Kezdőlap

Kollonich Lipót, gróf; Leopold Kollonitsch (Komárom, 1631. okt. 26.Bécs, 1707. jan. 20.): esztergomi érsek, bíboros, államférfi. Honfiúsított császári katonai család sarja. Bécsben nevelkedett, majd a máltai lovagrendbe lépett és 1651-ben Candiánál részt vett a török elleni harcokban. Hazatérve, 1660-ban egyházi pályára lépett. 1666-ban nyitrai, 1670-ben bécsújhelyi püspök lett. Az erőszakos ellenreformáció egyik fő szorgalmazója volt. 1673–74-ben a prot. papok felett ítélkező pozsonyi bíróság tagja. 1685-től győri püspök, 1686-tól bíboros. 1691-től kalocsai, 1695-től esztergomi érsek. Egyházi méltóságai mellett magas politikai tisztségeket is viselt. 1672-ben a magyar kamara elnöke lett, az Ampringen-féle gubernium tanácsosa s itt a pénzügyek intézője. Bécs 1683-i török ostroma idején nagy része volt a védekezés anyagi erőforrásainak előteremtésében. A magyar ogy. kívánságára I. Lipót 1684-ben felmentette őt a m. udvari kamara vezetése alól, de az udvarban a m. ügyek fő szakértője maradt. Így kapott 1688-ban megbízást arra, hogy dolgozza ki Mo. fegyverrel visszahódított részei új berendezésének tervét. Az 1689-ben elkészült „Einrichtungswerk des Königreichs Hungarn” Mo.-ot – a rendiség megtörésével és a magyarság visszaszorításával – a Habsburg abszolutizmus szilárd támaszává kívánta tenni. A nemesség megadóztatása, németek betelepítése, bizonyos szociális szempontból haladó javaslatok helyesléssel találkoztak a bécsi udvarban, azzal azonban hangadó körök nem értettek egyet, hogy a gazdasági élet fellendítése révén Mo. az örökös tartományokhoz hasonlóvá legyen s azokkal azonos elbánásban részesüljön. Ezért az „Einrichtungswerk”-et a maga egészében nem hajtották végre; a Rákóczi-szabadságharc után ismét előkerült egy-két javaslata. – 1692-ben ~ a bécsi udvari kamara vezetője lett, 1694-ben pedig a titkos tanács elnöke. – Irod. J. Maurer: Kardinal. L. Gr. K. Primas von Ungarn (Innsbruck, 1887); Iványi István: K. L. bíbornok országszervező munkája (Szabadka, 1888); T. Mayer: Verwaltungsreform in Ungarn nach der Türkenzeit (Bécs, 1911); Wellmann Imre Merkantilistische Vorstellungen im 17. Jh. und Ungarn (Nouvelles Études Historiques, Bp., 1965). – Szi. Szigligeti Ede: II. Rákóczi Ferenc fogsága (dráma, Pest, 1848).