Martonfalvai Imre, Lukács, Lacza (Martonfalva, 16. sz.): íródeák. Kora ifjúságában, 1520-ban Török Bálint íródeákja, 1591-ben még említik mint Török Bálint unokájának, Török Istvánnak „főemberi szolgáját”. Élete történetét megírta Martonfalvay beteges Imre deák szolgálatjárul rövidedön való emléközet címen. A kéziratot 1866-ban fedezték fel a Felsőbüki Nagy család sitkei levéltárában. Ez az első m. önéletírás, becses kortörténeti dokumentum a főúri udvarokban élő deákok helyzetéről. Magyarul írta egyszerű följegyzéseit (1528 – 1585) (kiadta Szopori Nagy Imre, Monum. Hung. hist. Bp., 1881). – Irod. Nagy Imre: Egy ismeretlen emlékirat (Századok, 1867); Máté Károly: A magyar önéletírás kezdetei (Pécs, 1926); Horváth János: A reformáció jegyében (Bp., 1953).