CÍMLAP
|
TARTALOM, ISMERTETŐ |
Tartalom
Ajánlás
Előjáték a színpadon
Égi prológus
Éjszaka
A városkapu előtt
Parasztok a hárs alatt
Dolgozószoba
Dolgozószoba
Auerbach pincéje lipcsében
Boszorkánykonyha
Utca
Este
Sétaút
A szomszédasszony háza
Utca
Kert
Kerti házikó
Erdő, barlang
Margit szobája
Márta kertje
A kútnál
Toronyfal
Éjszaka
Dóm
Boszorkányszombat
Boszorkányszombat-éji álom vagy Oberon és Titánia aranylakodalma
Borús nap, mező
Éj, nyílt mező
Tömlöc
A TRAGÉDIA MÁSODIK RÉSZE
Első felvonás
Kies tájék
Császári palota - trónterem
Tágas terem oldalszárnyakkal
Díszkert
Sötét oszlopcsarnok
Fényesen kivilágított termek
Lovagterem
Második felvonás
Magas bolthajtású, keskeny gótikus szoba
Vegykonyha
Klasszikus boszorkányszombat pharszaloszi mezők
A felső Péneiosznál
Az alsó Péneiosznál
A felső Péneiosznál, mint azelőtt
Az Égei-tenger sziklás öblei
Harmadik felvonás
Spártában, Menelaosz palotája előtt
Belső várudvar
A színtér teljesen megváltozik
Negyedik felvonás
Magas hegység
Az előhegységben
Az ellencsászár sátra
Ötödik felvonás
Nyílt vidék
Palota
Koromsötét éjszaka
Éjfél
A palota nagy előudvara
Sírbatétel
Hegyszakadékok
Ismertető
A goethei életmű őo alkotása a Faust. Alkotója szinte egész életén át dolgozott rajta. A téma, a megismerésre, tudásra szomjazó emberi vágy drámája nem nála jelenik meg először. Vándorútja hosszú: kezdve a Faust Népkönyvön, amely ennek a motívumnak első írásos változata, Christopher Marlowe drámáján át a 18. századi Friedrich Müller, valamint Klinger Faust-alakjáig. Ezekkel egy időben már készült Goethe művének első változata, az úgynevezett "ősfaust". Ezt követte 1808-ban a végleges mű első német kiadása.
A dráma alapgondolata közismert: a Faust és Mefisztó közötti szerződés szerint Faust halála után az ördögnek adja lelkét, s ennek fejében Mefisztó a földön Faust minden óhaját teljesíti. Az első rész líraibb, szubjektívebb: az elvont tudásból való kiábrándulás, a mágia sikertelen kutatása, s a tragikus szerelem Goethe személyes élménye. A fausti megismerésvágy a kor szellemének hatása, amelyben a francia forradalom előtti években feltörő polgárság mindentudásra való törekvése fejeződik ki. Az első rész vezérmotívuma, a Margit-tragédia, az elcsábított és gyilkossá lett lány története, az elavult társadalmi rend, a merev előítéletek és a képmutató erkölcs elleni vád. Itt Faust még az úgynevezett "kisvilágban" bolyong, tévedései, csalódásai személyes, emberi jellegűek. A második - kevésbé ismert és olvasott rész - a "nagyvilágba" viszi főhősét. Faust a közéletben keresi cselekvése értelmét, s bár csalatkozik, végül az alkotó mégis megváltja, küzdelmét jutalmazva feloldozza a hőst, jelképezve, hogy a küzdő ember nem bukhat el.
Forrás: Legeza Ilona könyvismertetői
https://legeza.oszk.hu/