Kezdőlap

Aranyossi Magda, Nádas (Bp., 1896. szept. 24.Bp., 1977. aug. 13.): író, újságíró. Aranyossi Pál újságíró felesége. A bp.-i. kertészképzőn tanult, 1917-től a főváros zuglói kertészképzőjének oktatója volt. 1917-ben bekapcsolódott a Galilei Körbe és a baloldali pedagógusok mozgalmába. A Tanácsköztársaság idején a pedagógusok szakszervezetében tevékenykedett. A Tanácsköztársaság bukása után 1920-ban emigrált, férjével Olaszo.-ban, Ausztriában, Svédo.-ban, Németo.-ban, 1926-41-ben Franciao.-ban élt. 1924-től a Német, 1926-tól a Francia Kommunista Párt tagja lett, és a párt m. csoportjának vezetőségi tagja. 1924–29-ben a Párizsi Munkás munkatársa, 1930–31-ben lapterjesztő, nyomdai szedő, a nőrovat vezetője volt. A m. kommunista nőmozgalom sokszorosított lapjának, a Március 8-nak szerk.-je (1932–36), 1934-től a fasisztaellenes akcióegységet szorgalmazó Nők Világbizottságának egyik alapítója és a mozgalom központi lapja, a Femmes szerk.-je 1939-ig. 1941-ben férjével együtt hazatértek és részt vettek az illegális KMP munkájában. 1945. febr.-ban a Magyar Nők Demokratikus Szövetségének (MNDSZ) egyik megalapítója és a Központi Vezetőség tagja, 1945–49-ben az Asszonyok c. lap megalapítója és szerk.-je volt. 1949-től a Munkásmozgalmi, ill. Párttörténeti Intézetben dolgozott, több munkásmozgalmi vezető írásait rendezte sajtó alá (Lengyel Gyula, Alpári Gyula). Önéletrajza 1945-ig terjed. – F. m. Öt kisasszony egy udvarházban (r., Bp., 1948); Hajnal (ifjúsági r., 1951); Frankel Leó (Bp., 1952); Nem tehettem másként. Alpári Gyula életrajza (Bp., 1957); A franciaországi magyar emigráció történetéhez (Párttört. Közl., 1961. 3. sz.); Lázadó asszonyok. A magyar nőmunkásmozgalom története, 1887–1919 (Bp., 1963); Rendszertelen önéletrajz (posztumusz, Bp., 1978). – Irod. Vass Henrik: A. M. (Párttört. Közl., 1977. 4. sz.).