A kínai hagyomány szerint Lao-ce az i.e. VI. században élt és Konfuciusz idősebb kortársa lett volna. Ámde Sze-ma Csien, a nagy történetíró az i.e. I. században csak egy teljesen megbízhatatlan és ellentmondásos kis biográfia- félét tudott összeállítani róla. Minthogy azonban a legenda is értékes információkat nyújthat a maga módján, érdemes felidézni Sze-ma Csien mondatait: "Lao-ce Csu fejedelemség Ku kerülete Li járásának Csüzsen nevű falvába való volt, a személyneve Er, az adott neve Tan, családneve pedig Li. Csou fejedelmének könyvtárában volt hivatalnok. Amikor Konfuciusz Csouban járt, érdeklődött Lao-cétól a szertartások felől. Lao-ce azt mondta neki: "Akikről beszélsz, azok az emberek a csontjaikkal együtt már rég elporladtak, csak szavaik maradtak meg. A nemes ember pedig, ha találkozik az alkalommal, akkor fogaton jár, de ha nem, akkor fején cipelve batyuját gyalog ballag. Azt tanultam én, hogy a jó árut el kell rejteni, mintha nem is volna, a kiteljesedett erényű nemes ember pedig viselkedjék úgy, akár az ostoba. Vesd el magadtól gőgödet és sokféle vágyadat, a szépség utáni áhítozásodat és zabolátlan becsvágyadat, mert ezek egyike sem válik javadra. Ennyit mondhatok neked és nem többet". Konfuciusz kijővén tőle így szólt tanítványaihoz: "Ismerem a madarak röptét, a halak útját a vízben, az állatok járását. A szaladókra jó a háló, az úszókra a varsa, a szállókra a nyíl. Ám a sárkányról nem tudom, hogy száll fel szelek, felhők hátán az égre. Ma találkoztam Lao-céval, s ő olyan, akár a sárkány". ? Lao-ce tökéletesítette magát az út és erény ismeretében, de tudományát elrejtette, névtelen igyekezett maradni. Hosszú ideje élt már Csouban, s látta, hogy az ország hanyatlik, elhatározta hát, hogy elmegy. A (nyugati) határra érvén a határkapu őre megörült neki, s így szólt: "Uram, ha már el akarsz vonulni a világból, kérlek, írj nekem egy könyvet". Lao-ce ekkor megírta könyvét két részben az Útról és Erényről, több mint ötezer szóban, és elment. Senki sem tudja, hol végezte". (Csongor Barnabás fordítása.) ? Sze-ma Csien ezután még két Konfuciusz-kortárs személyt említ meg, aki esetleg Lao-céval azonosítható, majd leszögezi: "A világon senki nem tudja, hogy mindez így volt-e vagy sem, hiszen Lao-ce elrejtőzött bölcs volt"...

...A `Lao-ce`, illetve `Tao tö king` című könyvről ugyanis minden kétséget kizáróan megállapította a modern sinológia, hogy semmiképpen sem lehet régebbi az i.e. IV. századnál, annak is legfeljebb a végén keletkezhetett, sőt valószínűleg csak az i.e. III. század első felében írták. Föltehető az is, hogy nem a taoista filozófia első műve, hanem a már virágzó taoizmus egy rövid összefoglalása, amely legalábbis egyidős lehet a `Csuang-ce` című gyűjteménnyel, sőt nem zárható ki az a lehetőség sem, hogy maga a `Lao-ce` is több szerzőtől való gyűjtemény. Még ha illúziókat rombolunk is vele, mindenképpen meg kell monda nunk, hogy ezek nem találgatások, hanem komoly szövegkriti kán alapuló feltevések, amelyeket bizonyos mértékig pontosítani még lehet, de alapvetően megcáfolni aligha.

részletek Tőkei Ferenc Lao-céról és W. S. mesterről c. tanulmányából