CÍMLAP
|
TARTALOM, ISMERTETŐ |
Tartalom
- Sahriár király és Sehrezád (Honti Rezső fordítása)
- Aladdin csodalámpája (Benedek Elek fordítása)
- A halász és a gonosz szellem (Benedek Elek fordítása)
- Tengerjáró Szindbád kalandjai
- Szindbád első útja (Benedek Elek fordítása)
- Szindbád második útja (Benedek Elek fordítása)
- Szindbád harmadik útja (Benedek Elek fordítása)
- Szindbád negyedik útja (Honti Rezső fordítása)
- Szindbád ötödik útja (Benedek Elek fordítása)
- Szindbád hatodik útja (Honti Rezső fordítása)
- Szindbád hetedik útja (Honti Rezső fordítása)
- Szindbád első útja (Benedek Elek fordítása)
- Ali baba és a negyven rabló (Benedek Elek fordítása)
- Az ébenfa ló (Benedek Elek fordítása)
- Hasszán (Benedek Elek fordítása)
- A kereskedő és a gonosz szellem (Benedek Elek fordítása)
- Ali Khodzsa és a bölcs kisfiú története (Honti Rezső fordítása)
Ismertető
A perzsa, illetve az arab irodalom hatalmas alkotásának jelenleg ismert formája a 16. század körüli Egyiptomban alakult ki. Az egyes történeteket népről-népre, tájról-tájra haladtukban perzsa, babiloni, indiai népi motívumok alakították. A mű formája a keleti kedvelt keretes elbeszélésfűzér. Az időben és helyszínben egymástól eltérő és távoleső eseményeket csupán a mesélő Seherezád, Sahriár király vezérének lánya köti össze.
Forrás: Legeza Ilona könyvismertetői
https://legeza.oszk.hu/