Bevezetés

A csillagászat mint kultúra és mint tudomány nagy szerepet játszott már az ókori folyómenti kultúrákban is. Tagadhatatlan, hogy bizonyos területeken olyan eredményeket értek el a spontán megfigyelés segítségével, amelyek már messze elébük, a XIX-XX. sz. asztronómiájához vezetnek. Azonban a puszta szemmel ill. egyszerű eszközökkel végzett vizsgálódások csak korlátozott megfigyelési lehetőségeket nyújthatnak.

A korlát áttörését a XVII. sz. elején (1608) feltalált távcső jelentette. Ez az eszköz - túlzás nélkül állíthatjuk - forradalmasította a csillagászati megfigyeléseket és ezen keresztül az emberiségnek a Világegyetemről kialakított elképzeléseit. Ez a forradalom azóta sem ért véget, és ma már az is jól látható, hogy a távcsövek teljesítőképességének a Föld légkörének zavaró hatása sem szabhat határt. Kézenfekvő megoldásként kínálkozik a megfigyelő eszközök légkörön túlra történő telepítése. Erre az utóbbi 40 év, az "űrkorszak" adott lehetőséget, de az 1980-as évek végétől "alternatív" megoldásként terjedőben van az ún. adaptív optikát alkalmazó technika, hála a nagyteljesítményű számítógépek elterjedésének.

Szakdolgozatomban is kiemelkedő szerepet kap a 4. fejezetben bemutatásra kerülő űrcsillagászat, azaz a légkörön túli megfigyelő eszközök ismertetése és összefoglalása, a teljesség igénye nélkül. (A 2. és a 3. fejezet a 4. megalapozásának tekinthető.) Mindenekelőtt azokat az űrtávcsöveket tárgyalom, melyek az utóbbi 10-15 év folyamán jelentős szerepet játszottak, illetve jelenleg is üzemelnek. Ezen belül is a Naprendszeren túli kutatásokra helyezem a hangsúlyt, és nem foglalkozom pl. a Nap megfigyelésével sem. (Erről évfolyamtársam, Kovács Kornélia készített szakdolgozatot.) Több helyen kitérek a közeljövőben várható projektekre. Az eszközök tárgyilagos bemutatásán túl választ adok olyan kérdésekre is, hogy milyen tulajdonságok megfigyelésére ill. mérésére alkalmasak, és ezen adatok birtokában milyen új elképzeléseket, elméleteket alakíthatunk ki a körülöttünk lévő Univerzumról.

Végezetül meg kell említenem napjaink legnagyszerűbb "vívmányát", az Internetet. Enélkül szakdolgozatomat sem tudtam volna elkészíteni, a felhasznált irodalom jelentős része a WWW-ről származik. E modern technika minden csillagászat iránt érdeklődő ember számára lehetővé teszi a nemzetközi adatbázisokhoz való hozzáférést, így a lehető legfrissebb információk megszerzését. Terveim közt szerepel jelen szakdolgozatnak Weben történő publikálása, és ezáltal a minél szélesebb körű ismeretterjesztés.