Kezdőlap

Holló László (Kiskunfélegyháza, 1887. márc. 6.Debrecen, 1976. aug. 14.): festő, Munkácsy- (1960) és Kossuth-díjas (1961), érdemes művész (1964), kiváló művész (1971). A Mintarajzisk.-ban tanult 1904–1909 között, majd Münchenben Hollósy Simon növendéke volt, azután Párizsban képezte magát Volakovszkij szabadisk.-jában. Megfordult a Tisza-parti Técsőn, Hollósy nyári szabadisk.-jában is. Olaszo.-i, spanyolo.-i tanulmányutak után Debrecenben telepedett le 1914-ben. Az alföldi tájat és embereket festette. A húszas években elsősorban bibliai, mitológiai témák foglalkoztatták. Később olajképein és grafikáin egyre inkább a szociális nyomort ábrázolta (Kérész szedők, 1929; Lucernakaszálás, 1928). A m. történelmi múltat jelenítette meg a Fehér ló áldozása (1929), majd a Szentkorona felajánlása (1937) c. vásznain. Közben vissza-visszatért alaptémájához, a paraszti élet drámájához (Hazatérés, 1941; Tengerihordás, 1942; Mezei munkások, 1942; Kárvallott cigányok, 1947). A hatvanas évek felé képei vidámabb témákat, oldottabb festésmódot mutatnak. Tiszadadán készült munkái színesek, változatosak (Simonyi óbester faültetése, 1960; Bajuszék háza, 1962). Utolsó éveiben inkább csendéletek, műterembelsők, tájképek kerültek ki ecsetje alól. Jelentősek önarcképei, akvarelljei is. Freskótervei közül csak egy látható Debrecenben, a krematóriumban (1932). ~ munkássága az alföldi festészettel (Tornyai, Rudnay, Koszta) rokon, ám mégis egyéni karakterű életmű. Művei sok hazai és külföldi kiállításon szerepeltek. Nagyobb itthoni tárlatai: Belvedere (1923); Ernst Múz. (1926); Nemzeti Szalon (1941); Fényes Adolf terem (1956); Műcsarnok (1961); MNG (1964); debreceni Déri Múz. (1956, 1959, 1961, 1962, 1964, 1968, 1971, 1972). Retrospektív kiállítását az Ernst Múz.-ban rendezték meg (Bp., 1967). Emlékkiállítását 1977-ben rendezte a debreceni Déri Múz. – M. H. L. rajzai és akvarelljei (album, Tóth Ervin szövegével, Debrecen, 1969). – Irod. Koczogh Ákos: H. L. (Bp., 1962); Tóth Ervin: H. L. (Debrecen, 1966); J. B.: H. L. (Alföld, 1976. 9. sz.); H. L. emlékház kiállítás (bevezetőt írta Sz. Kürti Katalin, Debrecen, 1978). – Szi. Bényei József: H. L. (vers, Kortárs, 1977. 10. sz.).