Kezdőlap

Fényes Elek (Csokaj, 1807. júl. 7.Újpest, 1876. júl. 23.): statisztikus, az MTA l. tagja (1837). Bölcsészeti tanulmányokat Nagyváradon, jogot Pozsonyban végzett. 1828-ban ügyvéd. A pozsonyi diétákon a távol levő mágnások követe. 1836-ban Pesten telepedett le és statisztikai munkásságot folytatott. Munkái a nemzet anyagi és szellemi erőforrásainak számbavételén túl fejlődésében ábrázolták anyagi viszonyainkat, összehasonlították a külföldi viszonyokkal, hogy elmaradottságunk még jobban szembetűnjék. ~ a vám- és kereskedelmi rendszer, az államhatalmi szervek leírásával és a dolgozók növekvő elnyomorodásának statisztikai ábrázolásával iparkodott híveket szerezni a reformpolitikának. 1843–47 között az Orsz. Magyar Gazdasági Egyesület (OMGE) előadója, a Magyar Iparegyesület választmányi tagja, majd 1847-től alig.-ja, az ellenzéki Nemzeti Kör alelnöke. 1848-ban Szemere Bertalan belügyminiszter osztálytanácsossá nevezte ki és az Orsz. Statisztikai Hivatal megszervezésével és vezetésével bízta meg. Az 1848–49. évi forradalom és szabadságharc idején a forradalmi vészbíróság tagja. A szabadságharc bukása után fogságba került. Kiszabadulása után folytatta statisztikai munkásságát. 1857-ben az Első Magyar Általános Biztosító Társaság életbiztosítási ügyosztályának főnöke. Kidolgozta az élettartam és a halálozás valószínűség-táblázatait. 1858-ban az MTA r. tagjává választotta de mivel nem tartott székfoglalót, az MTA törölte tagjai sorából. Az 1860-as években a kormánylapoknál dolgozott, ezért később állandó jövedelem nélkül maradt, s a fővárosi statisztikai hivatal díjnokaként fejezte be életét. Hatalmas munkásságot fejtett ki Mo. statisztikájának megalapításával, művei forrásértékűek. Kiadott térképeket, gazdatiszti címtárt, gazdanaptárt, földrajzi munkákat és politikai röpiratokat. Kéziratban maradt a m. adórendszerről 1845-ben írott munkája és Mo. geográfiai kézikönyve. – F. m. Magyarországnak s a hozzákapcsolt tartományoknak mostani állapotja, statistikai és geographiai tekintetben (I–VI. Pest, 1836–40, az MTA nagyjutalmát kapta); Magyarország statistikája (I–III. Pest, 1841–43, az MTA nagyjutalmát megosztva kapta); Magyarország leírása (I-II. Pest, 1847); A magyar birodalom statistikai, geographiai és történeti tekintetben (I. Komárom-megye, Pest, 1848); Magyarország geographiai szótára (I–IV. Pest, 1851); Ungarn im Vormärz… (Leipzig, 1851); A török birodalom leírása (Pest, 1854); Az ausztriai birodalom statistikája és földrajzi leírása (Pest, 1857); Magyarország 1859-ben statistikai, birtokviszonyi és topographiai szempontból (Pest, 1859–60); Magyarország ismertetése statistikai, földirati és történelmi szempontból I. Dunántúli kerület (Pest, 1866); Az ausztriai birodalom statistikája és földrajzi leírása (Pest, 1867). – Irod. Keleti Károly: Emlékbeszéd F. E. felett (Bp., 1878. Ért. a társad. tud. köréből V. 2.); Vért András: F. E. a forradalmár magyar statisztikus (Term. és Techn. 1953. 4. sz.); Mészáros István: F. E. élete és munkássága (Statiszt. Szle, 1957. 7. sz.); Horváth Róbert: F. E. a haladó magyar statisztikus és reformer (Szeged, 1957).