Bevezetés (részlet)

Az Erdélyi Irodalmi Társaság (EIT) folyóirata, az Erdélyi Lapok 1908 januárjától 1913 márciusáig élt, 6 évfolyamot ért meg. (Az első évben 6, a másodikban 23, a harmadikban 24, a negyedikben 23, az ötödikben 40 és a hatodik évfolyamban 13 szám jelent meg. Kezdetben (1-4. évf.) kéthetente jelent meg, míg az 5. évfolyamtól kezdődően hetilappá vált.

Szerkesztője az indulástól a 2. évfolyam végéig egyedül Kovács Dezső, a 3. évfolyam 1. számától társszerkesztőként Kiss Ernő szerepel a lapon. Az 5. évfolyam 1. számától főszerkesztőként Bánffy Miklós van feltüntetve.

Az Erdélyi Lapok irodalomtörténeti jelentőségét az adja, hogy részben szerzői révén, részben pedig szellemében, előfutára, megalapozója volt annak a transzilvánizmusnak, amely a kisebbségbe került romániai magyarság két háború közötti irodalmát meghatározta. Az Erdélyi Lapok szerkesztői és szerzői közül többen aktív résztvevői lettek az új, nemzetiségi magyar irodalomnak (Bánffy Miklós, Gyallay Domokos, Kós Károly, Berde Mária stb.). Az Erdélyi Lapok és transzilvanizmus szoros összekapcsolódását jelzi, hogy Kós Károly a rövidéletű (mindössze 12 számot megért) Kalotaszeg című folyóiratát egyesíti az Erdélyi Lapokkal. Itt jelennek meg azok a századeleji tudományos szerzők is, akik történeti, művelődéstörténeti munkáikkal alapozzák meg a transzilván ideológiát és irodalmat. (Pl. Kelemen Lajos, Bíró Vencel, Seprődi János, Csűri Bálint stb.) Az irodalomtörténetírás eddig is számon tartotta a folyóiratot: Pomogáts Béla: A transzilvanizmus (Bp. 1984) című könyvében még árnyalás nélkül mindenestül konzervatív folyóiratnak nevezi, de Mózes Huba: Sajtó, kritika, irodalom (Bukarest, 1983) kimutatja, hogy mind az un. modern irodalomról, mind pedig a korabeli magyar társadalomról figyelemreméltó írások jelentek meg a lapban. Az Erdélyi Lapok világirodalmi kitekintése erős volt, föltűnik benne a román irodalom is (Eminescu, Emil Isac stb.), a nemzetiségi kérdés gondja szintúgy. Vannak kuriozitások is a lapban, pl. Komlós Aladár indulása (verssel), Jékely Lajos (azaz Áprily Lajos) indulása, Kaffka Margit fogadtatása stb. Nagy művelődéstörténeti anyag található a folyóiratban, kisebb írásaiban, az események kommentárjaiban, nekrológokban rengeteg adat halmozódott föl és ezt a repertórium részletesen feltárja.

[...]

Szeretnénk hinni, hogy e munka hasznos segítséget jelent mind a kor, mind pedig Erdély (közelebbről Kolozsvár) történetének kutatói számára, használata megkönnyíti a témában való elmélyedést az érdeklődők számára.

Fogadják szeretettel.

Az Összeállító