Kezdőlap

Déryné, Déry Istvánné, Széppataki Róza, Schenbach (Jászberény, 1793. dec. 23.Miskolc, 1872. szept. 29.): az első magyar operaénekesnő, a vándorszínészet korának legnépszerűbb színésznője, Schenbach József jászberényi patikus leánya. 1813-ban szerződött a második magyar színtársulathoz, mely a mai bp.-i Tanács körút 7. sz. alatti, akkori Hacker-szálában játszott. Katona József feleségül kérte, de ő pályatársa, Déry István felesége lett, akitől azonban hamarosan elvált. 1815-ben Egerbe, majd Miskolcra ment, végül Kilényi Dávid dunántúli színtársulatának lett tagja; Pozsonyba és Bécsbe is eljutott. 1821-ben Székesfehérvárra szerződött, nagy sikerrel vendégszerepelt a pesti német színházban. 1823-ban Kolozsvárra szerződött, ahol négy esztendeig játszott. Nevéhez fűződött Kolozsváron az operai előadások megindítása és felvirágzása. 1827-ben a társulat zömével elhagyta Kolozsvárt és újra Kilényi társulatához szerződött. Pesten is vendégszerepelt. Grimm Fedor, a pesti német társulat ig.-ja szerződést kínált neki, de visszautasította. 1828–37 között Kassán élt. 1837-ben a Nemzeti Színházhoz szerződött, azonban mivel játékát a kritika már elavultnak, édeskésnek bélyegezte, elkedvetlenedve visszament vidékre: Kassa, Kolozsvár, Debrecen és kisebb erdélyi városok vándorlásának főbb állomásai, majd visszatérve Pestre kisebb szerepeket játszott a Nemzeti Színházban. 1852-ben visszavonult a színpadtól, kibékült férjével s annak diósgyőri házában élt. 1862-ben Déry halála után Miskolcra ment nővéréhez. 1868-ban Egressy Ákos jutalomjátékán még egyszer fellépett. Egervári Potemkin Ödön segélyt szerzett számára; ekkor hálából megírta emlékezéseit. – F. sz. Marcsa (Hirschfeld: A tündérkastély Magyar honban), Liszli (Treitsschke: Alpesi rózsa), Pamina (Mozart: Varázsfuvola), Aménaida (Rossini: Tancred), Rosina (Rossini: Sevillai borbély). – Emlékezései több kiadásban jelentek meg: D. naplója (Törs Kálmán kiadása, I–II. Bp., 1879–80); D. naplója (Bayer József kiadása, I–III. Bp., 1900); D. emlékezései (Réz Pál kiadása, I–II. Bp., 1955). – Irod. Bayer József: Déryné (Bp., 1899); Hegedüs Géza: D. évfordulójára (Színház és Filmműv. 1952. 10. sz.); Nagy magyar színészek (Szerk.: Staud Géza, Bp., 1957). – Életét többen feldolgozták szépirodalmi művekben, filmben: Katona József: A rózsa vagyis a tapasztalatlan légy a pókok között (vígjáték, 1815); Herczeg Ferenc: Déryné ifiasszony (színmű, 1907; Balassa Imre: Déryné (regényes életrajz); Déryné (film, 1951); Vitányi János: Komédiások (r., Bp., 1963).