Sztodolnik László (Máramarossziget, 1898. febr. 18. – Bp., 1967. okt. 27.): bíró. A bp.-i egy.-en tanult, 1917-től részt vett a baloldali diákmozgalomban. Belépett az MSZDP-be (1918), majd Máramarosszigeten és környékén részt vett a KMP szervezésében. A Tanácsköztársaság idején Bp.-en a rutén népbiztosságon dolgozott, később a Vörös Hadseregben szolgált. Máramarosszigeten illegális szervezkedésért többször letartóztatták, a román hadbíróság határátlépésért elítélte. Szabadulása után a kecskeméti Ref. Jogakadémián, ezután a szegedi tudományegy.-en folytatta jogi tanulmányait. Ügyvédjelölt, 1923-tól bírósági fogalmazóként működött. 1937-től járásbírósági, utóbb Pest vidéki törvényszéki bíró, 1946-tól a Szegedi Törvényszék, 1948-tól a Győri Felsőbíróság (volt Ítélőtábla), 1951-től a Bp.-i Központi Járásbíróság elnöke. A Legfelsőbb Bíróságon tanácselnök (1953), a polgári kollégium vezetője (1954), nyugdíjazásáig a Legfelsőbb Bíróság elnökh.-e (1955–65). Mint bíró mindvégig a polgári ügyekkel foglalkozott. – M. A korlátolt felelősségű társaságok céljogi teendői (1937).