Magyar Elektronikus Könyvtár

Tétel adatlapja
CÍMLAP
Aisopos
Esopus fabulái

TARTALOM, A FORDÍTÓ ÉLETRAJZA

Tartalom

Pannóniai Pesti Gábor a kedves olvasónak üdvözletét küldi

Ioannes Alexander Brassicanus jogtudós verse
Aesopus beszél

Esopusnak életi kezdetik revideden

Phrygiabeli Esopusnak fabulái kezdetnek

    1. Az kakasról és drága kőről.
    2. Az farkasról és a báránról.
    3. Az egerekről és békákról.
    4. Az ebről és árnékáról.
    5. Az oroszlánról és egyéb vadakról.
    6. A farkasról és daruról.
    7. A parasztról és a kígyóról.
    8. A vad kanról és szamárról.
    9. Az várasi és mezei egérről.
    10. Az keselyről és csókáról.
    11. Az hollóról és rókáról.
    12. Az agg oroszlánról.
    13. Az ebről és szamárról.
    14. Az oroszlánról és az egérről.
    15. Az beteg kányáról.
    16. Az fecskékről.
    17. A békákról és az ő királyokról.
    18. A galambokról és a kányákról.
    19. Az lopóról és az ebről.
    20. A farkasról és a kis szil disznóról.
    21. A hegyeknek sziléséről.
    22. A vadász ebről.
    23. A nyulakról és a békákról.
    24. Az kecske ollóról és a farkasról.
    25. A szarvasról és farkasról.
    26. A parasztról és a kígyóról.
    27. A rókáról és az eszterágról.
    28. Az farkasról és írott főről.
    29. A szajkóról.
    30. Az légyről és hangyáról.
    31. Az békáról és az ökörről.
    32. Az lóról és az oroszlánról.
    33. Az lóról és szamárról.
    34. Az madarakról és vadakról.
    35. Az farkasról és rókáról.
    36. A szarvasról.
    37. Az kígyóról és az reszelőről.
    38. Az farkasokról és bárányokról.
    39. Az erdőről és paraszt emberről.
    40. A hasról és egyéb tagokról.
    41. A majomról és a rókáról.
    42. A szarvasról és az ökrekről.
    43. Az oroszlánról és rókáról.
    44. A rókáról és menyétről.
    45. Az lóról és szarvasról.
    46. Az két iffjúról.
    47. Az ebről és a mészárosról.
    48. Az ebről és az juhról.
    49. Az bárányról és farkasról.
    50. Az iffjúról és macskáról.
    51. Az atyáról és a fiairól
    52. A lóról és szamárról.
    53. A szén égetőről és a ruha fejérítőről.
    54. Az madarászról és örves galombról.
    55. Az trombitásról.
    56. Az farkasról és az ebről.
    57. A szántó emberről és ebekről.
    58. A rókáról és az oroszlánról.
    59. Az rókáról és keselyről.
    60. A szántó emberről és a darvakról.
    61. Az kakasról és a macskáról.
    62. Az juh pásztorról és szántó emberekről.
    63. Az keselyről és hollóról.
    64. Az irégy ebről és ökerről.
    65. Az varjúról és juhról.
    66. A páváról és filemiléről.
    67. A paraszt emberről és uráról.
    68. Az vén menyétről és egerekről.
    69. Az oroszlánról és békáról.
    70. Az hangyáról.
    71. Az madarakról.
    72. Az orvosról és betegről.
    73. Az oroszlánról, szamárról és rókáról.
    74. Az gedelyéről és farkasról.
    75. Az szamárról.
    76. Egy aggnőről és szolgáló leányiról.
    77. A szamárról és lóról.
    78. Az oroszlánról és kecskéről.
    79. Az sasról és egyéb madarakról.
    80. Az ludakról.
    81. Jupiterről és a majomról.
    82. Az tölyfáról és nádról.
    83. Az halászról és halacskáról.
    84. Az hangyáról és picsekről.
    85. Az oroszlánról és bikáról.
    86. Az dajkáról és farkasról.
    87. Az teknősbékáról és keselyről.
    88. Az rákról és fiáról.
    89. Az napról és az északi szélről.
    90. A szamárról.
    91. Az békáról és rókáról.
    92. Az maró ebről.
