Életrajz

Krúdy Gyula
[író, hírlapíró]
(Nyíregyháza, 1878. okt. 21. - Bp., 1933. máj. 12.)

A modern magyar prózaírás egyik legkiválóbb mestere. Egy dzsentri apa és egy paraszti sorból származó édesanya gyermekeként Nyíregyházán született 1878-ban. Szülővárosában valamint Szatmárnémetiben és Podolinban végezte iskoláit. Első írásai már gimnazista korában megjelentek különböző vidéki lapokban.

Először rövid ideig Debrecenben, majd Nagyváradon volt újságíró. 1896-ban költözött fel Budapestre, ahol haláláig élt és dolgozott. Szinte a legtöbb akkori újságban, folyóiratban publikált, legtöbbjüknek állandó munkatársa, tárcaírója volt.

Alig múlt húszéves, amikor első novelláskötete Üres a fészek és egyéb történetek címmel megjelenik. Novellái kezdetben erősen tükrözték Mikszáth Kálmán munkásságának nyomait, de csakhamar megtalálta hangulati hatásokra építő, sajátos egyedi stílusát, melyben csak rá jellemző elbeszélő technikát alkalmazott.

Emellett ekkora már megtalálta speciális témakörét is, melynek lényege a múlt felidézésében és szűkebb hazájának, a Nyírségnek táji jellegének bemutatásában rejlik. Munkatársa volt számos folyóiratnak, többek között a kor legjelentősebb irodalmi folyóiratának a Nyugatnak is.

A Nyugat fiatal prózaíróira nagy hatással volt írásművészete, de igyekezett távolságot tartani az egyes irodalmi csoportosulásoktól, így lett később a 20. századi magyar irodalom egyik kiemelkedő képességű magányos farkasa. Országos hírt és igazi közönségsikert a Színdbád-sorozat és az 1913-ban megjelent A vörös postakocsi c. regényével szerzett.

1914-ben a Petőfi Társaságának tagja lett, majd 1919 elején rövid ideig felelős szerkesztője volt a Néplap című gazdasági hetilapnak. A Kápolnai földosztás c. riportjával aktívan is támogatta a forradalmat és Tanácsköztársaságot. Több rokonszenvező cikket írt a Tanácsköztársaság mellett, melynek bukása után háttérbe szorult és később sem juthatott hozzá az őt megillető irodalmi elismeréshez.

Csak halála előtt 3 évvel, 1930-ban Móricz Zsigmonddal együtt kaphatta meg a Rothermere-díjat. Félszáznál több regényt, mintegy 3000 elbeszélést, több ezer cikket, karcolatot, krokit és hét színdarabot hagyott hátra. Az arany meg az asszony c. egyfelvonásosából Kenessey Jenő operát készített. Művei a felszabadulás után, különösen az 1957-ben bekövetkezett irodalompolitikai fordulat után sok kiadásban megjelentek, számos művét több idegen nyelvre is lefordították.

Forrás: SuliNet - Nagy magyarok
http://magyarok.sulinet.hu/