egész élete folyása Allah parancsainak megfelelően zajlik.
Egy gyakorlati lépés:
Ha valaki a maga számára a jól megválasztott hitet akarja megszerezni, melynek eredménye a jótett, a jóravaló élet, melyet nem zavarhat meg kétség, vagy aki mindezt a gyerekei, testvérei, rokonai, barátai számára akarja megszerezni, annak az a feladata, hogy keresse azokat a könyveket, melyekben az igazi hit tényei, igazságai vannak összegyűjtve a két hitvallás bizonyítékaival egyetemben, vagy forduljon egy tudóshoz, kutatóhoz, aki megvilágítja neki ezen dolgokat, és elétárja a bizonyítékokat.
"Légy állhatatosan azokkal, kik reggel és este is csak Urukhoz fohászkodnak, arca látását áhítozva. És ne fordítsd el tekintetedet az evilági lét pompáját kívánva. És ne fordulj azokhoz kiknek szívét nemtörődömmé tettük a mirólunk való megemlékezésben, és aki csak a vágyait követi és határt nem ismerve cselekszik. Mondd: az Igazság a ti Uratoktól származik, aki akar az higgyen, aki nem akar az ne higgyen! Bizony a bűnösöknek tüzet készítettünk elő, melynek füsttakarója körülveszi őket. Ha segítségért könyörögnek, akkor olyan vizet kapnak segítség gyanánt mint az olvasztott érc, mely égeti az arcot. Mily szörnyű ital és mily szörnyű nyugvóhely. Ám kik hisznek és jótetteket cselekszenek, azoknak nem vesszük el a jutalmakat, ők azok, akik helyesen járnak el." [18:28-30]
Ha te olyan vagy, aki csak azt ismeri és követi mit apái és elődei ráhagytak, akkor tedd meg te is ezt a lépést, hogy a hited tudáson alapuljon!
Így szólt Allah: "Ha arra szólítják fel őket hogy kövessék amit Allah kinyilatkoztatott. Azt válaszolják mi azt fogadjuk el, amit apáink is elfogadtak. Ám lehet, hogy apáik semmit sem tudtak és kaptak igaz vezetést." [2:170]
Óvakodj, hogy olyan legyél mint napjainkban sokan, akiknek vallása megromlott, s nagyban a hitetlenség és a hitehagyás felé mozdultak el tudatlanságukban, erről így szólt a Próféta: "Lesznek megpróbáltatások, melyekből csak az menekülhet meg, aki igazán ismeri vallását."
A hit az engedelmesség által növekszik
Ha a hit igazán gyökeret vert a szívedben a jótettekre, a helyes életvitelre való hajlamod is erősen meg fog növekedni, s ha a jótettek felé fordulsz, s ha a szándékod őszinte az Uraddal szemben úgy fogod találni, hogy a hited is megnőtt. S ha úgy érzed, hogy valamilyen dolog rád nehezedik, akkor fordulj segítségért az igazhitű muzulmánokhoz, akik segítenek a gondjaid megoldásában, de vigyázz nehogy olyanokhoz fordulj, akik bűnösök és gonosztevők. Így szólt Allah: "Szövetkezzetek a jámborságra és az istenfélelemre, de ne szövetkezzetek a bűnre és az ellenségeskedésre, féljétek Allahot, mert szigorú Allah büntetése." [5:2]
A Hitetlenek kínos helyzete
A hitetlen, aki megtagadja a vallást, s tudomást sem szerez az igaz vezetésről, mert a gonosz, a Sátán úgy tüntette fel előtte a dolgokat, hogy az ő érdeke az ha szembe száll a hittel és harcol ellene, s félti az érdekeit, hogy azok eltűnnek ha a hit győzedelmeskedik, s félti a téves vágyait is. Ennek a hitetlennek nem elég az előbbiekben felsorolt érvek és bizonyítékok sorozata, megátalkodott makacs a hitetlenségében, ostoba feltételeket szab. Ezek közül:
Mutasd meg nekünk Allahot szemmel láthatóan:
Mit akarnak ezek a megátalkodottak?
