Kezdőlap

Csáth Géza; Brenner József (Szabadka, 1887. febr. 13.Szabadka közelében, 1919. szept. 11.): író, zenekritikus, orvos. 1909-ben Bp.-en szerzett orvosi diplomát. 1910-től a Moravcsik-féle idegklinikán dolgozott mint tanársegéd. A frontról súlyos betegen hazatérve Földesen, majd 1918-ban Regőcén körorvosi állást vállalt. Egészségét aláásta morfiumszenvedélye. 1919 elején a bajai kórházban gyógykezelték, de hazaszökött és júl. 22-én lelőtte feleségét és öngyilkosságot kísérelt meg. A szabadkai kórházból ismét megszökött, Bp.-re akart menni. Amikor a jugoszláv határőrök feltartóztatták, megmérgezte magát. Irodalmi pályáját unokabátyja és barátja, Kosztolányi Dezső biztatására már korán megkezdte. Zenekritikákat és novellákat adott közre a Budapesti Naplóban, a Világban, a Nyugatban stb. A Nyugatnak állandó munkatársa volt. Bartók és Kodály első méltatói közé tartozott. Eredeti hangú, zaklatott, beteges lelkivilágú embereket ábrázoló novelláit a korabeli lélektan eredményeinek szellemében alkotta. – M. A varázsló kertje (Bp., 1908); Puccini (Magy. Szle, 1906, németül: Über Puccini, Horváth Henrik fordításában, Bp., 1912); Az albíróék és egyéb elbeszélések (Bp., 1909); Délutáni álom (elb., Bp., 1911);  Zeneszerzői portrék (Bp., 1911); Janika (tragikomédia, Bp., 1911);  Hamvazó szerda (színmű, 1911); Az elmebetegek psychikus mechanizmusáról (Bp., 1912; Brenner József néven); Schmith mézeskalácsos (elb., Bp., 1912); Muzsikusok (elb., Békéscsaba, 1913); A varázsló halála (elb., válogatta Illés Endre); Bp., 1964). – Irod. Papp Viktor: Arcképek a magyar zenevilágból (Bp., 1925); Németh László: Cs. G. (Tanú, 1933); Bóka László: Cs. G. novellái (Bp., 1937); Galsai Pongrác: Társtalanok (Pécs, 1957); Illés Endre: Krétarajzok (Bp., 1957). Szi. Kosztolányi Dezső: Cs. Gézának (vers).