... Két bevezető jellegű esszé hangolja rá a kötet olvasóját a Poétika alapgondolataira és gondolatmenetére, a fönnmaradt részek alapján rekonstruálható egészére: a költészet, a tragédia és az eposz arisztotelészi értelmezésének sajátosságaira. Ezután következik maga a nagy mű ...

Arisztotelész műfajelmélete a mai napig az irodalomesztétika és a drámaelmélet egyik fő inspirálója. Műve fennmaradt részeiben a szerző az antik poétikai reflexiók egyik központi kategóriájából, a mimézisből indul ki. Míg Platón inkább filozófiai kategóriaként használta, Arisztotelész már esztétikai terminusként alkalmazza minden művészeti ág közös jegyét, az utánzást, a hasonlítást. Szerinte a mimetikus tevékenység fő feladata a lelki történések felidézése. Munkájában kivált a tragédia és az eposz kérdésköreivel (eredetével, alkotóelemeivel, szerkezetével, tárgyával stb.) foglalkozik, bár fontos irodalomelméleti evidenciák megalapozását is elvégzi, amikor a nyelvi kifejezésmódról, a költői nyelvről fejti ki nézeteit.

Forrás: Legeza Ilona könyvismertetői
https://legeza.oszk.hu/