    93. Két barátosokról és az medvéről.
    94. Az tevéről.
    95. A kopasz lovagról.
    96. Két fazékról.
    97. Az paraszt emberről és a Szerencséről.
    98. Az bikáról és kecskéről.
    99. Az páváról és daruról.
    100. A tölyfáról és nádról.
    101. Az tigrisről és rókáról.
    102. Az bikákról és oroszlánról.
    103. Az jegenyefáról és szilfáról.
    104. Az fösvény emberről és irégyről.
    105. Az varjúról és egy edénről.
    106. Az oroszlánról és a vadászról.
    107. Az parasztról és tulokról.
    108. Az gyermekről és lopóról.
    109. Az erdei istenről és úton járó emberről.
    110. Az vad kanról és emberről.
    111. Az bikáról és egérről.
    112. Az paraszt emberről és Herculesről.
    113. Az lúdról.
    114. Az picsekről és hangyáról.
    115. Az majomról és az ő két fiáról.
    116. Az ökörről és tulokról.
    117. Az ebről és oroszlánról.
    118. Az halakról.
    119. Az párdusról és rókáról.
    120. Az rókáról és vadmacskáról.
    121. Az királról és majmokról.
    122. Az szamárról és az két úton menőről.
    123. Az halászokról.
    124. Az pókról és köszvénről.
    125. Az majmokról és párdusról.
    126. Az pacsirtáról és az ő fiairól.
    127. Az rókáról és bakkecskéről.
    128. Az kakasokról és fogolyról.
    129. Az kérkedéken emberről.
    130. Az emberről, ki Apollót késérgeti vala.
    131. Egy asszonról és az ő tyúkjáról.
    132. Az vidráról, ki őmagának testét el szakasztja.
    133. Az emberről, mellyet az eb meg mart vala.
    134. Egy jevendő mondóról.
    135. Az szamárról és farkasról.
    136. Az madarászról és rigóról.
    137. Az úton menő emberről, ki egy zacskót talált vala.
    138. Az gyermekről és anyjáról.
    139. Az pásztorról, ki hajóssá lött vala.
    140. Egy iffjúról és az oroszlánról.
    141. Az keselyről és rókáról.
    142. Az keselyről és az ganéj hajtó bogárról.
    143. Az kurta rókáról.
    144. Az rókáról és csipkéről.
    145. Az rókáról és vadászokról.
    146. Az emberről és fa képről.
    147. Az keselyről és emberről.
    148. Az szántó emberről.
    149. Az egy halászról.
    150. Az halászokról.
    151. Az emberről, ki beteg és szegén vala.
    152. Az halászokról.
    153. Az vén emberről, ki halálát kévánja vala.
    154. Két emberről, kik egymással ellenkednek vala.
    155. Az gyermekről és Szerencséről.
    156. Az egerekről és a macskáról.
    157. Az majomról és rókáról.
    158. Az kovácsról és ebről.
    159. Az öszvérről.
    160. Az ebről és farkasról.
    161. Az oroszlánról, ki az paraszt ember leányát szereti vala.
    162. Az nőstén oroszlánról és rókáról.
    163. Az farkasról és bárányról.
    164. Két kakasról, kik egymással vínak vala.
    165. Az szarvasról és az ő borjáról.
    166. Az méhről és Jupiterről.
    167. Az légyről.
    168. Egy iffjúról és fecskéről.
    169. Az betegről és orvosdaktorról.
    170. Az fa vágó emberről.
    171. Az nyulakról és békákról.
    172. Az kígyóról és az paraszt emberről.
    173. Az tyúkról és rókáról.
    174. Egy rókáról.
    175. Az gyermekről és skorpióról.
    176. Az vadászról és fogolyról.
    177. Az nyúlról és teknős békáról.
    178. Az fízfáról és fejszéről.
    179. Az két alma fáról.
    180. Az vakondakról és az ő anyjáról.
    181. Az darazsokról, foglyokról és szántó emberről.
    182. Jupiter istenről.
    183. Az balháról.
    184. Az balháról és emberről.
    185. Egy férfiúról és az ő feleségiről.

