CÍMLAP
|
TARTALOM, ISMERTETŐ |
Tartalom
I. Az elmúlhatatlanok
II. Német magyarok
III. A kétfejű gyermek - Az irámszarvas és a százszorszép asszony
IV. Szent Jakab és Luther Márton - Német palást - Sáfránykérdés a tanácsban
V. A tizenkét apostol - A feltámadt Lázár
VI. Ki az a Fabriczius?
VII. A ketterhäuschen, a jezsuita szeglet, a kőember és a kőasszony
VIII. A madár a kalitban
IX. Vagy a hajat, vagy a fejet!
X. Az ablakban, a tűzhelynél, a bölcső mellett
XI. A dűlőrács szabadalma, meg a sánta doktor
XII. Regina mea
XIII. A megszabadított leány - A megjutalmazott udvarló -
A város veszedelmes titka
XIV. A csalhatatlan panacaea
XV. Te Deum laudamus et caetera
XVI. A Valhalla és a vegyes törvényszék
XVII. A föld alatti út
XVIII. Áruló és szabadító -
Egy élő, aki halott akar lenni, s egy halott, aki fel akar támadni
XIX. Mikor a tűz és víz egyezkedik, s aki a kettő közé odaszorul
XX. A fehér zászló meg a piros zászló
XXI. Krasznahorka - A dervisgenerális - A védszent
XXII. Az elátkozott ünnepnap
XXIII. A szenvedések leánya
XXIV. Azok a kis ágyúk
XXV. Nagy a dínomdánom
XXVI. A levelek tragédiája
XXVII. Egy király, akitől mindenki fél, s egy asszony, aki senkitől sem fél
XXVIII. A nyaktörő versenyfuttatás
XXIX. Pintye Gregor képmása
XXX. A hajporos hölgy - A kaszált rend a majthényi pusztán
XXXI. Viszontlátás és jutalom
XXXII. Egy ember, aki senkitől sem fél, csak az Úristentől, s egy gyermek, aki
semmitől sem fél, még a haláltól sem
XXXIII. A dühös oroszlán az üvegkalitban
XXXIV. A jégbarlang
XXXV. Triplex philosophia
XXXVI. A várt jutalom
XXXVII. A Pelargus fogadása
XXXVIII. Recidíva
XXXIX. Váratlan fordulat
XL. Mi lehet egy elejtett szóból?
XLI. Azok a veszedelmes levelek
XLII. Az imádságoskönyv
UTÓHANG
Ismertető
A regény cselekménye a Rákóczi-szabadságharc utolsó hónapjaiban, majd a szatmári békekötést követő időszakban játszódik. Főhőse, Karponayné Ghéczy Julianna jellegzetesen romantikus Jókai-nőalak. Démoni szenvedély munkál benne; kisfiát akarja nagyúrrá, arisztokratává tenni. Ezért adja Lőcse városát egy titkos rejtekút elárulásával labancok kezére, ezért lesz hűtlen férjéhez, a fejedelmet még a szatmári béke után is szolgáló kuruckapitányhoz. A császári udvar, s különösen az odasereglő áruló magyar főurak azonban szatmári békekötés után nem hajlandók fiának megadni az ígért birtokot és címet, érdemeiről már nem vesznek tudomást.
Korponayné ekkor az ismét szervezkedni kezdő, Rákóczihoz hű nemesek táborába áll, ott azonban bizalmatlanul fogadják - férje sohasem bocsát meg neki. A véletlenek sokszoros összejátszása folytán a császáriak is megneszelnek valamit az asszony pálfordulásából; letartóztatják, de Korponayné a halálos ítélettől való megmenekülése árán se szolgáltatja ki az összeesküvők nevét, így végül hőssé magasztosulva fejezi be életét. A romantikus történetszemlélet ellenére is eleven képet kapunk a polgárváros lakóinak életéről, legjellegzetesebb típusairól, mint amilyen például Alauda báró, s ugyancsak remek a szatmári béke után a koncon veszekedő magyar mágnásokkal teli Bécs rajza is.
Forrás: Legeza Ilona könyvismertetői
https://legeza.oszk.hu