Kezdőlap

Berény Róbert (Bp., 1887. márc. 18.Bp., 1953. szept. 10.): festő, a modern magyar festészet egyik mestere; Munkácsy Mihály-díjas (1950, 1952), Kossuth-díjas (1951). 1904-ben rövid ideig Zemplényi Tivadarnál tanult, majd Párizsban képezte tovább magát, ahol különösen Cézanne művészete hatott rá. 1906-ban szerepelt a Salon d'Automne-ban, 1911-ben Bp.-en csatlakozott a Nyolcak csoportjához. A Nyugatban publicisztikai tevékenységet is folytatott. Ekkoriban az expresszionizmus és a kubizmus foglalkoztatta (Jelenet, 1913).. E periódusának fő műve az 1913-ban készült Bartók-portré. Részt vett a Tanácsköztársaság művészeti életében, a Művészeti Direktórium festőszakosztályának vezetője volt. Fegyverbe! c. plakátja a forradalom egyik szimbólumává vált. 1919 után Berlinben élt emigrációban, ahonnan 1926-ban tért haza. 1934-től Zebegényben dolgozott. Az 1930-as évektől a nagybányai tradíció felé fordulását mutatják a Fränkel Szalonban 1935-ben kiállított művei. Munkáit 1936-ban Szinyei-díjjal jutalmazták. 1945-ben műterme Zebegényben sok alkotásával együtt elpusztult. 1947-ben Pro Arte kitüntetést kapott, 1948-ban kinevezték a Képzőművészeti Főisk. tanárává. 1948-ban. elkészítette Petőfi-portréját, 1948-49-ben Béke-pannót festett az Elzett-gyár részére. Számos önarcképe részben bp.-i magántulajdonban, részben az MNG-ben található. Gyűjteményes kiállítását 1963-ban rendezte meg az MNG. – F. m. Majális 1950, Festőnövendék, Kernstok Károly, Füst Milán. – Irod. Oltványi Ambrus-Artinger Imre: B. R. (Magy. Műv., 1936); Végvári Lajos: B. R. (Szabad Műv., 1953. 5. sz.); Szij Béla: B. R. (Bp., 1964); Bernáth Aurél: B. R. (Látóhatár, 1966. 5-6. sz.)