Talán azt akarják, hogy saját szemükkel lássák Allahot maguk előtt? Vajon ez a gyenge, véges látású szem képes-e arra, hogy meglássa Allahot? Nos nézzük meg a szem képességeit, melyhez a hitetlenek a hitüket feltételként kötik.
Nos látja-e a szem a levegőt, mely megérinti és sok száz kilométerre előtte is elterül? Látja-e a szem a föld vonzóerejét, mely minden testet magához vonz?
A válasz: nem.
Látja-e a szem azokat az elektromos hullámokat, melyek a rádió és a televízióadásokat közvetítik szerte a világon?
A válasz: nem.
Látja-e a szem a lelket, mely minden élő testben megtalálható? Látja-e a szem az észt, mely különbséget tesz a bolond és az eszes között?
A válasz: nem.
Látja-e a szem a mágneses erőt, mely a vasat magához vonzza? Nem. El tudja-e viselni a szem az igen erős fényszóró fényét melyet közvetlen közelről feléje irányítanak? Nem. Nem viseli el a fény erejét. Nos a szem képtelen sok hozzá közeli dolog észlelésére és az erős közeli fényt sem viseli el.
Vajon képes-e a szem a távoli dolgok látására, vagy képes-e a távoli erős fényt elviselni?
Képes-e a szem az összes földrészt együtt látni? Nem.
Képes-e a szem az összes csillagot látni? Nem.
Allah szava: "Aztán nézd meg még egyszer, majd újra, a tekintet tompán, fátyolosan és fáradtan tér vissza hozzád." [67:4]
Képes-e a szem fényes nappal a napkorongba nézni? Nem. Nos tehát e gyenge és behatárolt képességű szem nem képes, hogy lássa azt, ami távol van tőle, vagy azt sem, aminek nagyon erős a fénye, de ugyanakkor arra sem képes, hogy a hozzá ugyan közel lévő de nagyon apró dolgokat meglássa. Nos ez a gyenge és korlátolt képességű szem megláthatja-e Allahot? Nos lássuk: a távolság közöttünk és a Nap között 93 millió mérföld, ezt a távolságot a fény körülbelül 8 perc alatt teszi meg, mivel a fény 300.000 km/másodperc sebességgel halad, a legközelebbi csillagról a fénye hozzánk csak négy év és öt hónapos utazás után ér el. Néhány csillag fénye csak száz évek alatt ér el bennünket, néhányuké csak sok ezer éves utazás után. Nos hol is vannak ezek a csillagok? Figyeljük meg erről Allah szavát: "Nem! Esküszöm azokra a helyekre, ahol a csillagok elenyésznek! Bárcsak tudnátok milyen hatalmas eskü ez." [56:75]
Nos láthatjuk milyen hatalmas helyekről van szó. Ezek a csillagok az első égbolt díszei, erről így szólt Allah: "Bizony feldíszítettük az eget lámpásokkal, s lövedékekké tettük a sátánok ellen." [67:5]
Ezután következik az első égbolt teteje és az üresség közte és a második ég között, ezt követi a harmadik és a negyedik égboltozat, majd az ötödik és a hatodik és csak ezután jön a hetedik. Ezekután jön a Könyörületes "Kursi"-ja.
A kursi pedig körülöleli mind a hét égboltot. A viszony a hét égbolt és a kursi között olyan mint 7 dirhem és a napkorong között. És csak ezután jön a Hatalmas Trónusa, melyhez képest a kursi és a hét ég olyan mint a sivatagba dobott gyűrű, ahogyan erről a kegyes hagyomány is megemlékezik.
Nos hát mit akarnak a hitetlenek?
A hitükhöz azt a feltételt kapcsolják, hogy meglássák Allahhot, aki a Trónusára emelkedett, egy olyan szemmel mely még a szomszédos dolgokat sem képes látni, sem pedig az ég csillagait, sem pedig az azt körülvevő levegőt.
