Kezdőlap

Bihari Mór (Biharböszörmény, 1883. szept. 14.Bp., 1976. febr. 23.): pedagógus. Magyar-történelem szakos polgári isk.-i tanári képesítést szerzett Bp.-en. 1906-tól fővárosi tanító. 1909-ben Közoktatás c. független radikális tanítói folyóirat szerk.-je. 1918-ban a KMP tagja lett. A Tanácsköztársaság idején iskolavezető, majd a Központi Munkás- és Katonatanács oktatási osztályán, ahol gyermekszociológiai és iskolaegészségügyi kérdésekkel foglalkozott, művelődési előadó s a VIII. ker. pártszervezet vezetőségi tagja. Egyik alapító tagja volt a pedagógusszakszervezetnek (1918. dec.). Részt vett az iskolareform alapját képező tervezet kidolgozásában, az iskolaépítési, m. nyelvi és gyorsírási szakbizottság munkálataiban. A Tanácsköztársaság bukása után örökre eltiltották a tanítástól és vádat emeltek ellene, ezért külföldre menekült. Bécsben, majd Pozsonyban tevékenykedett, ahol a Reggel c. napilap kiadóhivatalában dolgozott. Visszatért Bp.-re (1927), bekapcsolódott a munkásmozgalomba. A háború befejezése után politikai tanulmányi felügyelővé nevezték ki, 1947-ben nyugdíjazták. A Pedagógusok Szakszervezete Központi Vezetőségének tagja volt haláláig. – F. m. Az iskola higiénikus működésének akadályai (tanulmány, Bp., 1912); A szocialista tanítómozgalom Magyarországon (Bp., 1958); Kioltott fáklyák (emlékezés a fehérterror pedagógus áldozatairól, társszerzőkkel, Bp., 1963); Óbuda felszabadulása és küzdelme az életért (Bp., 1965); Óbuda a két forradalom sodrában (Bp., 1969); A tanító (Czabán Samu élete, Bp., 1973). – Irod. Sárdi Lajos: B. M. (Ped. Szle, 1976. 6. sz.); Fényi András: B. M. (Pedagógusok L., 1976. 5. sz.).