Tétel adatlapja
CÍMLAP
Bródy Sándor
Apró regények

TARTALOM, ÉLETRAJZ


Tartalom

A bölény
Tanulmányfejek
A halott
A boldog szerelemről
Lizzie Barton
Az adótisztné albuma
Vérnyomok
A méh
Jégvirágok
Orgona-virág
Negyedik feleség
Nászút
Egy szál buzavirág
Cras
Kisasszony, gondolja meg
Kató
Boldog emberek
A rubin-leányok
Mese egy modelről
Mese a fehérhaju domoszlainéról
Mese a hű asszonyságról


Életrajz

Bródy Sándor
(1863 - 1924)

Bródy Sándor író, drámaíró, publicista 1863. július 23-án Egerben született. Szegény, zsidó kereskedő családból származott. Középiskolai tanulmányait nem fejezte be, írnok, majd 1890-től Budapesten a Budapesti Hírlap és A Hét című lapoknál újságíró lett. 1902-ben önálló vállalkozásként adta ki Fehér könyv című folyóiratát, amelynek minden számát maga írta. Később Ambrus Zoltánnal és Gárdonyi Gézával a polgárság radikális orgánuma, a Jövendő című hetilap szerkesztőjeként dolgozott.

Első irodalmi sikerét Nyomor című novelláskötetével aratta 1884-ben. A naturalizmus programját hirdette meg benne, valójában azonban a magyar irodalomban korábban nem ábrázolt szociális konfliktusokat, a polgári életforma bírálatát fogalmazta meg. újszerűnek számított írásaiban a nagyvárosi tematika. Színpadi műveivel romantikus kezdet után - mint a Hófehérke 1901-ből, Királyidillek 1902-ből - a naturalisztikus ábrázolás kezdeményezője a magyar polgári drámában. Legérettebb színműveiben a prózájából már ismert társadalmi konfliktusokat élezte ki. A dadában heves indulattal ábrázolta a falusi nyomort, áruvá lett parasztlány hősének tragédiáját a budapesti polgárvilágban. A tanítónőben (1908) egy öntudatos falusi tanítókisasszony meddő küzdelmét mutatta be. Jelentősebb színművei közé számít még A medikus (1911). Számos novellája a magyar próza klasszikus álkotásainak sorába tartozik (Erzsébet dajka és más cselédek 1902). E műfajban alkotta a legkiemelkedőbbet. Stílusérzéke példaként állt a művész kortársak előtt. Remekmű utolsó alkotása, a Rembrandt (1925) című filozófikus novellaciklusa, amely egyben művészi önvallomásának megfogalmazása is.

Kritikusai szerint Bródy Sándornak nem egyik vagy másik műve igazán jelentős, hanem az egész munkássága, amellyel az irodalmi életre hatott. Rendkívül lelkes, ötletgazdag, vitára mindig kész, a fiatal írók vezéralakja, aki képes volt arra is, hogy utat mutasson a nála jelentősebb szerzőknek. További művei: Az ezüst kecske (regény, 1898); A nap lovagja (regény, 1902); Tímár Liza (dráma, 1914); A szerető (dráma, 1917). 1924. augusztus 12-én Budapesten hunyt el.

Forrás: http://www.brody.iif.hu/kvt/bs.htm


×