Kezdőlap

Ferenczy Géza (Külsővat, 1901. okt. 30.Bp., 1974. márc. 27.): nyelvész. A bp.-i tudományegy. bölcsészettudományi karán – mint az Eötvös Kollégium tagja – magyar–német szakon tanári oklevelet és doktori diplomát szerzett. Közben Berlinben és Bécsben filológiai, fonetikai, esztétikai, neveléstudományi, lélektani és művészettörténeti előadásokat hallgatott. 1926 őszétől könyvtáros a bécsi Collegium Hungaricumban, 1929-ben a Teréziánumban a magyar nyelv és irodalom tanára, 1936-ban a m. nyelv lektora a bécsi egy.-en. 1949 jan.-jától az Orsz. Könyvtári Központban, majd ennek megszűnése után az OSZK-ban dolgozott. Innen 1953. márc.-ban az MTA Nyelvtudományi Intézetébe került. 1956–57-ben a Magyar Enciklopédia szerkesztőségének tagja, majd 1966. dec. 31-ig, nyugdíjba vonulásáig, az MTA Nyelvtudományi Intézetének volt tudományos munkatársa. A magyar nyelv értelmező szótárának (I-VII., Bp., 1959–1962) belső munkatársa. Könyvismertetéseket írt a Könyvtárügyi Szemlébe, s kb. félezernyi nyelvművelő cikke jelent meg nyelvtudományi folyóiratokban, napilapokban és az Édes anyanyelvünk (szerk. Lőrincze Lajos, Bp., 1961), az Anyanyelvi Kaleidoszkóp (szerk. Grétsy László, Bp., 1973) c. kötetekben. – F. m. Zrínyi idilljeinek és életének kapcsolata (Bp., 1929); Kosztolányi Dezső, a magyar nyelv művelője és művésze (Bp., 1956); Arany János, nyelvünk búvára és művelője (Nyelvőr Füzetek, 6. sz., Bp., 1958); Nyelvművelő levelek (Az Akadémia Nyelvtudományi Int.-ének levelesládájából. Szerk. Ruzsiczky Évával, Bp., 1964); Egy emberöltő nyelvünk védelmében. Nagy J. Béla tanulmányai és cikkei (szerk. és bevezette, Bp., 1968); Anyanyelvi őrjárat (szerk., Bp., 1971). – Irod. Balázs János: F. G. (Magy. Nyelvőr, 1974); Grétsy László: Eltávozott egy nyelvművelő (Élet és Irod., 1974. 14. sz.).