JÓNÁS PRÓFÉTA KÖNYVE

Fejezetek: 1, 2, 3, 4.

  1. Az Úr pedig egy nagy halat rendelt, hogy benyelje Jónást. És lőn Jónás a halnak gyomrában három nap és három éjjel.
    Mát. 12,40.
  2. És könyörge Jónás az Úrnak, az ő Istenének a halnak gyomrából.
  3. És mondá: Nyomorúságomban az Úrhoz kiálték és meghallgata engem; a Seol torkából sikolték és meghallád az én szómat.
  4. Mert mélységbe vetettél engem, tenger közepébe, és körülfogott engem a víz; örvényeid és habjaid mind átmentek rajtam!
    Zsolt. 42,8., Zsolt. 88,17.
  5. És én mondám: Elvettettem a te szemeid elől; vajha láthatnám még szentséged templomát!
  6. Körülvettek engem a vizek lelkemig, mély ár kerített be engem, hinár szövődött fejemre.
  7. A hegyek alapjáig sülyedtem alá; bezáródtak a föld závárjai felettem örökre! Mindazáltal kiemelted éltemet a mulásból, oh Uram, Istenem!
  8. Mikor elcsüggedt bennem az én lelkem, megemlékeztem az Úrról, és bejutott az én könyörgésem te hozzád, a te szentséged templomába.
  9. A kik hiú bálványokra ügyelnek, elhagyják boldogságukat;
  10. De én hálaadó szóval áldozom néked; megadom, a mit fogadtam. Az Úré a szabadítás.
    Zsolt. 116,17., Zsolt. 116,18.
  11. És szóla az Úr a halnak, és kiveté Jónást a szárazra.

Fejezetek: 1, 2, 3, 4.


Vissza