Kezdőlap

Hunfalvy János (Nagyszalók, 1820. jún. 9.Bp., 1888. dec. 6.): földrajztudós, egyetemi tanár, az MTA tagja (l. 1858, r. 1865, ig. 1887). ~ Pál öccse. Eperjesen jogot, majd teológiát tanult. 1845–46-ban a berlini és tübingeni egy.-en tanult. Nevelő, majd tanulmányutat tett Németo.-ban, Belgiumban és Hollandiában. 1846-ban a késmárki jogak. statisztika- és történelemtanára. 1848-ban részt vett a szabadságharcban. Ezért börtönt szenvedett. 1855-től Greguss Ágosttal szerk. a Család Könyve c. folyóiratot. 1861-től a budai politechnikumban a földrajz, statisztika és a történelem tanára. 1870-ben kinevezték a pesti tudományegy. új földrajzi tanszékére. ~ volt a földrajz első egy.-i tanára hazánkban. A Magyar Földrajzi Társaságnak egyik alapító tagja (1872) és haláláig elnöke volt. Több nemzetközi kongresszuson képviselte a m. földrajztudományt. A mai értelemben vett földrajz első tudományos művelője. Fiatal korában Karl Ritter német geográfus teleologikus szemléletének híve, későbbi munkásságával ezt a földrajzi felfogást jelentős mértékben tovább fejlesztette. Adatai megbízhatóak, művei forrásértékűek. Ő adta ki Magyar Lászlónak Afrikából és Xantus Jánosnak Amerikából hazaküldött úti feljegyzéseit. – F. m. Egyetemes történelem (I–III, Pest, 1851–52); Magyarország és Erdély eredeti képekben (I–III, Pest, 1855–64); Magyarország viszonyainak statisztikai vázlata (Pest, 1862); A magyar birodalom természeti viszonyainak leírása (I–III. Pest, 1863–1865); Magyar kézi atlasz (Pest, 1865); Legújabb magyar atlasz (Pest, 1867); Európa államainak rövid statisztikája (Pest, 1868); Ég és föld (csillagászati földrajz, Pest, 1873); A földrajz története (Bp., 1878); Afrika földrajza (Bp., 1878); Egyetemes földrajz (I–III. Bp., 1884, 1886, 1890). – Irod. Kozma Gy.: H. J. élete és jellemrajza (Pedagógiai Plutarch, Pozsony, 1887. II–12); Márki Sándor: H. J. (Földr. Közl. 1889); Keleti Károly: H. J. emlékezete (MTA Emlékbeszédek, Bp., 1890); Gyulay Ferenc: Megemlékezés H. J.-ról (Stat. Szle. 1966. nov.).