A szegénység útja egy kiskirály anekdotikus karakterrajza, akit Jókai a "brutális generozitás" szóösszetétellel jellemez legjobban. Darkaváry úr híres vadászatokat rendez, azzal a trükkel, hogy jobbágyait becsapva, az olcsón megvásárolt parasztlakokban hajtók seregét szállásoltatja el. Valószínűtlen, de groteszken bájos fordulatok után bűnhődik meg a szélhámos: végül arra kényszerítik, hogy akit fiatalon anyává tett, azt megöregedve, csúf, szerencsétlen állapotában vegye feleségül.

A dilettantizmus okozta fiaskó végez a másik beszély hősével, gróf Rengeteghy Ottóval. Ő az a bizonyos Egy ember, aki mindent tud. Katonai pályáján és a szerelemben eléri, amit akar. De egyszer "választóvizet" (salétromsavat) töltenek az italába, és ettől olyan helyzetekbe keveredik, amelyeket Jókai fergeteges humorral tud megírni. A spiritizmusról és a "cikográpról" szóló bekezdések Karinthyéval egybevethető komikus tehetségéről árulkodnak. Mulattatóak, számunkra - akaratlan célzásaik miatt - különösen aktuálisak a gyapottermesztés magyarországi csődjét meg a jak-tenyésztés nehézségeit ábrázoló, swifti gúnyra emlékeztető példák. Úgy tűnik föl, hogy Jókai akár Kemény Zsigmondnál, akár későbbi követőinél messzebbre jutott el a különféle "ködképek" fölismerésében és leleplezésében.

Forrás: Új Könyvek adatbázisa, 1994-2000
Szerk.: Könyvtári Intézet, 2002
http://www.ki.oszk.hu/szervezeti-gyio.html#uk