A fordítóról

Pesti Mizsér Gábor

régi magyar meseíró, szótárszerző és bibliafordító, szül. a Pesten alkot Mizsér nevű polgári családból 1510 táján; Toldy Ferenc hozzávetése szerint alighanem annak a Mizsér Mihálynak a fia, aki 1503. és 1512. évi oklevelekben Pest városa esküdt polgárai közt említtetik. Végezte a bécsi egyetemet 1536-38 körül, azzal a céllal, hogy pappá legyen. Kivált vallásos anyjának volt ez kedves eszméje, de P. nagy lelki küzdelmek után, noha a teologiát elvégezte, visszalépett e pályától és inkább humanista tanulmányainak élt. Bécsben tartózkodása alatt, még alig végezve tanulmányait, adta ki három munkáját, melyek tiszteltté teszik nevét a magyar irodalomban. Egyike az Új Testamentum magyar nyelven (Bécs 1536), melyben a szentirásnak Erasmus-féle szövegét fordítja nemcsak az iró ifjuságához, hanem magához a korhoz képest is meglepően kifejlett, szabatos nyelven; XVI. sz.-beli bibliafordításaink egyik legrégibb és legtisztesebb emléke. Hasonmás kiadását Szilády Áron gondjai alatt és jegyzeteivel 1895. bocsátotta közre az akadémia. Másik műve: Esopus fabulái, melyeket mostani újonnan magyarra fordított (Bécs 1536); címlapjának hasonmását l. a Beöthy-féle Képes irod.-tört. I. köt. 185 aesopusi mesét ad a korabeli külföldi gyüjteményekből, rövid, tömött és világos prózában, melyen a népnyelv sok érdekes fordulatát alkalmazza; a tanulságokat 3 soros versikékben teszi a mesék után, e versek már kissé nehézkesebbek. P. a legrégibb meseirónk, s az egész XVI. sz.-ban csak Heltai lép fel még rajta kivül e téren. Szintén első az ő harmadik műve is nyomtatott szótáraink közt; Nomenclatura sex linguarum, mely először 2 évvel a fenti két munka után jelent meg, s annyira kedveltté lett, hogy még 3 kiadást ért (Bécs 1538, 1550, 1561, 1568); e munkáját a 1531. Nürnbergben megjelent Vocabularius utilissimus quinque linguarum c. szótár után készítette, hatodikul téve a magyar nyelvet, egy hogy nála olasz, francia, cseh, magyar és német szavak vannak, 64 tárgyi csoportban. E könyvét Újlaki Ferenc győri püspöknek ajánlta s annak támogatásával adta ki. 1538-tól néhány évig nem tudunk róla semmit. Utoljára 1542-től van rá vonatkozó adatunk, amikor mint Izabella királyné udvari embere, annak a megbizásából Kassáról három ládát szállít Erdélybe. Kat. és Prot. tudósok sokáig vitatkoztak P. vallása felől. Bod Péter egy adata alapján gyulafehérvári kanonoknak és ugocsai főesperesnek tartották sokáig, mig végre kiderült, hogy a kanonok P. Gábor más ember volt, és P. soha sem lett pappá. Épp ugy megdőlt a protestánsok vélekedése is, kik P.-nek a Vulgatta szövegétől eltérő bibliája alapján maguknak reklamálták. Mint Szilády Áron újabban rájött, P. Erasmus szövegét fordította, s innen az eltérés. P. mérsékelt katolikus volt és maradt; nem protestáns, hanem erasmista, ki a vallás dolgában bizonyos józan középutat követett, és szivvel-lélekkel a renaissance hive volt. V. ö. Sziládyt az Új Testamentum hasonmás kiadásának végén; Beöthy Szépprózáját és Képes irodalomtörténetét; Toldy és Bodnár Irodalomtörténetét.

Forrás: A Pallas Nagy Lexikona
https://mek.oszk.hu/00000/00060/

×