Kezdőlap

Molnár György, Müller (Nagyvárad, 1830. ápr. 13.Bp., 1891. szept. 30.): színész, rendező és színigazgató, a budai Népszínház megteremtője. 1846-ban kezdte színészi pályafutását, 1848 – 49-ben honvéd a szabadságharcban, 1850-ben ismét színésznek szerződött. 1855-ben vendégszerepelt a Nemzeti Színházban is. 1858-ban vándortársulatot szervezett; ezt hozta 1861-ben Budára és Buda város támogatásával megalapította a Népszínházat. A sikerek ellenére a színház csődbe ment. ~ ismét vidékre kényszerült, 1865 – 66-ban Debrecenben játszott, 1867-ben megnyitotta a krisztinavárosi színkörben a budai Népszínház második ciklusát. 1870 ben a Nemzeti Színház, 1875-ben az akkor megnyílt Pesti Népszínház rendezője lett. Egyévi kolozsvári működése után tíz esztendeig járta a vidéket, rögtönzött színpadokra vivén Shakespeare-t és Molière-t, eljátszva nagy szerepeit, Lear királyt, III. Richardot, Othellót és Tartuffeöt. 1884-ben lépett fel utoljára Selmecbányán. Az első modern értelemben vett m. rendező volt, nagy érzékkel a technikai fogások és látványosságok iránt. A színpad elméletével is foglalkozott. – F. m. A népszínházi eszme (Buda, 1868); Budai népszínházi ügyek és alapterv vázlat egy…Pesten alapítandó operette, látványos és népies magyar színházra (Buda, 1869); A színpad és titkai (Bp., 1875); A bécsi színházakról. Színművészeti és színpadi tanulmány (Kolozsvár, 1879); A kolozsvári és nagyváradi színügy (Kolozsvár, 1879); Világos előtt (Szabadka, 1880); Világostól Világosig (Arad, 1881); Világos után (Arad, 1882); Gyöngyök és homokszemek (Szeged, 1885). Színművei: I. László király; János vitéz; Szalmás csárdásné; A zsellér leánya stb. – Irod. Rákosi Jenő: Emlékezések (Bp., 1926); Országh Sándor: Budai színházak és játékszín (Bp., 1895); Pukánszkyné Kádár Jolán: Kánkán (Tükör, 1939); Kálmán László: M. Gy. a realista színjátszás előfutára (Szeged, 1958); Mályuszné Császár Edit: M. Gy. a rendező (Bp., 1964).