Bevezető

Rendszerváltás zajlik a Római Katolikus Egyházban. A keresztény emberek közönségéből közösség alakul. Érdekes folyamat ez, én is részese vagyok, katolikusként. Dolgozatom célja, hogy a világegyházban zajló átalakulásokat a dedukció módszerével két egyházközség bemu-tatása kapcsán hozzam közelebb. A párhuzamba állítással óvatosan kell bánnom, mert az elméletek sosem jelennek meg tisztán a gyakorlatban.

Továbbá egy hipotézis igazolására is vállalkozom, miszerint a Katolikus Karizmatikus Megújulási Mozgalom egyik alkalmas eszköze a közösségi plébánia kialakításának.

A Magyar Katolikus Egyházban, - szűkebben a két egyházközségben - megfigyeléseimet korábban alapvetően nem kutatóként hanem hívőként végeztem. Mint említettem én is részese voltam, és vagyok a folyamatnak. A maguk természetes közegében ismertem meg a különféle attitűdöket és magatartásokat, melyeket kiegészítettem interjúkkal és dokumentumok elem-zésével. Mivel a mindennapi életem során végeztem ezt a "terepkutatást", inkább kvalitatív adatokkal rendelkezem. Ismereteimet vallásszociológiai szempontok alapján rendszerezem és értelmezem.

Tudományos objektivitásra törekvésem ellenére sem küszöbölhetem ki értékválasztásom és szubjektivitásom.

Az elemzés során az anonimitásra törekszem, ami kiterjed a két valós plébánia nevére, papjaikra, és a városra. A névcserét a valódi nevek összes előfordulási helyén alkalmazom. Legyen a magyar középváros neve Csata, melyben a két vizsgált plébánia a Szent Kristóf, és a Szent Anna plébánia. A Szt. Kristóf plébánia jelenlegi plébánosa Dr. Tóth Kálmán, a Szt. Annáé Szabó János, Jani atya.

A tanulmány két részből áll, az első részben általánosságban mutatom be a Római Katolikus Egyház régi és alakuló új arcát. Mivel a világegyház sejtjei a plébániai közösségek, az első részben ezek típusainak leírása történik. Ma még Magyarországon az egyházközségi életet döntően befolyásolja a plébános személye, ezért a paptípusok ismertetésére is sor kerül. Ez a rész döntően a szakirodalomra épül, amit azért tartok fontosnak, hogy a kontextusukban tudjam elhelyezni a bemutatott jelenségeket.

A második részben az egyházközségekben szerzett tapasztalataimat rendszerezem.