Kezdőlap

Kőszegi Henrik (?–1309. okt. 23.–1310. máj. 5. között): bán. Héder Henrik fia, testvéreivel (Iván, Péter, Miklós) együtt apja politikájának folytatója. Apjuk halála után átmenetileg kegyvesztettek voltak, 1276-ban azonban kibékültek a királlyal. Független tartományúri hatalomra és politikára törekedve öt alkalommal lázadtak fel Kun László ellen, 1286-ban ők hívták be a későbbi III. Andrást, 1289-ben hadat viseltek Albert osztrák hg. ellen. Kun László halála után III. Andrást támogatták (ők foglalták el Esztergomot az Anjou-pártiaktól), de amikor váraikat az 1291-i hainburgi béke értelmében le kellett rombolni, az Anjoukhoz csatlakozva Mária nápolyi kir.-né megbízásából hadat indítottak III. András ellen, elfogták és 3 hónapig fogságukban tartották. ~ 1291-től 1309-ig szlavón bán, közben 1301–06 között somogyi, tolnai, baranyai ispán, 1308-ban tárnokmester. 1299-ben a testvérek közül elsőnek ~, majd Iván és Miklós is III. András mellé álltak. ~ leányát a kir. rokona, Morosini Turko vette feleségül. András halála után Vencelt (Budát az Anjou-pártiak ostroma alól Iván csapatai mentették fel), majd Ottót támogatták, amiért az Anjoukkal szövetséges Habsburg Rudolf osztrák herceg hadat viselt ~ Henrik és Iván ellen, Tamás esztergomi érsek pedig kiközösítette őket. ~t 1308-ban Gentilis nyerte meg Károly számára. ~ megtartotta tartományúri hatalmát, amely csak fia életében a zalafői ütközettel szűnt meg (1319). Irod. Karácsonyi János: A magyar nemzetségek (II. Bp., 1901).