Kezdőlap

Keleti Károly (Pozsony, 1833. júl. 18.Bp., 1892. máj. 29.): statisztikus, az Országos Statisztikai Hivatal első igazgatója, az MTA tagja (l. 1868, r. 1875, ig. 1890). ~ Gusztáv festő bátyja. A szabadságharcban honvéd tüzér. A szabadságharc után József nádor örököseinek alcsúti uradalmában több évig gazdasági gyakornok. Budán, majd Szolnokon pénzügyi tisztviselő. Közben befejezte a szabadságharc idején félbeszakadt tanulmányait, az 50-es évek végén politikai okokból lemondott állásáról, visszatért Pestre, ahol 1865-től Eötvös József Politikai Hetilapját is szerk. Ezután a Magy. Földhitelintézet megalakulásakor annak tisztviselője, az intézet tanácsjegyzője. A 60-as években folyóiratokban, valamint az MTA általa szerk. statisztikai és nemzetgazdasági közleményeiben bank-, vám-, iparügyi és pénzügyi statisztikai tanulmányokat közölt. A kiegyezés után a földművelési, ipari és kereskedelmi min. statisztikai osztályának vezetője. Ebből alakult 1871-ben az Orsz. Statisztikai Hivatal, melynek megszervezésében jelentős szerepet játszott. E hivatal első ig.-ja volt haláláig. Jelentős szerepe volt a nemzetközi statisztikai kongresszusokon, az 1869-es hágai kongresszuson Hunfalvy Jánossal Mo. képviselője. Az 1872-i szentpétervári kongresszus egyik alelnöke. Kezdeményezésére tartották az 1876-i kongresszust Bp.-en. Ezután a kongresszusokat helyettesítő állandó bizottság elnöke. A m. statisztikai felvételek első megtervezője és irányítója. Az 1869-es népszámlálás szervezője és az 1880-as népszámlálásnál az egyéni számláló laprendszer bevezetője. A statisztika tudományos igényű művelésének egyik úttörője Mo.-on. Az első iparstatisztika szervezője. Részt vett a 60-as években az Orsz. Iparegyesület új életre keltésében, 1867-ben történt megalakulásakor annak egyik ig.-ja, később több ízben elnöke. – F. m. A magyar mezőgazdaság (Pest, 1867); A statisztika hivatalos és tudományos mívelése (Pest, 1868); Hazánk és népe (Pest, 1871, az MTA nagy jutalmát kapta érte); Magyarország statisztikája (Bp., 1874); A gyakorlati statisztika kézikönyve (Bp., 1875); Visszapillantás közgazdaságunk egy negyedszázadára (Bp., 1876); Nemzetiségi viszonyok Magyarországban az 1880. évi népszámlálás alapján (Bp., 1881); Zur Statistik der Hypothekarschulden in Ungarn (Bp., 1885); Ungarn im Weltverkehr (Bp., 1885); Magyarország közgazdasági és közművelődési állapotai 1885-ben (Bp., 1886); Magyarország népességének élelmezési statisztikája phisiológiai alapon (Bp., 1887, az MTA nagyjutalmát kapta érte). – Irod. Jekelfalussy József: Emlékbeszéd K. K. fölött (Bp., 1893); Bene László–Láng Imre: K. K. (Statiszt. Szle, 1954. 10. sz.); Gadó György: K. K. politikai nézeteiről (Statiszt. Szle, 1965. 3. sz.).