Tétel adatlapja
CÍMLAP
Homérosz
Odüsszeia

TARTALOM, ISMERTETŐ


Tartalom

Első ének
Az istenek gyűlése
Athéné intelme Télemakhoszhoz

Második ének
Az ithakaiak gyűlése
Télemakhosz elutazik

Harmadik ének
Püloszban

Negyedik ének
Lakedaimónban

Ötödik ének
Odüsszeusz tutaja

Hatodik ének
Odüsszeusz megérkezik a phaiákokhoz

Hetedik ének
Odüsszeusz belép Alkinooszhoz

Nyolcadik ének
Odüsszeusz a phaiákok között

Kilencedik ének
Odüsszeusz elbeszéli kalandjait Alkinoosznak
Küklópeia

Tizedik ének
Aiolosz
A laisztrügónok
Kirké

Tizenegyedik ének
Neküia

Tizenkettedik ének
A szírének
Szkülla és Kharübdisz
Héliosz tehenei

Tizenharmadik ének
Odüsszeusz elhajózik a phaiákoktól és megérkezik Ithakába

Tizennegyedik ének
Odüsszeusz látogatása Eumaiosznál

Tizenötödik ének
Télemakhosz megérkezik Eumaioszhoz

Tizenhatodik ének
Télemakhosz fölismeri Odüsszeuszt

Tizenhetedik ének
Télemakhosz hazaérkezése Ithakába

Tizennyolcadik ének
Odüsszeusz és Írosz ökölharca

Tizenkilencedik ének
Odüsszeusz és Pénelopé beszélgetése
A lábmosás

Huszadik ének
A kérők leölése előtt

Huszonegyedik ének
Az íjverseny

Huszonkettedik ének
A kérők megölése

Huszonharmadik ének
Pénelopé fölismeri Odüsszeuszt

Huszonnegyedik ének
Békekötés

Jegyzetek
Írta Devecseri Gábor


Ismertető

A két klasszikus eposz közül a szakemberek mindig az Iliászt, az olvasók mindig az Odüsszeiát tartották többre.

Kétségtelen, hogy az Odüsszeia közelebb áll a mai ízlésünkhöz: érdekfeszítő meséje, rokonszenves, nem testi erejével, hanem okosságával, ravaszságával kitűnő főhőse, számos életszerűen megformált, csaknem realista típusoknak tekinthető mellékalakja (a kondás, a dajka, Nauszika stb), a tengeri utazás fantasztikus, de mégis emberi eseményei, a szerelem viszonylag nagy szerepe a történetben, mind megkönnyítik, hogy a mai olvasó élvezettel, azonosulással mélyülhessen el a csaknem háromezer éve született műben. Az Iliásszal szemben - és ez is az Odüsszeia emberibb világára jellemző - ebben a műben nem emberek küzdenek egymással, Odüsszeusz a természet erőivel veszi fel a küzdelmet: nem kétséges, hogy kivel rokonszenvezzen az olvasó, kiért aggódjon feszült, veszélyes helyzetekben. Az egyetlen komoly emberi gonoszság, amely megjelenik az eposzban, a kérőké. A velük való leszámolás - minden kegyetlensége ellenére - jogosnak és természetesnek érezhető. Az Odüsszeia természetesen több és más is, mint amit a mitológiában, az ókori görög polisz világában járatlan olvasó kivehet belőle, de remekmű volta éppen abban (pontosabban abban is) megnyilvánul, hogy különböző síkokon fogadható be.

Forrás: Legeza Ilona könyvismertetői
https://legeza.oszk.hu/


×