Tétel adatlapja
CÍMLAP

Klasszikus kínai tanmesék

TARTALOM, ELŐSZÓ

 


Tartalom:

ELŐSZÓ

HOGYAN HORDTA EL A BOLOND A HEGYEKET?
GYANÚ
TÚL SOK ÖSVÉNY
AJÁNDÉK GALAMBOK
A PLATÁNFA KIVÁGÁSA
A TALÁLT BIRTOKLEVÉL
AZ EMBER, AKI SENKIT SEM LÁTOTT
AZ ÖNTELT KOCSIS
A FŐÚR, AKI A SÁRKÁNYOKAT SZERETTE
TÍZEZER ARANY
A KÉKCINKE ÉS AZ ÓRIÁS MADÁR
GYÓGYÍR CSEREPES KEZEKRE
A SIRÁLY, AMELYET A SZERETET PUSZTÍTOTT EL
A SÁRKÁNYFARAGÁS MŰVÉSZETE
AZ UTÁNZÁS OSTOBASÁGA
A BÉKA A FORRÁSNÁL
PONTY A KISZÁRADT KERÉKNYOMBAN
HOGYAN VESZÍTETTE EL KÉT BOJTÁR A JUHAIT?
HÁROM GESZTENYE VAGY NÉGY?
A HERCEG ÉS AZ ÍJA
A DÁMAJÁTÉK TANULÁSA
A CSIRKETOLVAJ
MI A KÜLÖNBSÉG ÖTVEN LI ÉS SZÁZ LI KÖZÖTT?
HOGYAN SEGÍTETTE VALAKI A HAJTÁSOK NÖVEKEDÉSÉT?
AKI FÉLT A SZELLEMEKTŐL
AZ ORVOS ÉS A BETEG
AZ EMBER, AKIT A KÚTBAN TALÁLTAK
AKI A HAJÓT JELÖLI MEG
A JÓ ÚSZÓ FIA
A HARANGLOPÁS
A LÓ MEGLECKÉZTETÉSE
AZ OKOS ÖREGASSZONY
A SZELLEMEK FESTÉSE
AZ OMLADOZÓ FAL
ELEFÁNTCSONT EVŐPÁLCIKA
MIÉRT ÖLTE LE ZENG SHET A DISZNÓT?
AZ EMBER, AKIT TETETTE, HOGY TUD FŰZFA SÍPON JÁTSZANI
A FÉRFI, AKI LÁNDZSÁKAT ÉS PAJZSOKAT ÁRULT
CIPŐVÁSÁRLÁS
A HALHATATLANSÁG RECEPTJE
HOGYAN SAVANYÍTJA MEG A KUTYA A BORT?
VÁRVA, HOGY A NYÚL FELFORDULJON
HOGYAN KÖLTÖZÖTT MÁSHOVÁ KÉT KÍGYÓ?
AZ ÍJ MEG A NYÍLVESSZŐ
AKI GYÖNGY NÉLKÜL ADTA EL AZ ÉKSZERDOBOZT
A TIGRISBŐRBE BÚJT BÁRÁNY
A SZALONKA ÉS A KAGYLÓ
HOGYAN HASZNÁLTA KI A RÓKA A TIGRIS EREJÉT?
A ZENG SHENRŐL TERJESZTETT SZÓBESZÉD
A ROSSZ IRÁNY
AKI LÁBAT RAJZOLT A KÍGYÓNAK
A KÖLCSÖNVETT LÁMPAFÉNY
KI A LEGELEGÁNSABB?
HOGYAN VÁSÁROLT A KIRÁLY JÓ LOVAT?
AZ AGYAGFIGURA ÉS A FASZOBOR
A BAGOLY KÖLTÖZÉSE
PÉLDÁZATOK
PÉLDABESZÉD A TANULÁSRÓL
A HALLÁ VÁLTOZOTT SÁRKÁNY
A KABÓCA, AZ ÁJTATOS MANÓ, MEG A VERÉB
PÁNCÉLBA ÖLTÖZVE
A SZŐRME ÉS A BŐR
AKI KIÉRDEMELTE A TISZTELETHELYET
AKI HÁRFAJÁTÉKKAL SZÓRAKOZTATTA A BIVALYT
AZ ANYA SIRATÁSA
A VAK ÉS A SÁNTA
KÉT SZEMPÁR
AZ EGYLYUKÚ HÁLÓ
AZ ÍJ TÜKÖRKÉPE
A FEHÉR FEJŰ DISZNÓ
A SZENT ANGOLNA
A FŐNIXMADÁR
A SZAMARAT VÁSÁRLÓ TUDÓS
"EGÉSZ IDŐ ALATT ITT VOLT!"
A GYÁVASÁG OSTOBÁVÁ TESZ
AZ ELVESZETT CSOMAG
A PATAK
A SÓLYOM ÉS A VIPERA
AZ EMBER, AKI JOBBAN SZERETTE A PÉNZÉT, MINT AZ ÉLETÉT
A GUIZHOU-I SZAMÁR
A VADÁSZ CSELFOGÁSA
A JÁMBOR ŐZGIDA
RÉGI SZOKÁS
A VADLÚDŐRSÉG
RÉGI TÓ HELYETT ÚJ
RÉGI KÖNYVEK RÉGI BRONZÉRT
AKI GYERTYÁT GYÚJT, HOGY MEGTALÁLJA A KOVÁT
A HAJÓTULAJDONOS ÖTLETE
MIHEZ HASONLÍTHATÓ A NAP?
VEREKEDŐ BIVALYOK
HOL TEREM A RIZS?
AKI EGÉSZBEN NYELTE A DATOLYÁT
A KÖNYÖRÜLETES FÉRFI
MINDEN RONCS HAJÓ ÁLLAMI HAJÓ
A ZHONGSHAN HEGYSÉG FARKASA
A HÍZELGÉSRE VÁGYÓ GAZDAG
A LÚDHÚS ELKÉSZÍTÉSÉNEK MÓDJAI
A PÚP ELTÜNTETÉSE
AZ ÁLOM
HA NEM JUT SEPRŐ A DISZNÓKNAK
AZ EMBER, AKI NEM VALLOTTA BE A TÉVEDÉSÉT
NINCS MIT TENNI
TÜRELEM
BECSÜLET
ABNORMÁLIS IDŐJÁRÁS
SAVANYÚ BOR
RENDELET A TIGRISEK ELLEN
A JÓ EMBERT KÖNNYŰ BÁNTANI
EGYÜTT NEVETNI
AZ ALACSONY ZSÁMOLY
HOGYAN LEHET TŰT CSISZOLNI A MOZSÁRTÖRŐBŐL
A JÉGMADÁR
CERKÓFMAJMOK
A SEMMITTEVÉS PILLANATA
A TINTAHAL
VILLÁS FAÁG
AZ UJJADAT KÉREM
BÁRMIT A SZAMÁR SZERETETÉÉRT
ZARÁNDOKÚT
AZ ÜGYEFOGYOTT PARASZT
RÖVIDLÁTÁS


