Kezdőlap

Komját Irén (Bp., 1895. dec. 12.Bp., 1982. ápr. 22.): újságíró, Rózsa Ferenc-díjas (1972), -Aladár felesége. Egy.-i tanulmányait a bp.-i tudományegy. bölcsészettudományi karán végezte (1918), újságíró lett. A Tanácsköztársaság idején (1919) a Közoktatásügyi Népbiztosság előadója. A proletárdiktatúra bukása után emigrált, Berlinben, 1933-tól 1946-ig Párizsban élt, részt vett a francia ellenállási mozgalomban. 1924-től a KMP tagja. 1946ban hazatért és a Magy. Távirati Iroda munkatársa lett. 1949- 50-ben az MDP külügyi osztályának vezetője, 1951-52-ben az Újságíró Isk. ig.-ja, 1953-54-ben a Külügyi Főisk. tanára, 1954-55-ben a Szabad Nép külpolitikai rovatvezetője. 1956-57-ben a Min. tanács Tájékoztatási Hivatalának elnökh.-e, 1957-től nyugalomba vonulásáig (1961) a Társadalmi Szemle felelős szerk.-je. A Magy. Újságírók Orsz. Szövetségének alelnöke volt.– F. m. Az idők sodrában (visszaemlékezések, Bp., 1964); Népfrontpolitika az európai munkásmozgalomban (Bp., 1967); Mező Imre (életrajz, Bp., 1968); Tanítóim és barátaim (cikkek, Bp., 1971); A szabadság vándorai. Magyar antifasiszták Franciaországban 1934-1944 (Pécsi Annával, Bp., 1973); A kommunista mozgalom világlapja. Az Inprekorr története (Bp., 1977; oroszul, Moszkva, 1981; németül, Frankfurt/M., 1982); Egy költői életmű gyökerei. Komját Aladár verseinek keletkezéstörténete (Bp., 1981).– Irod. Máté György: K. I. (Magy. Sajtó, 1982. 6. sz.); Tamás Aladár: K. I. (T. A.: Irók, könyvek, vallomások, Bp., 1984).