Kezdőlap

Orlai Petrich Soma (Mezőberény, 1822. okt. 22.Bp., 1880. jún. 6.): festő. Petőfinek, akiről több arcképet festett, rokona és jóbarátja volt. Eleinte írónak készült. 1846-ban Marastoni Jakab, 1847-től pedig Bécsben F. Waldmüller isk.-jának növendéke. 1847 telén készült első kompozíciója, István király és az orgyilkos. Szabadságharci élményeit litográfiasorozatban rögzítette. Mezőberényben festette utolsó Petőfi-képét. 1850-től Münchenben Kaulbachnál tanult, 1851-ben festette – egy évtizeddel Székely Bertalan előtt – II. Lajos holttestének megtalálása c. képét. Később Debrecenben arcképfestésből élt. Rövid ideig Bécsben tartózkodott. Hazatérte után számos portrét, életképet és történeti kompozíciót alkotott (Zách Felicián, Vak Béla, Martinuzzi meggyilkoltatása, Czillei és Hunyadi, Ónodi gyűlés stb.). Milton leányainak tollbamondja az Elveszett paradicsomot c. képének témája évtizedekkel megelőzte Munkácsyt. Petőfi Bolond Istók c. elbeszélő költeményéhez illusztrációkat készített. A hazafias célok tudatos művészi megjelenítése tette a reformkor jelentős alakjává. Egyik legszebb műve, megkapó lélekábrázolása Anyám c. portréja. Kritikai tevékenységet is folytatott. – Irod. Tehel Péter: O. P. S. (Szabad Művészet, 1952. 3. sz.). – Szi. Németh László: Petőfi Mezőberényben (dráma, Bp., 1954).