Utószó a Főtitkárhoz

Ki ne szeretne a világ ura lenni?
Persze, aki őszinte sajátmagához, rögtön belátja, hogy ezzel (még magának is) jóval több kárt okozna, mint hasznot. Ha már kívánságok teljesülnek, kérjünk a hatalomhoz bölcsességet is, mint Salamon, továbbá pénzt, barátokat, döntéseink végrehajtásához szükséges eszközöket és főleg, hogy megszabaduljunk a bennünk lakó önzéstől, agressziótól, telhetetlenségtől, gonoszságtól. Csak egy szuperember képes megbírkózni a teljhatalommal járó felelősséggel.
A Főtitkár személyében teljesül sok ember (és elsősorban a szerző) ilyen irányú vágyálma. Egy génmutáció következtében agyának az a része, ahol mások a tudatalattijukat, érzelmeiket hordják, intelligenciáját szolgálja. Különleges képességeit kicsi gyermekkora óta tudatosan elrejti és ikerhúgával saját szubkultúrát, nyelvet fejleszt ki. Nem misztikus hókuszpókusz, hanem szellemi teljesítőképessége révén megérti embertársai gondolatait és átlátja cselekedeteik mozgatórugóit. Zsidó származása és kapcsolatai révén elsősorban gazdasági, később az ENSZ főtitkáraként korlátlan politikai befolyásra tesz szert. Mivel minden érzelemtől és hatalomvágytól mentes, így intelligens döntésének következménye, hogy képességeit az emberiség szolgálatába állítja. Húgával-partnernőjével, később mesterséges szaporítás útján létrehozott gyermekeikkel együtt egy józan világot kívánnak létrehozni.
Vajon elég-e ehhez a tiszta értelem és az egoizmustól való teljes mentesség? Vagy vannak-e más, racionalitáson felüli tényezők az emberiség történelmében, amelyek kicsúsznak a Főtitkár látóköréből? A két generációnyi jövőbe vetített történet bepillantást nyújt a műszaki, társadalmi és gazdasági fejlődés lehetőségeibe. Tartalmazza a szerző tudományosan megalapozott ötleteit, mint a szaharai óriáserőmű, amely révén a napenergia helyettesíti a kőolajat, a bakszer és szpészfúd, (ezek az élelmiszerellátás problémáit oldják meg), vagy az alkoholizmust a demográfiai robbanás megfékezésére felhasználó altont. Egyebek között megismerjük a fiction science-et (a fantasztikus tudományos értekezés népszerű változatát), a káoszelméletet, az Antikrisztusról szóló próféciákat, Európa legszebb sívidékeit, és a kommunikációt reformáló, elektronikus papíron használt rovásírást. Ezen túlmenően a regény tükrözi a Németországban élő, magyar származású amatőr író (főfoglalkozásban a számítógéptudomány professzora) talán az olvasó számára sem érdektelen nézeteit a világról, erkölcsről, az együttélés normáiról, Istenről.
Ha valakinek tetszik, szívesen kiadatnám.