Kezdőlap

Magyar Lajos (Istvándi, 1891. nov. 25.SZU, 1940): író, újságíró. Jogász, majd bölcsész volt, de tanulmányait nem fejezte be. Újságírói pályáját a Pécsi Hírlapnál kezdte, 1911-ben került Bp.-re a Világhoz. 1914-ben feleségül vette Péchy – Blanka színésznőt. 1918-ban a Nemzeti Tanács tagja, az újságírók szakszervezetének főtitkára volt, 1919-ben, a Tanácsköztársaság alatt a Szellemi Termékek Országos Tanácsa sajtóbizottságának volt a vezetője. A tanácshatalom bukása után 10 évi börtönre ítélték, 1922-ben azonban a SZU kicserélte. Moszkvában előbb a ROSZTA sajtóiroda, majd az Izvesztyija és a Pravda munkatársa, részt vett a Kommunista Internacionálé V. B. tevékenységében. 1927-ben Kínában sajtóattasé. Kínából visszatérve a moszkvai Keleti és Vörös Egy. tanára lett. Két könyvet írt Kínáról. Ő fordította először magyarra Gorkij Gyermekéveim c. könyvét. Sok cikke jelent meg a Ny-i kommunista pártok lapjaiban és folyóirataiban. Összeállította Bródy Bélával Wilson beszédei és üzenetei a háborúról, a békéről és a népek szövetségéről (Bp., 1919) c. művét. 1934-ben koholt vádak alapján letartóztatták és elítélték. – F. m. Háborús Balkán (Bölöni Györggyel, Bp., 1912); A magyar forradalom. Élmények a forradalom főhadiszállásán (Bp., 1919); „Mária Nosztra”. Riportsorozat apácabörtönőrökről és kommunista rabnőkről (New York, é. n.); The world economic crisis and the end of capitalist stabilisation (New York, é. n.); Die rote Hölle. Die Wahrheit über die bolschewistischen Gefängnisse (Berlin, 1924); Ocserki po ekonomike Kitaja (Moszkva, 1930); Késői tudósítások (Sajtó alá rendezte, bevezette Péchy Blanka, Bp., 1966). – Irod. Péchy Blanka: Regény (Regényes önéletrajz, Bp., 1963)