Vajon azt hiszik a hitetlenek, hogy képesek elviselni Allah fényének látványát, holott szemük még a nap fényét sem bírja elviselni? "Allah az egek és föld fénye" [24:35]
Bizony ismerjük Mózes történetét, akit népe arra sarkallt, hogy szemmel láthatóan mutassa meg nekik Allahot. Midőn Allah szólt Mózeshez, megkérte az Urat, hogy láthatná-e? A Magasztos Allah elmondta, hogy nem képes a szeme az Ő világosságát elviselni, ezt bizonyítandó egy próbát mutatott.
"Miután eljött Mózes a mi általunk szabott időre, és az ő Ura beszélt hozzá, azt mondta: Uram! Mutasd meg nekem magadat hadd lássalak. Így szólt: Nem fogsz engem látni, inkább nézz arra a hegyre. Ha a helyén, akkor megláthatsz engem. Ám miután az Úr megmutatkozott a hegynek, elporlasztotta azt. Mózes mint akit a villám sújtott leborult a földre. Miután magához tért így szólt: Magasztaltassál! Hozzád fordulok megbánással, és az első vagyok a hívők közül!" [7:143]
Látjuk a hegy sem bírja elviselni Allah megnyilvánulásainak a nyomát, hogyan kérhetik hát a hitetlenek, hogy a saját szemükkel lássák Allahot? Ez nem más mint tudatlanság és ellenszegülés és makacs, megátalkodott szembefordulás a hittel. Ha nem így viselkednének és az eszüket használnák nem szabnák a hitük feltételéül a közvetlen látást.
Hisz a tanárok, kutatók is nap mint nap szóban fordulnak tanítványaikhoz a tudásukkal, és a diákok el is hiszik a szavukat.
Ugyanígy a hitetlenek elhiszik a mérnökök, orvosok szavát még ha nem is láthatják saját szemükkel azt, amiről hallanak. A hanghullámokat sem látják, sem pedig a levegőt, mely az előbbit szállítja, de ezek nyomát hallják, vagyis a rádió, televízió hangját s ez elég nekik ahhoz, hogy elhiggyék a láthatatlan hullámok létezését.
Ugyanezt az utat kell bejárni az Úr ismeretekor is.
Tanulni azoktól, akik ennek az ügynek a megbízható ismerői a próféták, kiknek sorát Allah a legutolsó Küldöttével, Mohammaddal pecsételte le, miután meggyőződtünk küldetésének bizonyítékai és prófétaságának érveiről.
Látni kell a Teremtő nyomait a teremtményeiben, melyek megtöltik a földet, a létben megnyilvánuló kézzelfogható bölcsesség és rendezettség csak is egy Bölcs Mindenttudó Teremtőtől származhat.
De a tudatlanság és a szembefordulás eredménye: "De a lelkük legmélyén meg voltak róla győződve, ennek ellenére fennhéjázó bűnös módon tagadták azt." [27:14] Ilyenekről így szólt Allah: "Így juttatjuk azt be a bűnösök szívébe. Nem hisznek benne, míg meg nem látják a fájdalmas büntetést." [26:200-201]
Javaslatok és feltételek
Van néhány megátalkodott makacs hitetlen csoport kik nem kutatták az Allah által nyújtott érveket és bizonyítékokat, melyek az Úr teremtményeiben nyilvánulnak meg, továbbá melyeket a prófétái által nyilatkoztatott ki. Gőgösen viselkednek azzal szemben, aki egy alantas nedvből teremtette őket, s úgy gondolják, hogy olyan szintre jutottak ahol javaslatokat tehetnek és feltételeket szabhatnak a Teremtővel szemben a hitükért. Ha az Úr válaszolna ezekre a dolgokra bizony felborulna a rend és ezek tovább nőnének megátalkodottságukban. Megromlana az ég és a föld rendszere, mert az egyik azt javasolná hogy Allah tegye az éjszakát nappallá, a másik a nőket tegye férfiakká, vagy tegye a földet előtte éggé, vagy hogy tegye az Úr őt prófétává.
Allahnál találjuk erre az igaz szót: "Ha az igazság az ő kényüket követné, akkor romlásnak indulna az ég a föld, minden lakójával együtt" Allah érveket, bizonyítékokat tár az emberek elé, hallást és látást, észt és belátást adott az embereknek, a hívőknek, hogy ezek hasznukra lehessenek.
