Kezdőlap

Joannovics György (Temesvár, 1821. nov. 24.Bp., 1909. jan. 10.): politikus, közíró, nyelvész, az MTA tagja (l. 1867, t. 1883). Felsőbb tanulmányait Pesten és Pozsonyban végezte, és miután 1842-ben letette az ügyvédi vizsgát, közéleti pályára lépett. Az 1847–48-as pozsonyi ogy.-en szülővárosa követe. 1849-ben Krassó vm. másodalispánja. A szabadságharc bukásakor Töröko.-ba menekült, de egy év múlva visszatért hazájába. Utóbb Aradon perbe fogták és 12 évi börtönre ítélték. 1854-től Pesten, majd Olmützben raboskodott, de az 1857-i általános amnesztia során szabadon bocsátották. Az 1860-as években élénk publicisztikai tevékenységet fejtett ki (Magyarország, Ország, Pesti Napló) és 1865-ben újra képviselővé választották. 1867-ben Eötvös József alatt lett államtitkár, Eötvös utasítására foglalkozott a görög keleti szerb és román egyházak önkormányzatára vonatkozó törvényjavaslattal, és részt is vett a nagyszebeni metropoliai zsinaton, majd 1881-ig ismét képviselő volt. Nyelvészeti problémákkal is foglalkozott. – F. m. Adalékok a magyar szóalkotás kérdéséhez (Pest, 1870); Az ik-es igékről (Bp., 1877); Értsük meg egymást az orthologia s neologia ügyében (Bp., 1882); Szórendi tanulmányok (Bp., 1887).