Kezdőlap

Bölöni György (Szilágysomlyó, 1882. okt. 30.Bp., 1959. szept. 11): író, újságíró, Kossuth-díjas (1955). Bp.-en jogot végzett. 1902-ben a Magyarország parlamenti tudósítója. 1903 őszén Párizsba ment, ahol utóbb megismerkedett Ady Endrével, kinek mindvégig barátja és harcostársa maradt. Ugyanitt ismerte meg Márkus Ottiliát, Itókát, Anatole France titkárnőjét, aki Kémeri Sándor néven írt mo.-i lapokba, és akit feleségül vett. 1906-ban a Népszava, majd a Magyar Nemzet, 1910-ben a Világ szerkesztőségébe lépett. Írásaival részt vett az 1918-19-es forradalom előkészítésében. A forradalmakban tevékeny szerepet vállalt, a Tanácsköztársaság diplomatája volt, majd Bécsben vezette az emigránsok könyvkiadóját és szerk. a Bécsi Magyar Újságot. Bukaresti, bécsi, berlini emigráció után 1923-ban Párizsban telepedett le. Itt írta műveit Táncsics Mihályról s Az igazi Adyról (Párizs, 1934). Szerk.-je volt a m. nyelvű Párizsi Hírlapnak. Franciao. német megszállása idején a Magyar Függetlenségi Mozgalom egyik vezetője. A felszabadulás után Mo. hollandiai követe, majd az Irodalmi Alap ig. ja. 1957-től az Élet és Irodalom főszerk.-je, az Irodalmi Tanács és a Pen Club intéző bizottságának elnöke. A polgári demokratikus forradalom eszméitől, Ady baráti körétől a kommunizmus céljaiért való bátor helytállásig egyenes ívben vezetett útja, „magyarság-emberség” volt pályájának mindvégig a vezető gondolata. Életútjában, írói munkásságában ott tükröződik a m. haladó gondolat meg nem szakadó folytonossága. Fordított Balzac, Dumas, A. France, Maeterlinck, Maupassant stb. műveiből. – M. Az igazi Ady (Bp., 1955); Ady az újságíró (Bp., 1956); Hallja kend Táncsics (Bp., 1958) Magyarság-emberség (Bp., 1959). Irod. B. Gy. (Élet és Irod. 1959. 38. és 39. sz.); Köpeczi Béla: B. Gy. (Kortárs, 1959); Varga József: B. Gy. (Bp., 1960). – Szi. Kassák Lajos: Halk szavak (vers); Fodor József: B. Gy. emlékének (vers); Györe Imre: Sirató (vers).