Lássunk néhány példát a Koránból:
A zsidók emígyen fordultak Mózeshez: "Nem hiszünk neked, míg nem látjuk Allahot a saját szemünkkel, s akkor lecsapott rátok a mennykőcsapás a szemetek láttára. Azután a halálotok után feltámasztottunk benneteket, talán hálásak lesztek." [3:55-56]
A Qurays törzs hitetlenjei azt mondták a Prófétának - Allah áldja meg - "Nem hiszünk neked addig míg nem fakasztasz nekünk egy forrást a földből, vagy lesz egy kerted pálmafákkal és szőlővel, melyek között folyót árasztasz, vagy - állításod szerint - ránk szakasztod az eget, vagy elénk hozod Allahot és az angyalokat, vagy lesz egy díszes házad, vagy felemelkedsz az égbe, ám a felmeneteledet is csak akkor hisszük el, ha küldesz egy írást, amit olvashatunk. Mondd: Magasztaltassék az én Uram, én csak ember és küldött vagyok." [17:90]
Vagy a medinai zsidók: "Az Írás birtokosai közül egy csoport azt mondta higgyetek virradatkor abban, ami leküldetett a hívőknek, ám ne higgyetek a nap végén. Talán megtérnek. És csak azoknak higgyetek, akik a ti vallásotokat követik. Mondd: az igazi útmutatás Allah útmutatása az, hogy másnak is megadatott az, ami nektek megadatott és hogy vitatkoznak veletek az Uratok előtt. Mondd: a kegyesség Allah kezében van, annak adja akinek akarja. Allah a mindent magábafoglaló a mindenttudó." [3:72-73]
Így vezetett az irigység és a gőg a zsidóknál ahhoz, hogy megtagadják mindazt, amit Allah az Ő Küldötte által kinyilatkoztatott: "És így jelöltük ki minden városban a legnagyobb bűnösöket, hogy folytassák cselszövésüket, ám ők csak saját maguk ellen szőhetik fondorlataikat anélkül, hogy arról tudomásuk lenne. Ha jel érkezik hozzájuk, azt mondják: nem hiszünk abban mindaddig, míg nem kapunk valami hasonlót mint amit Allah küldöttei korábban kaptak. Ám Allah bölcsen tudja hová helyezi a küldetést. Akik vétkeztek, azokat megaláztatás sújtja Allahnál és szörnyű büntetés, amiért állandóan fondorkodtak.
Akit Allah az Igaz útra akar vezetni, annak kitárja a keblét az iszlám számára, akit azonban tévelygésbe akar taszítani annak szűkké teszi a keblét, összeszorítva mintha az egekbe akarna kapaszkodni, így méri ki Allah a büntetését azoknak, akik nem hisznek." [6:123-125]
Aki az igaz vezetés után vágyakozik, annak kitáratik a keble az iszlám számára, keresse a hit bizonyítékait, kerülje a bűnösök és fennhéjázók zagyvaságait. Kérdezze a hit útján járókat, kérje őket, hadd kísérje őket, egészen addig míg el nem érnek az út végére és ott lesz előttük: "egy kert melynek szélessége akkora mint a föld és az egek együttesen, mely már készen áll az istenfélők számára." [3:133]
Ti, akik ehhez a kerthez való utat választjátok, úgy a hit útját járjátok!
Mindig tartsatok azokkal, kik erős lábbal a hit útján járnak, hogy segítségetekre legyenek, és kerüljétek azok útját, kiknek útja a tűzbe vezet. Legyetek bűnbánóak!
"Azon a napon a bűnös az öklét mardossa és úgy szól: Ó bárcsak a Küldöttel választottam volna az utat! Ó jaj nekem! Bárcsak ne választottam volna ezeket a barátaimnak! Bizony tévelygésbe vitt engem, messze az intő szótól, miután az eljött hozzám. A Sátán mindig cserben hagyja az embert." [25:27]
Ez hát a hit útja, a tudás útja, a felemelkedés útja: "Allah fokokkal emeli azokat, akik hisznek és tudással bírnak."
Hála legyen Allahnak a Világok Urának.