ELŐSZÓ

E kötet az időszámítás előtti 3. és 4., valamint az időszámítás utáni 16. és 17. századból származó százhuszonegy legszebb kínai tanmesét tartalmazza. A két időszakot ugyanis az jellemezte, hogy Kínában a tanmesék a szofizmák szintjére emelkedtek.

Az i. e. 3. és 4. században a Zhou-dinasztia feudális hatalma hanyatlásnak indult: az államok hódító háborúk sorát vívták - mindegyik el akarta foglalni a másikat; szabadon adták-vették a földbirtokokat; az átlagemberek kezdték birtokukba venni a kultúrát, s a hatalom immár nem tudta tovább biztosítani az arisztokraták kiváltságait. A kor szelleme számos gondolkodó iskola kialakulását és felvirágzását ösztönözte. A kor kultúráját, a történelmet ismerő írástudók módszeresen járták az országot, s mivel leereszkedtek a nép körébe, megismerkedtek meséivel. Az írástudók e meséket arra használták fel, hogy szót emeljenek a hatalom ellen, vagy hogy más gondolkodó iskolák tudósaival vitázzanak, a mesék segítségével megfogalmazzák elveiket és nézeteiket, később pedig a meséket is felhasználták könyveik megírásához. E téren kiemelkedő munkát végzett Han Fei Zi, Zhuang Zi és Lie Zi. Meséiket évszázadokon keresztül generációk adták át egymásnak - jelentős mértékben gazdagítva a kínai kultúrát.

Kínának a Han-dinasztia uralkodása alatt (i. e. 2. évszázad) bekövetkezett egyesítése után megerősödött a feudális állam. Uralkodóvá vált a konfucianizmus, más gondolkodó iskolák háttérbe szorultak. Csak konfucianista írástudó tölthetett be állami hivatalt. Félelmetes, hogy az egyszerű emberek a mesékben szatírát alkottak a társadalomról, bírálták a társadalmat, miközben az írástudók e meséket inkább afféle pletykálkodó fecsegésnek tartották, mint irodalomnak. Ennek következtében csupán maroknyi mesét jegyeztek le, s azok jó részét is töredékesen. Két író nevét azonban meg kell említeni: Liu Zongyuan egy sor 8. századi mese szerzője, míg Su Shi a 11. században jegyezte le az Ai Zi műveit. Bár az írók életében egyik sem ért el sikereket, meséik - szatirikus társadalombírálatuk révén - jelentős helyet foglalnak el a kultúrtörténetben.

Liu Ji, a 14. században a mongol megszállás alatt átélt borzalmak hatása alatt írta meg Yu Li Zi című könyvét, mely számos mesét is tartalmaz, bár igaz, az ő meséi nem annyira életszerűek, mint amelyeket a nép alkotott. A 16. és 17. századok végén rohamosan hanyatlott a Ming-dinasztia. A hatalmi harcokból az állami hivatalnokok sem vonhatták ki magukat. Hatalmas adókat vetettek ki. A népességet éhhalált és szenvedést okozó természeti csapások sújtották. Mindenfelől jajszó, panasz hallatszott. A haladó értelmiségiek legjava fegyverként használta tollát, írásaival feltárta a szociális problémákat, támadta a korrupt hivatalnokokat. Közöttük volt Jiang Yingke a Xue Tao történetei és Zhao Xanxing a Xiao Zan (A nevetés dicsérete) írója, valamint Feng Monglong a Xiao Fu (A mulatságok tárháza) című kötet szerzője - az utóbbi kötet a mesék mellett más irodalmi műveket is tartalmaz. Xiao Fu valóban mestere volt a műfajnak, a meséket és más írásokat tartalmazó összeállítása mindmáig fennmaradt. Voltak más írók, akik a mesék alaptémáját a szájhagyományból merítették, majd azokat az i. e. 3. és 4. század irodalmi hagyományává finomították. A jelen kötetben szereplő mesék mindegyike régi szerzők munkája.

Wei Jinzhi

×